Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Kiss József Mihály: Heppe Ágoston Szaniszló rajzai ürügyén

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. annyiban különbözött, hogy a katonákat több ismeretanyag­gal vértezték fel. Sőt, azt mondhatjuk, hogy egy hadmérnök szélesebb szakismeretekkel rendelkezett, mint civil mérnöki képzettségű társa. Visszakanyarodva az intézménytörténethez, tudjuk, hogy az Építési Igazgatóságot mikor állították fel - 1788 -, s tör­ténetéből tudjuk azt is, hogy hősünket nevezték ki első fő­igazgatójává. A rajzok tehát mindenképpen kinevezése előtt kellett, hogy készüljenek, hiszen akkor a neve melletti rövidítésben főigazgatónak nevezné magát. Azt is tudjuk, hogy Heppét 1781-ben nevezték ki kama­rai mérnöknek. Időben tehát még ennél is visszább kell te­kintenünk. Fentebb már említettük a Magyar Kamarát, s tör­ténetén belül az építési és hajózási osztályt. 1784-ben a ha­józási osztályon az igazgató mellett egy igazgató segéd mű­ködött, akinek a neve: Heppe Ágoston Szaniszló. Magyarul, a rajzok elkészültének valószínűsíthető éve 1784. Ez a csekély kis megállapítás levéltárunk szempontjából azt is eredményezi, hogy a Tervtár iratanyaga az eddig szá­mon tartott 1822 helyett azl784-es évvel kezdődik. A rajzok keletkezése, - és nem mellékesen hősünk élet­pályája - szempontjából azonban itt még nem ér véget a tör­ténet. Az utolsó átszervezést követően, az akkori nevén Ha­józási Igazgatóság működését 1785. augusztus l-jétől igaz­gatóként Heppe irányította tovább. (In: Dóka Klára: A vízi munkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági é­letében Budapest, 1987. 24. p.) Az intézménytörténeti összefüggéseket a rajzok hátlap­ján lévő iktatószámok is alátámasztják. Míg például a Ka­mara hajózási osztályának iktatószáma ugyanazon a rajzon 17/34, addig az Építési igazgatóság iktatószáma 1151 a-f, s azt is jelzik, hogy „6 St", magyarul hat darabból (Stücke) áll a kollekció. Hősünk a későbbiekben a Kiss Gábor és Kiss József által tervezett (1790), és elkezdett (1793) Ferenc-csatorna építé­sének irányítását vette át (1797), s fejezte be (1802). Ez a­zonban már egy másik történet. (Fodor i. m.) Ennél a kis múltidézésnél az a cél vezérelt bennünket, hogy felkeltsük a figyelmet a magyar vízépítés történetének jeles szereplői, és fennmaradt forrásai iránt. (A kézirat beérkezett: 2011, április 10-én) KISS JÓZSEF MIHÁLY tanulmányait 1985-ben fejezte be az ELTE BTK történelem-levéltár szakán. A Magyar Országos Levéltár (1985­1986), majd az ELTE Levéltárának (1986-2004), később a KSH Levéltárának (2004-2006) munkatársa, 2006-tól a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár igazgatója. Illustrations from Heppe, Á. Sz. Kiss, J. M.

Next

/
Thumbnails
Contents