Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Kiss József Mihály: Heppe Ágoston Szaniszló rajzai ürügyén

49 r Heppe Ágoston Szaniszló rajzai ürügyén Kiss József Mihály Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, Esztergom Kivonat: De ki is az a Heppe Ágoston Szaniszló? Miért kellene ismernünk a nevét? Ezekre a kérdésekre, s a rajzok keletkezésének valószínűsíthető idejére e rövid kis írás keretében kísérelünk meg válaszolni, vízügyi történelem. Kulcsszavak: A VKKI Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban folytatott állomány-revíziós munka során bizton számíthatunk eddig ismeretlen értékek felbukkanására. Közéjük tartozik a Tervtárból

1 előkerült, s az alábbiakban röviden ismertetendő néhány 18. század végi eredeti mérnöki rajz is. Mielőtt rátérnénk ezek ismertetésére, célszerűnek látszik egy pillantást vetni Magyarország akkori közállapotaira. Időszakunkat a felvilágosult abszolutizmus fogalmával szokás jellemezni, amelyről köztudott, hogy legfőbb céljául az állam számára minél több hasznos - értsd adózó - alattvaló biztosítását tűzte ki. Céljának eléréséhez szellemi fegyverként az oktatás színvonalának emelését-, materiális elemként pedig többek között a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületek mennyiségének növelését használta. Természetesen a megtermelt többlet javakat valamilyen módon el kellett juttatni oda, ahol azokból esetleg hiány mutatkozott, tehát a kereskedelem-, és nem mellékesen a katonai érdekek mentén fejleszteni kellett a közlekedést. Mindezen célok eléréséhez az állami intézmények hatékonyságát is növelni kellett. Általában is elmondható a 18. század végére, hogy egyrészt ez az időszak hozza el Magyarország történetében a speciális tudással rendelkező szakemberek iránti igényt, másrészt pedig kezd kialakulni az ezen szakemberek képzésére hívatott felsőoktatási struktúra is. Ennek megfelelően a felsőoktatás területén, hogy csak egy kiragadott példával éljünk, a királyi tudományegyetemi bölcsészettudományi kar mellett 1782-ben felállítják az első állandó mérnökképző intézetet, az Institutum GeometricoHydrotechnicumot. Mint ahogyan azt neve is mutatja, ez az intézmény képezte a hazai földmérőket és vízmérnököket." Magyarország irányítását 1724-től egy központi kormányhatóság, a Helytartótanács - latin nevén Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum - intézte. A 18. században megindult gazdasági-kereskedelmi fejlődés - mint ahogyan azt már említettük - megkívánta a közlekedés fejlesztését, azaz a szárazföldi - és vízi utak építését. Az ugrásszerűen megnőtt feladatok összehangolásához szükség volt egy olyan intézmény felállítására, amely az út- és hídépítések, folyószabályozások, valamint az állami és magán építkezések fölött felelős szakfelügyeletet tudott gyakorolni. Ezen feladatok ellátására hozták létre 1788-ban az Országos Építészeti Igazgatóságot, a Landes Ober-Baudirection-t. Ha már az elnevezéseknél tartunk, érdekességként jegyezzük meg, hogy intézményünk latin neve a német nyelvűnél többet árul el annak hatásköréről (Directio in hydraulicis et aedilibus), vagyis a hajózási ügyeket is hangsúlyozza nevében.

3 1788 előtt a kincstári birtokok ilyen jellegű ügyeit a Magyar kamara (Camera Hungarica) intézte.

4 A kamarát még 1528-ban Budán állították fel, majd 1531-ben Pozsonyban szervezték újjá. Feladatául a királyi birtokok igazgatását-, valamint a rendes és rendkívüli jövedelmek beszedését, kezelését szabták meg. Az időben egy nagyot ugorva előre, a szakigazgatás előzményeihez tartozik, hogy az 1770-es években ezeknek az ügyeknek a vitele már egy önálló előadóhoz tartozott, 1784től pedig külön építési- (departamentum architectonicum), illetve hajózási osztály (departamentum hydraulicum) működött. Egy évvel később az osztályokat egyesítették, és a Helytartótanács felügyeletére bízták. 1786-ban az uralkodó megyei és városi mérnöki állások létesítését rendelte el. Ezen mérnökök munkájának szakmai felügyelete szintén ehhez az osztályhoz tartozott. Ennyi kis bevezető után térjünk rá a rajzok ismertetésére, s néhány megjegyzés erejéig készítőjük személyére! Összesen tizennégy híd és zsiliprajzról beszélünk.

5 Heppe rajzai azonban nem árulják el, hogy mikor készítette azokat szerzőjük. Sőt, a rajzok felén még a készítőjük neve sem szerepel. Az egykori jelzetek, a színezés, a margó vastagsága alapján azonban bizton állíthatjuk, hogy mindegyik rajzot ő készítette. Amikor viszont készítője megnevezi magát, plusz támpontként neve mellett egy erősen rövidített kifejezést is használ. Ez a kifejezés mai írásmóddal leírva a „Mad". Mi lehet hát ennek a kifejezésnek az értelme? Valószínű, hogy a kifejezés feloldása a „Metator adjunctus"

6, aminek a jelentése valamiféle segéd mérnök. Vajon alátámasztja-e ezt a fajta értelmezést Heppe életrajzának valamilyen adata? Ha ugyanis létezik valamiféle olyan életrajzi adat, ami arra utal, hogy hősünk valamikor ilyesféle beosztásban dolgozott, akkor nemcsak a kifejezés feloldásának helyessége nyer megerősítést, hanem egyúttal a rajzok elkészültének ideje is behatárolhatóvá válik. Heppe életéről annyit tudunk, hogy 1750 körül született, apja hajótulajdonos és iskolázott mérnökember volt. Akárcsak apja, ő is a mérnöki pályát választotta, s mint ilyen, valószínűleg a birodalom egyik mérnökképző intézetében végzett.

7 Valószínű, hogy tanulmányait az 1715-ben Gumpendorfban felállított hadmérnökképzőből 1755-ben kifejlődő bécsi Hadmérnöki akadémián (Ingenieur und Genie Akademie) végezte. Itt jegyezzük meg, hogy a korai időszakban a polgári és katonai mérnököknek tanított tudásanyag csak VKKI Vízügyi és Környezetvédelmi Levéltár XV. 2. fond 2 Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum Az egyetem bölcsészeti karán 1782-től 1850-ig fennállott mérnöki intézet Budapest, é. n. 3 Működésére és iratanyagára nézve 1. Felhő Ibolya-Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár Budapest, 1961. 4 Történetére és iratanyagára 1. Nagy István: A magyar kamara 16861848 Budapest, 1971. 5 Itt szeretném megköszönni Fejér Lászlónak, hogy nem csak a rajzok meghatározásában segített, hanem egyes vízügy-történeti szakmunkákra is felhívta figyelmemet. 6 Bartal Antal szójegyzékében (Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungáriáé) találtam egy „Metator castrorum regni" országos tábori mérnök kifejezést. Az adiunctus kifejezés pedig egyértelműen a segéd fogalmát takarja. 7 Röviden kitér életrajzára Nikola Petrovics: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-medencében a merkantilizmus korában 127. p. és Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei Budapest, é. n. 50. p. Továbbiakban: Fodor i. m.