Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy László: Buzgárokból kimosott homok vizsgálata

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. den elméleti fejtegetés hiábavaló, ha nem megbízható a szemeloszlási görbe meghatározása. Jelen vizsgálat-sorozatnál több helyen történt a laboratóriumi vizsgálat, bár kétségtelen, hogy a minták nagy része a Műegyetem Geotechnikai Laboratóriumába került. 1. táblázat. Buzgárok vizsgálatának helye Sz Év Folyó, hely Megjegyzés Korábbi hivatkozás 1 1998 Tisza jp. Tivadar belső oldal Nagy (1999) 2 1998 Tisza jp. Tivadar külső oldal Nagy (1999) 3 1998 Tisza jp. Dombrád Nagy (2003) 4 2006 Dunajp. 12+150 Abda 5 2006 Dunajp. 41+206 Dombon, kis buzgár 6 2006 Dunajp. 41+206 Dombori, kis buzgár kürtő 7 2006 Dunajp. 41+206 Dombon, nagy buzgár 8 2006 Dunajp. 41+206 Dombori nagy buzgár kürtő 9 2006 Dunajp. 79+420 Bölcske-holtág 10 2006 Dunajp. 79+420 Bölcske-holtág 11 2006 Tisza jp. 61+075 12 2006 Tisza jp. 71+300 13 2006 Tisza bp. 13+250 Tiszasas rekettyés 14 2006 Tisza bp. 13+580 Tiszasas, kürtő széle 15 2006 Tisza bp. 13+580 Tiszasas kürtő közepe 16 2010 Sajó bp. 6+266 17 2010 Tisza, Millér Kis buzgár 18 2010 Tisza, Millér Nagy buzgár 19 2010 Tisza, Tiszakürt Külső része 20 2010 Tisza, Tiszakürt Belső rész A szemeloszlási görbe lefutása A buzgárból kimosott talajok szemeloszlási görbéje minden esetben folyamatos lefutású, természetes talajokban előforduló jelleget mutatott. Az összes görbét egy szemeloszlási ábrán felrakva, egyértelműen megállapítható, hogy a görbék egy sávot jelölnek ki. Ebben a sávban (iszapos homok, finom homok, homok) a talajoknak már nincs számottevő kohéziója, ugyanakkor a talajszemcsék tömege olyan kicsi, hogy az áramló víz el tudja mozdítani a szemcséket. (3. ábra) Meg kell jegyezni, hogy megfelelően magas hidraulikus gradienssel minden talaj (sőt kőzet is) elmosható. Itt inkább az dominál, hogy ezen szemeloszlási tartományoknál van a legkisebb gradiensre szükség. 2. kép. Dombon buzgár a gátkoronáról (2006). A talajkimosódás mintegy 20 méterre a töltéslábtól keletkezett. (5-8. sorszámú terület az 1. és 2. táblázatban) A vizsgált talajok szemeloszlási határgörbéje ugyancsak a 4. ábrán látható. Ez a tartomány kísértetiesen hasonlít a szemcsés talajok földrengéskori megfolyósodásának (liquefaction) határát reprezentáló tartományokhoz. Smoltczyk (2002) könyvében megjelent ábrába (1. zóna kevésbé veszélyes, 2. zóna nagyon veszélyes) bejelöltük a szemeloszlási görbék 2. ábrán bemutatott határgörbéit. Már korábban is felvetődött az a hipotetikus kérdés, hogy az árvízkor keletkező buzgár alakra a földrengéskor tapasztalt megfolyósodáshoz hasonló felszíni jelenséget mutat, egy vulkáni kúpot, tnclyncl a kürtőből áramlik ki a víz, szemcséket sodorva magával. A szemeloszlási görbék tartományának hasonlósága (3. ábra) arra hívja fel a figyelmet, hogy a két jelenség valóban közel állhat egymáshoz. A fentiek alapján felmerül a kérdés a két jelenségnél a hasonló felszíni megjelenés illetve a szemeloszlások hasonlóságával kapcsolatban: A buzgár egy statikus liquefaction, vagy a megfolyósodás (liquefaction) egy dinamikus buzgár. Meg kell jegyezni, hogy a zagygátak tönkremenetelével kapcsolatban több olyan szakértői vélemény is készült, melyek szerint a gátszakadást liquefaction okozta, de földrengésről az adott tönkremenetelnél nem számoltak be. Ez azt jelenti, hogy megfolyósodás (liquefaction) statikus terhelés hatására is kialakulhat. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 O.OOl —Tivadari buzgár i —•—Tivadart buzgár II. -•-Millér kisburgár ;

' Millér nagybuzgár -++-Tiszák úrt buzgár bejül —•—Tiszakürt buzgár kívül —Sajó bal-part, 6+266 —-Tiszasas 13+250 rekettyés gáttól 40m-re buzgár Tiszasas 13+580, buzgár, kráter közepe —•—Tiszasas,13+S80, buzgár, kráter széle •H»—Abda 12+150 buzgár Bölcske-holtág 79+420 buzgár li flöicske -holtág 79+420 Buzgár l -»-Tisza jobb part 71+300 buzgár széle —+»—41+206 kis buzgár —+—41+206 kis buzgár-kráter ——41+206 buzgár tútoklála —-41+206 kis buzgár-kráter közepe 3. ábra. A szemeloszlást görbék és a határgörbék bemutatása