Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy László: Buzgárokból kimosott homok vizsgálata

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. a Tisza kisvízi hossz-szelvényén is jól megmutatkozik. Az 1996. év elejéig a szárazabb években Martfű és Tiszaug között ez a kiugrás jelezte a rétegvíz és a folyó kapcsolatát. A Tisza áradása 1992 októberében .J* J? 6 & A 7 „JF J? 14. ábra: A Tisza áradása 1992. októberében Irodalom: Bezdán M. 2008: A folyó-vízszín természetes duzzasztásának és sülylyesztésének hatásai a Tisza középső és alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 1. sz. pp. 9-26. Bezdán M. 2010: A vizszín-esések alakulása az Alsó-Tiszán, Hidrológiai Közlöny 5. sz. pp.29-36. Bezdán M. 2011: A vízjárás változása a Tisza Dél-alföldi szakaszán. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei c. kötetei 7. kötete: Környezeti változások és az Alföld, pp. 199-210. Bezdán M. 2011: A vízlépcsők hatása a Tisza vízjárására. Hidrológiai Közlöny. 2. sz. pp. 18-20. Bezdán M. 2011: Az aszály, a belvíz és a talajvíz összefüggései a Tisza alföldi vízgyűjtőjén. Hidrológiai Közlöny. 4 sz. pp. 57-59. Bezdán M. 2011: A Tisza kisvizei és a talajvíz kapcsolata. Hidrológiai Tájékoztató, in. press. Borsy Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő 37. pp. 211-224. Dóra T. 1996: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a Kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján. Hidr. Közi, 2. pp. 73-83 Félegyházi E.-Lóki J.-Szabó J. 2003: A folyó őstörténete, a mai Tisza kialakulása az Alföldön. In: Teplán I. (szerk.): A Tisza és vízrendszere. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp. 29-41. Gábris Gy.-Nádor A. 2007: Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and Tisza rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary. Quaternary Science Reviews. Volume 26, Issue 22-24, pp. 2758-2782 Iványi B. 1948: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények, 2. szám pp. 131-159., 3. szám pp. 271-304. és 4. szám pp. 398-435. Kardos, I. 2001: 25 éve avatták fel a Tiszán a Novi Becej/Törökbecse-i vízlépcsőt. Hidrológiai Közlöny, 3. szám. p. XVI. Kertai E. 1963: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. Budapest Lászlóffy, fV.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 610 p. Marton L. 2010. Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása, II. Hidrológiai Közlöny, 2. szám pp. 17-21. Mezősi G. 2011: Az Alföld természeti képének kialakulása. Nagyalfold Alapítvány 7. Környezeti változások és az Alföld, pp. 15-24. Mosonyi E. - Pados I. - Ötvös P. 2004: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében. ÉKÖVIZ1G értekezés. Nagy Á.-Tóth T.-Sztanó O. 2007: A „harmadik folyó" - Pleisztocén folyóvízi üledékek ultra nagy felbontású szeizmikus szelvényeken a Tisza Tiszadob-Martfü közti szakaszán. Földtani Közlöny 137/2. pp. 239-260. Rónai A. : A magyar medencék talajvize, az országos talajvíz-térképező munka eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, XL VI. Budapest, 1956. Rónai A.: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Magyar Állami Földtani Intézet - Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1985. Tóth J. 1995: A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága. Hidrológiai Közlöny, 1995. 3. sz. Vrbancsek J. 1960: Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 398-403. Vágás 1. 1982: A Tisza árvizei. Vízdok, Budapest Vágás I. 1995: A vízlökés szerepe a felszín alatti vizek mozgásában. Hidrológiai Közlöny, 3. sz. Várallyay Gy. 2007: A talaj, mint legnagyobb potenciális természetes víztározó. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 33-36. A kézirat beérkezett: 2011, június 5-én BEZDÁN MARIA Okleveles mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének 1998-ig doktori ösztöndíjasa, 1998-tól a VIZITERV Consult Kft. tervező mérnöke. A dr. Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia I. Műszaki Hidrológia II. és a Műszaki Hidrológia II1.-IV. tankönyvek, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság 1997. évi Kaposvárott rendezett vándorgyűlés tudományos kiadványának szerkesztője. A Hidrológiai Közlönyben több cikke jelent meg. Jelenleg doktorjelölt a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. Három gyermek édesanyja. Incomprehensible phenomena in the formation of water-levels on the River Tisza near Martfű (Hungary) Bezdán, M. A főszerkesztő utószava A most közölt tanulmány olyan, észlelési adatokból származó hidrológiai jelenségeket ír le, amelyekre a felszíni vizek mozgásából, azok árhullámaiból vagy apadásaiból nem lehetett magyarázatot találni. A talajvíz vagy a mélységi vizek hatásának ugyan meglehettek a bizonyítékai, de a legfontosabb összefüggésnek, a felszín alatti vizek gyors, lökéshullám-szerű távolhatásának feltételezése nélkül a rejtélyesnek tűnő martfűi tiszai „vízállás-rendellenességek" aligha volnának megérthetők. Ha viszont ez tényleg így volna, az 1950-60-as évek vitájában igazságot kellene szolgáltatnunk Rónai András (1906-1991) feltevésének, amelyben az alföldi talaj víz-változásoknak okaként a hegyvidékeken, vagy más alkalmas helyeken a felszín alá szivárgó csapadék-vizeket, és azok lökéshullám sebességével haladó nyomás-változásait jelölte meg. Időközben többen arra is mutattak példákat - s ezeket Rónai is elismerte - hogy a helyi csapadék-beszivárgásoknak is lehetett adott területeken jelentősége. Mégis, ott, ahol Rónai elgondolásai kétségtelenül érvényesülhettek, inkább csak valószínűsíthettük, melyek a tényleges beszivárgási övezetek, és melyek a felszín alatti vizekre gyakorolt távolhatás övezetei. Bezdán Mária tanulmányát olvasva kétségtelenül többet tudhatunk mindezekről. A Körösök közelebbi, a Szamos távolabbi vízrendszerének mértékadó vízállás-változásaiból, az azokat befolyásoló csapadék-hullásokból azért következtethetünk az okozó eseményekre, mert azokat elsősorban a martfűi, esetleg más tiszai, célállomásként ható vízmérce egyedi vízállás változásai igazolhatják. Ha Rónai elgondolásai közvetett bizonyítékokat is kívánnának, akkor a jelenlegi tanulmány ezt a feladatot jórészt teljesíthette. Foglalkozhatunk azzal is, hogy a leírt jelenségeknek esetleg más, további magyarázata is elképzelhető volna. Németh Endre (1891-1976) műegyetemi tanár véleményét idézhetjük erre: természettudományokban, így a hidrológiában is minden megalapozott hipotézis, magyarázat jogosult és használható mindaddig, amíg valamilyen későbbi tapasztalat ezeknek ellene nem mond ". Értékes újdonságként üdvözölhetjük tehát a tanulmányt, amely feltehetőleg fontos lépést jelenthet mélységi- és talajvizeink járásának, illetve a felszíni vizekkel való összefüggéseinek megértésében. Dr. Vágás István