Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: A vízgazdálkodás tervezése

33 3. táblázat, A víz és a területhasználatok hatásmechanizmusa Vízhasználatok és szabálvozások Terület- és földhasználatok Vízkivételek és ­bevezetések Visszavezet és azonos vagy más víztartóba Visszavezeté s nélkül Felszíni és felszín alatti vízmű Üzemvíz­csatornás vízerőmű Árapasztó csatorna Használt és szennyvíz bevezetés Mederbeli tevékenységek Vízhaszná­latok Meder­szabályozás Vízjárás szabályo zás llajozás Partvédelem . „ Kavicskotrás vízerőmű Folyó és Halászat patak­szabályozás Vízisport és Nagyvízi üdülés szabályozás Tározás Duzzasztá Területi tevékenységek Felszíni­lefolyás szabályozása Talajvíz és talajnedvesség -szabályozás A térszínt, a lefolyást és a fedőréteg víz­háztartását módosító be­avatkozások Erózióvédele m Vízrendezés Tározás Öntözés Alagcsövezés Dúsítás Szikkasztás Növényterm. Állattenyészt. Talajművelés váltás. Erdőművelés Terület beépítés. Úthálózat A felszín alatti víztartók szintjét és vízforgalmát módosító beavatkozások Elsődlegesen t vízminőséget módosító be­avatkozások Ásvány­bányászat Kavics- és a­gyaggödrök Feltöltések, mélyépítmé­nyek Műtrágyák és védőszerek Állattartás, hígtrágya el­helyezés. Sze­métlerakók, méregtemetők Utak sózása A hidrológiai tényezők változása Vízjárási és vízháztartási hatások Vízminőségi hatások Párolgás, lefolyás, vízjárás, morfológia, hordalék és mederanyag Hőmérséklet, átlátszóság, kémiai és biológiai tulajdonságok A környezeti tényezők változása Térszín, talaj, növény- és állatvilág, éghajlat Gazdasági következmények Természeti erőforrások értékváltozása. Vagyonbiztonság. Munka­és gazdálkodási feltételek változása. Az anyagi szükségletek feltételeinek változása. ... Az életkörülmények változása Elethiztonsági, egészségügyi és életmódbeli tényezők változása. Jóléti feltételek. Tudati és érzelmi hatások. ... A szárazföldekből, vízterekből és hullámterekből össze­tevődő régiókban bármely tényező változása a rendszer bel­ső összefüggésein keresztül valamennyi más tényező és fo­lyamat alakulását befolyásolja és a hatások viszonylag rövid időn belül fölismerhetők. Ha viszont a változás a külső té­nyezőkben (az első és a második sorbeliekben) következik be, akkor ennek hatásai viszonylag lassan érvényesülnek, és az új egyensúlyi helyzet kialakulása évtizedes-évszázados folyamat során alakulhat ki. Egy ilyen tendencia fölismeré­sét nagyon megnehezíti, hogy a tényezők zöme (sugárzás, hő és vízháztartás, levegő, stb.) sztochasztikus viselkedésű, azaz folytonos vagy esetleges megjelenésük idősora szabá­lyosan (ciklikus) vagy szabálytalanul ingadozó értékekből tevődik össze. A régió ökológiai folyamatainak és különösen a tenden­ciózus változások okainak felismerése ma azért is rendkívül nehéz, mert a sokféle emberi tevékenység egyidejűleg, kü­lönböző mértékben és módon hat az egyes tényezőkre vagy azok valamely csoportjára. A víz és a területhasználatok ­amelyekről a 3. táblázat ad vázlatos képet - vagy a rendszer egyes elemeit módosítják (azokat helyenként megszüntetve, vagy viselkedésüket változtatva), vagy pedig a kapcsolatai­kat (anyag és energia átadásukat) szabályozzák. A vízhasználatok és a vízszabályozások, valamint a terü­let- és földhasználatok igen sokrétűen és területenként na­gyon változatosan befolyásolják mind a vízfoldrajzi kép­ződményeket, mind a vízháztartási és vízminőségi folyama­tokat. A morfológiai adottságokban okozott változtatás, va­lamint a víz anyag és energiaforgalmának módosítása több nyire új ökológiai feltételt teremt az érintett víztérben, vagy szárazföldi, ill. hullámtéri területen, ami óhatatlanul befo­lyásolja a táj dinamikáját, megindít valamilyen tájfejlődési folyamatot. Az ábra szemléletesen is cáfolja azt a téves ha­tásvizsgálati felfogást, amely szerint egy meghatározott mű­szaki beavatkozás egyedi vizsgálatával választ lehet adni az okozott károkra, illetve meg lehet határozni a gazdasági-tár­sadalmi következményeket. Az egyes használati módozatok (amelyeknek igen eltérő a közvetlen hatásuk és nagyon különböző a hatásteijedés i­dőbelisége és kitetjedése) következményeit elsősorban abban a tekintetben kell megítélni, hogy miként összegző­dik más hatásokkal és kelt vagy erősít tendenciát az érintett vízrendszerben. Ezt követően föl kell tárni, hogy a beavat­kozás a vízjárás illetve a vízminőség folyamatát vagy pedig a struktúráját módosítja. Az utóbbi esetben kell számolni a vízjárás rendszerének és a hozzá kapcsolódó élővilágnak az átalakulásával. A vízgazdálkodási tervezés során elsősorban arra kell törekedni, hogy a meglevő, valamint a tervezett (várható) víz- és területhasználatok mértéke hol és milyen értelemben éri el azt a küszöbszintet, amikor már rendszer­váltást indít meg a hidrológiai rezsimben. A vizet illetően a hatásrendszer - a régió - kialakulásá­nak két módozatát kell megkülönböztetni. Az egyik a víz természetes térbeli áramlása révén létrejövő regionális kap­csolat; a másik pedig a vízrendszer szabályozásával történő rendszeralkotás esete. Az első esetben lényegében az a fo­lyamat teljesedik be, hogy az egyedi, helyhez kötött terület és vízhasználatok mennyiségi és minőségi hatásai az adott

Next

/
Thumbnails
Contents