Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Kiss Tímea–Andrási Gábor: A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szemcse-összetételének alakulására

KISS T. - ANDRÁSI G.: A horvátországi duzzasztómüvek hatása 19 építésével megnőtt a teljes tározott víz mennyisége, emellett a vízfelhasználás is nőhetett, tehát így kevesebb víz jut a vízerőmű alá. A görbékből jól kirajzolódik, hogy az erőmüvek előtti időszak kisvizei hasonló tartományokban mozogtak (átlag: 0 cm), mint az üzembe helyezésük utáni időszak közepes vízállásai (átlag: -10 cm). 4.1.2. Az árvizek gyakoriságának alakulása Az őrtilosi szelvényben a 240 cm-t meghaladó vízszinteket már árvíznek tekintjük. A varasdi erőmű üzembe állása előtti időszakban (1958-1975), közel kétszer annyi árvizes nap (315 nap) volt, mint az azóta eltelt 34 évben (164 nap 2. ábra). De az is jól látszik, hogy egyre rövidebb árvizek vonultak le a Dráván, hiszen míg korábban előfordult 55 napos árvíz is (1965), addig az utóbbi években a leghosszabb árvíz csupán 5 napig tartott (2005). Általában a vízerőművek üzembe lépése utáni 1-2 évben alig 1-2 árvizes nap fordult elő, mivel ezek az évek voltak azok, amikor feltöltötték a tározótereket. Az 1975-1982-es időszakban még viszonylag ,jelentős" számú (átlagosan 15 nap/év) árvizes nappal találkozunk. Ezek az adatok jól mutatják a vízerőmüvek vízjárás kiegyenlítő hatását. Ugyanakkor az árvizek ilyen mértékű elmaradása jelzi az árterületeken lévő (védett) életközösségek megváltozott életfeltételeit és előre vetíti átalakulásukat. t 40 30 10 • 0 Gi CT) O) CT) CM CM CM CM 2. ábra. Árvízgyakoriság változása 1958-2009 között az őrtilosi vízmérce alapján 4.1.3. Vízállástartósságok alakulása A vízállástartósság vizsgálatához öt időszakot különítettünk el (3. ábra). A horvát vízerőmüvek üzembe helyezését egy időszaknak vettük (1974-1990), az előtte és utána lévő éveket pedig kettéosztottuk. Az 1958-1965, 1966-1973 és az 1974-1990-es időszakok vízállás-tartóssági görbéi közel azonos futásúak. Az első két időszak görbéi csaknem egyformák, az 1958-1965-ös időszakban a kisvizek tartóssága kisebb volt, majd az 1966-1973-as görbe a kisebb vízállásoknál felfelé tolódott, tehát ezek a vízállások valamelyest 100 50 ^s • / y• / y y / / / 3 <f> e? hónapok 4. ábra. Az 1975-ben Varasánál üzembe helyezeti vízerőmű vízállásra gyakorolt hatása az őrtilosi vízmérce adatai alapján ritkábbá váltak. Az igazán szembetűnő változást az 19911999. és 2000-2009. időszakok görbéi mutatják. Ezek már homorúbbak, illetve lejjebb is tolódtak. A Donja Dubrava-i vízerőmű üzembe lépése előtt a vízállások 50 %-a volt 100 cm alatti, míg 1991-99 között már a vízállások 75 %-a, 2000 óta pedig közel 85 %-a esett 100 cm alá. Tehát jól látható a kisvizek tartósságának növekedése. Ha a szélső értékeket nézzük, akkor jól látszik, hogy az első három időszakban 0 cm vízállás alatt csak ritkán (1-2 %) voltak a vízszintek, míg az 1991-1999. periódusra ez 58 %-ra nőtt, végül az utolsó időszakban a 70 %-ot is megközelítette. A nagyvizekre is hasonló tendencia jellemző, azaz egyre csökkent a gyakoriságuk és a tartósságuk. Ezek az adatok azt mutatják, hogy leginkább a kis- és közepes vízállások gyakorisága nőtt drasztikusan, azaz csökkentek a vízszintek és tartósabbá is váltak. - 1958-1965 1966-1973 -1974-1990 - 1991-1999 - 2000-2009 Meghaladás! idő % 3. ábra. Vízállás tartósságok az egyes időszakokban Ortilosnál 4.1.4. Eves vízjárás alakulása az erőművek üzembe helyezésének hatására Az egyes vízerőművek vízjárásra gyakorolt hatásának vizsgálatához összevetettük az üzembe helyezésük előtti és az azt követő 3 év napi átlagvízállások alapján megszerkesztett átlagos vízállás görbéket, hogy a vízállás évi menetében bekövetkezett változásokat bemutassuk. Az 1975-ben üzemelni kezdő, az Őrtilostól 67 fkm-re lévő varasdi erőmű hatására a vízjárás májusig alig változott (azonban a januári-februári vízállások megemelkedtek), bár nyár elejétől hamarabb elkezdtek csökkeni a vízállások (4. ábra). A nyári átlagos vízállás 173 cm-ről 136 cm-re mérséklődött. Az őszi vízállásokban is jól megfigyelhetőek az eltérések. A mediterrán hatásra az októberben és novemberben kialakult nagyvizes időszak gyakorlatilag eltűnt, az őszi átlag-vízszint 124 cm-ről 84 cm-re süllyedt. Az éves vízállások szélsőségei csökkentek, mérséklődtek a nagyvízi maximumok, ami együttesen jól mutatja a víztározás hatását. U 100 '/////////// hónapok <p tr 5. ábra. Az 1982-ben Cakovec-nél üzembe helyezett vízerőmű vízállásra gyakorolt hatása az őrtilosi vízmérce adatai alapján