Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy László: Buzgárokból kimosott homok vizsgálata

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. Összefoglalás A buzgárok az árvízvédelmi gátak leglátványosabb tönk­remeneteli módja, a történelmi adatok feldolgozása szerint minden 12-13. gátszakadás buzgár miatt következett be (Nagy 2002). A buzgár elleni árvízi ellenintézkedések ki­dolgozottak (Péch 1892, Tápay, Szalai 1954, Polgár és tsi. 1974, Nagy 2009), ugyanakkor a buzgáros talajtörés elmé­leti oldala nem kellően megalapozott. Kétségtelen tény, hogy sokkal többet tudunk a buzgárokról, mint akár 30 év­vel ezelőtt, azonban tovább kell fejlődni, ha kell akár a gya­korlati tapasztalatok alapján is. Sem a hidraulikai, sem az a­nyagszerkezeti kritériuma egy buzgárnak nem kellően fel­tárt. Tudjuk bizonyos paraméterekről, hogy szerepük van a buzgár kialakulásában, azonban hatásukat számszerűsíteni még nem tudjuk. A kifejlődött buzgároknál az átlagos hid­raulikus gradiens értéke rendszerint a megengedett érték ti­zedét sem éri el, mégis kialakul talajtörés. Nem foglalkozt­unk a tömörségi viszonyokkal, és ugyanígy kevés figyelmet kapott a buzgárból kimosott anyag vizsgálata. 4. kép. Buzgár a szivárgó árok elejében, Tiszakürt 2010­ben, (19-20. sorszámú terület az 1. és 2. táblázatban) Jelen közleményben a buzgárból kimosott anyag szemel­oszlására koncentrálva anyagszerkezeti oldalról közelítettük a buzgárosodási folyamatot. Magyarország különböző ré­szeiről származó 20, a buzgárból kimosott anyag szemel­oszlását vizsgáltuk meg a szemeloszlási görbe néhány ki­tüntetett pontja és az egyenlőtlenségi mutató alapján. A vizsgálatok alapján meg tudjuk fogalmazni, hogy milyen szemeloszlás frakciók mosódnak ki és tudjuk jellemezni azt is amilyen frakciók kimosódása nem várható. Szemeloszlási görbék alapján le tudjuk határolni a kimosódásra veszélyes tartományokat. A vizsgálatok hasznos eredményt mutattak az egyenlőtlenségi mutató és a 10 súlyszázalékhoz kapcso­lódó szemcseátmérő értékére, valamint ezek kapcsolatára. A buzgárosodási folyamat megértéséhez vizsgálni kell, hogy a kimosott anyag egy réteg anyaga, vagy csak szem­csefrakció egy rétegből. Ehhez fontos lenne a buzgár kör­nyezetének pontosabb megismerése. Irodalom Imre, E., Rózsa, P., Lőrincz J. (2008): Characterization of some sand mixtures. Proc. of the 12th Int. Con. of Int. Association for Compu­ter Methods and Advances in Geomechanics (IACMAG) 1-6 Octo­ber, 2008 Goa, India, pp: 2064-2075. Lőrincz, J. (1986): Talajok szemeloszlási entrópiája. Dr. Univ. Disz­szertáció. BME Építőmérnöki kar, Geotechnikai tanszék. Lőrincz, J. (1993): On particle migration with the help of grading ent­ropy. Proc., Conf. on Filter sin Geotechnical and Hydraulic Engine­ering, Brauns, Heibaum and Schuler, eds., Balkema, Rotterdam, The Netherlands, pp. 63 - 65 Lőrincz J, Imre E, Gálos M, Trang Q.P, Telekes G, Rajkai K. (2004): Grading entropy variation due to soil crushing. Second Internatio­nal Conference from Experimental Evidence Towards Numerical Modelling of Unsaturated Soils. September 18-19, 2003 Bauhaus­university, Weimar, Germany, pp: 215-231. Lőrincz J., Nagy L. (2010): Buzgárosodásra való hajlam gyakorlati vizsgálata szemeloszlási entrópia segítségével, Hidrológiai Közlöny, 90. évfolyam, 3. szám, pp. 59-64. Lőrincz, J., Nagy L. (1995): Árvízvédelmi töltések altalajának vizsgá­lata buzgárosodásra való hajlam szempontjából a szemeloszlási ent­rópia segítségével. OMFB által támogatott alapkutatás. Nagy L. és tsai.: Engineering Geophysical Method for Risk Mapping of Flood Protection Sub-catchment Defended by Levees. 7th Int. I­AEG Congress, Lisboa, pp. 617-641, 1994. Nagy L., Szlávik L szerk.: Árvízvédelem a gyakorlatban. KTVM Vízü­gyi Hivatala, Budapest, 2004. Nagy L.: 200 Years Dike Failures in the Carpathian Basin. Proceedings of the 2nd International Symposium on Flood Defence (ISF­D'2002), Beijing, Balkema Publishers, pp. 786-793, 2002. Nagy L.: A dombrádi buzgár vizsgálata. Vízügyi Közlemények külön szám, 1. kötet, pp. 205-215, 2003. Nagy L.: A Tivadari buzgár. 17. MHT Vándorgyűlés Miskolc, 1999, 1. kötet, pp. 130-146. Nagy L.: Árvízvédekezés a településeken. Innova-Print Kft. nyomda, I­SBN 978-963-06-7458-4. 2009, 2. kiadás 2010. Nagy L.: Az 1998. novemberi tivadari buzgár vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 79. évf., 4. szám, pp. 217-222, 1999. Nagy L.: Az árvízvédelmi gátak geotechnikai problémái. Vízügyi Köz­lemények, 2000. évi LXXXÜ. évf., 1. füzet, pp. 121-146. Péch J.: Gátvédelem, Gyakorlati kézikönyv vízi mérnökök és gátvédők részére. Budapest, 1892. Polgár és tsi. szerk.: Arvízvédekezési kézikönyv. VÍZDOK, Budapest, 1974. Smoltczyk U. ed.: Geotechnical Engineering Handbook, 2002. Szlávik L., Nagy L.: A surányi jelenség, Veszélyes töltés meghibásodá­sok az 1997 évi júliusi dunai árhullám levonulásakor. Víztükör, XXXVm. évf., 4. szám, p. 35, 1997. Tápay L., Szalai M.: Árvízvédelmi kézikönyv. Budapest, 1954. A kézirat beérkezett: 2011. június 24-én NAGY LÁSZLÓ PhD, oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének docense. Investigation of the from boil eroded sand Nagy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents