Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: A vízgazdálkodás tervezése

33 3. táblázat, A víz és a területhasználatok hatásmechanizmusa Vízhasználatok és szabálvozások Terület- és földhasználatok Vízkivételek és bevezetések Visszavezet és azonos vagy más víztartóba Visszavezeté s nélkül Felszíni és felszín alatti vízmű Üzemvízcsatornás vízerőmű Árapasztó csatorna Használt és szennyvíz bevezetés Mederbeli tevékenységek Vízhasználatok Mederszabályozás Vízjárás szabályo zás llajozás Partvédelem . „ Kavicskotrás vízerőmű Folyó és Halászat patakszabályozás Vízisport és Nagyvízi üdülés szabályozás Tározás Duzzasztá Területi tevékenységek Felszínilefolyás szabályozása Talajvíz és talajnedvesség -szabályozás A térszínt, a lefolyást és a fedőréteg vízháztartását módosító beavatkozások Erózióvédele m Vízrendezés Tározás Öntözés Alagcsövezés Dúsítás Szikkasztás Növényterm. Állattenyészt. Talajművelés váltás. Erdőművelés Terület beépítés. Úthálózat A felszín alatti víztartók szintjét és vízforgalmát módosító beavatkozások Elsődlegesen t vízminőséget módosító beavatkozások Ásványbányászat Kavics- és agyaggödrök Feltöltések, mélyépítmények Műtrágyák és védőszerek Állattartás, hígtrágya elhelyezés. Szemétlerakók, méregtemetők Utak sózása A hidrológiai tényezők változása Vízjárási és vízháztartási hatások Vízminőségi hatások Párolgás, lefolyás, vízjárás, morfológia, hordalék és mederanyag Hőmérséklet, átlátszóság, kémiai és biológiai tulajdonságok A környezeti tényezők változása Térszín, talaj, növény- és állatvilág, éghajlat Gazdasági következmények Természeti erőforrások értékváltozása. Vagyonbiztonság. Munkaés gazdálkodási feltételek változása. Az anyagi szükségletek feltételeinek változása. ... Az életkörülmények változása Elethiztonsági, egészségügyi és életmódbeli tényezők változása. Jóléti feltételek. Tudati és érzelmi hatások. ... A szárazföldekből, vízterekből és hullámterekből összetevődő régiókban bármely tényező változása a rendszer belső összefüggésein keresztül valamennyi más tényező és folyamat alakulását befolyásolja és a hatások viszonylag rövid időn belül fölismerhetők. Ha viszont a változás a külső tényezőkben (az első és a második sorbeliekben) következik be, akkor ennek hatásai viszonylag lassan érvényesülnek, és az új egyensúlyi helyzet kialakulása évtizedes-évszázados folyamat során alakulhat ki. Egy ilyen tendencia fölismerését nagyon megnehezíti, hogy a tényezők zöme (sugárzás, hő és vízháztartás, levegő, stb.) sztochasztikus viselkedésű, azaz folytonos vagy esetleges megjelenésük idősora szabályosan (ciklikus) vagy szabálytalanul ingadozó értékekből tevődik össze. A régió ökológiai folyamatainak és különösen a tendenciózus változások okainak felismerése ma azért is rendkívül nehéz, mert a sokféle emberi tevékenység egyidejűleg, különböző mértékben és módon hat az egyes tényezőkre vagy azok valamely csoportjára. A víz és a területhasználatok amelyekről a 3. táblázat ad vázlatos képet - vagy a rendszer egyes elemeit módosítják (azokat helyenként megszüntetve, vagy viselkedésüket változtatva), vagy pedig a kapcsolataikat (anyag és energia átadásukat) szabályozzák. A vízhasználatok és a vízszabályozások, valamint a terület- és földhasználatok igen sokrétűen és területenként nagyon változatosan befolyásolják mind a vízfoldrajzi képződményeket, mind a vízháztartási és vízminőségi folyamatokat. A morfológiai adottságokban okozott változtatás, valamint a víz anyag és energiaforgalmának módosítása több nyire új ökológiai feltételt teremt az érintett víztérben, vagy szárazföldi, ill. hullámtéri területen, ami óhatatlanul befolyásolja a táj dinamikáját, megindít valamilyen tájfejlődési folyamatot. Az ábra szemléletesen is cáfolja azt a téves hatásvizsgálati felfogást, amely szerint egy meghatározott műszaki beavatkozás egyedi vizsgálatával választ lehet adni az okozott károkra, illetve meg lehet határozni a gazdasági-társadalmi következményeket. Az egyes használati módozatok (amelyeknek igen eltérő a közvetlen hatásuk és nagyon különböző a hatásteijedés időbelisége és kitetjedése) következményeit elsősorban abban a tekintetben kell megítélni, hogy miként összegződik más hatásokkal és kelt vagy erősít tendenciát az érintett vízrendszerben. Ezt követően föl kell tárni, hogy a beavatkozás a vízjárás illetve a vízminőség folyamatát vagy pedig a struktúráját módosítja. Az utóbbi esetben kell számolni a vízjárás rendszerének és a hozzá kapcsolódó élővilágnak az átalakulásával. A vízgazdálkodási tervezés során elsősorban arra kell törekedni, hogy a meglevő, valamint a tervezett (várható) víz- és területhasználatok mértéke hol és milyen értelemben éri el azt a küszöbszintet, amikor már rendszerváltást indít meg a hidrológiai rezsimben. A vizet illetően a hatásrendszer - a régió - kialakulásának két módozatát kell megkülönböztetni. Az egyik a víz természetes térbeli áramlása révén létrejövő regionális kapcsolat; a másik pedig a vízrendszer szabályozásával történő rendszeralkotás esete. Az első esetben lényegében az a folyamat teljesedik be, hogy az egyedi, helyhez kötött terület és vízhasználatok mennyiségi és minőségi hatásai az adott