Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
5. szám - Nagy László: Buzgárokból kimosott homok vizsgálata
^ACT^^BuzgárokbóMd™ 43 4. ábra. A megfolyósodásra leginkább veszélyes talajok (Smoltczyk 2002), kiegészítve a buzgár határgörbékkel A 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő A szemeloszlási görbe vizsgálatánál egy sarkalatos pont a 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő meghatározása (2. táblázat). Ez a szemcseátmérő a meghatározó a szivárgási folyamatok szempontjából, illetve a szemeloszlás elnyújtó ttságának megítélésénél. A buzgárból kimosott anyagoknál nem azonosítottunk d| 0 > 0,33 és d 1 0 < 0,0033 mm átmérőjű szemcsét (5. ábra). Tehát a dio-hez tartozó szemcséknek kevesebb, mint két nagyságrendnyi tartománya érintett a buzgár kimosódásban. Az 5. ábra szélei felé a gyakoriságnak csökkennie kellene, azonban valószínűleg a relatíve kis elemszám és a kategóriák számának szűkössége miatt ez a tendencia nem érvényesül. 0.00033-0.001 0.001-0.0033 0.0033-0.1 0.1-0.33 0.33-1.0 5. ábra. Az d, 0 megoszlása a buzgár által kimosott anyagban 2. táblázat Sorszám dio Egyenlőtlenségi mutató (Cu) Talaj megnevezése 1 0,08 3,25 Finom homok 2 0,025 8,4 Iszapos homok 3 0,036 4,6 Iszapos homok 4 0,0071 17,8 Iszapos homok 5 0,007 13,9 Iszapos homok 6 0,041 2,4 Homok 7 0,026 4,3 Homok 8 0,006 15,2 Iszapos homok 9 0,026 6,5 Iszapos homok 10 0,016 10,8 Iszapos homok 11 0,056 2,1 Finom homok 12 0,049 3,5 Iszapos homok 13 0,106 2,2 Finom homok 14 0,073 2,3 Finom homok 15 0,051 2,6 Finom homok 16 0,007 12,6 Iszapos homok 17 0,007 6,1 Iszapos homok 18 0,0083 5,9 Iszapos homok 19 0,17 2,2 Homok 20 0,13 2,3 Homok 3. kép Tiszasas rekettyés buzgár (2006) mintegy 40 méterre a gátlábtól (13. sorszámú terület az 1. és 2. táblázatban) Az egyenlőtlenségi mutató A buzgárból kimosott talajok egyenlőtlenségi mutató (C,j) értékei a 2. táblázatban vannak feltüntetve. A legmagasabb érték Cu = 17,8, az átlag C 0 = 6,4-re adódott. C 0 < 2,0 talajt nem azonosítottunk. Az egyenlőtlenségi mutató megoszlását a 6. ábra mutatja, melyben a Cu = 2-5 kategória legnépesebb, több mint a minták fele esik ide. Az alacsony egyenlőtlenségi mutatójú finom szemcsés talajok a legkönynyebben elmoshatok, vagy elmozdíthatók a helyükről, ugyanis kohéziójuk nincs, a szemcsék tömege pedig kicsi. A buzgárból kimosott anyag egyenlőtlenségi mutatója 6. ábra. Az egyenlőtlenségi mutatómegoszlása a buzgár által kimosott anyagban Az egyenlőtlenségi mutató és d 1 0 kapcsolata Megvizsgálva az egyenlőtlenségi mutató (Cu) és a szemeloszlási görbe 10 súlyszázalékához kapcsolódó szemcseátmérő (d,o) viszonyát, megállapítható egy inverz kapcsolat, vagyis d, 0 növekedésével C ( J értéke csökken. Magyarul: minél durvábbak a kimosott talajok, annál egyszemcsésebbek. Ami pedig a legmeglepőbb, a kapcsolat korrelációja (annak ellenére, hogy az országban sok helyről származó minták voltak, több laborban készültek a vizsgálatok) szoros, csaknem R = 0,9 !! (7. ábra) 1 • E 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátméró d 1 0 (mm) 7. ábra. Az egyenlőtlenségi mutató 10 súlyszázalékához kapcsolódó szemcseátmérő függvényében
