Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Kiss Tímea–Andrási Gábor: A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szemcse-összetételének alakulására

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. Az Őrtilostól 42 fkm-re található Cakovec-i vízerőmüvet 1982-ben helyezték üzembe, így a két vízerőmű vízjárásra gyakorolt hatása összegződött (5. ábra). A vízállásgörbék azt mutatják, hogy az év nagy részében tovább csökkentek a vízállások. Bár tavasszal és nyár elején kisebb árhullámok vonultak le, azonban ezek egyike sem érte el a 240 cm-es árvízszintet, tehát az ártérre nem léptek ki. Nyár elejétől drasztikusan csökkentek a vízállások, bár ezt az őszi csapadék-maximum némileg mérsékelte. A nyári átlagos vízszint 168 cm-ről 127 cm-re, az őszi átlagok 133 cm-ről 65 cm-re, a téliek pedig 95 cm-ről 37 cm-re csökkentek. -100 H 1 1 1 1 < 1 1 i 1 1 1 1 / W ^ * / #yvvvV ^ •f hónapok 6. ábra. Az 1989-ben Donja Dubrava-nál üzembe helyezett vízerőmű vízállásra gyakorolt hatása az őrtilosi vízmérce adatai alapján Érdekes összevetni a kiinduló és a végállapot vízjárásait. Ehhez a vizsgált időszak első és utolsó 15-éves időszakának átlag-vízállásait hasonlítottuk össze. Az első (1958-1972) időszakban a horvátországi Dráva szakasz vízerőmű „mentes" volt, míg az ezt követő időszakban (1995-2009), már három vízerőmű módosította a vízjárást. Az első időszakban a vízállások átlagosan körülbelül 100 cm-rel voltak magasabbak, mint 1995-2009 között (7. ábra). A vízszint-csökkenés a tározók jelentős vízvisszatartó kapacitásból adódik. Nyár közepéig a két időszakban hasonló volt a görbék lefutása, azaz télen alacsonyabb szintek voltak jellemzőek, majd tavasszal folyamatosan elkezdett emelkedni a vízszint. Azonban 1995-2009-es időszakban a kora nyári magasabb vízállással jellemezhető időszak hossza jelentősen lerövidült, s már július elejétől jóval kisebb vízszintek váltak jellemzővé. Minden évszakban csökkent az átlagos vízállás: tavasszal 122 cm-ről -6 cm-re, nyáron 154 cm-ről 8 cm-re, ősszel 101 cm-ről, -20 cm-re; télen pedig 66 cm-ről -57 cmre. Tehát 1995-2009 között átlagosan 130 cm-rel csökkent a vízszint a magyarországi szakaszon a horvátországi erőmüvek üzembe helyezése előtti időszakhoz képest. 4.1.5. Napi vízszintingadozások 1958-ban és 2008-ban Mint láttuk, a vízjárás éves jellemzői jelentősen megváltoztak a vízerőmüvek üzembe helyezése kapcsán. Azonban a működtetésük a napi vízjárást is jelentősen módosítja. Ennek bemutatásához egy kisvizes adatsort, 1958 és 2008 szeptemberének 3 hetét vetettük össze (8. ábra). Itt nem a vízállás szintjének csökkenése a lényeg, hanem az, hogy természetes állapotban alig volt eltérés a napi vízállás adatok között, azaz lassan változott. Azonban napjainkban a Donja Dubrava-i erőmű napi 100-150 cm magas kis árhullámokat generál Őrtilosnál a reggeli és esti vízállások alapján. Míg 1958-ban alig pár centiméteres napi vízállásváltozás volt jellemző, addig napjainkban több mint 1 méteres (maA legutoljára (1989) megépült Donja Dubrava-i vízerőmű Őrtilostól csupán 18 fkm-re helyezkedik el. Ez és a három tározó immár együttes hatása magyarázza, hogy a megépülése után a görbék lejjebb tolódtak, mint a korábbiak (6. ábra). A vízszintek csökkenése az év elejétől csaknem folyamatos, a nyári és őszi nagyvizek is csaknem eltűntek. Míg korábban csak januárban fordult elő 0 cm alatti vízállás, 1989 után meglehetősen gyakorivá vált, minden évszakban megjelent. A tavaszi átlagos vízállás 132 cm-ről 41 cm re, a nyári 121 cm-ről 60 cm-re, az őszi 64 cm-ről 14 cm-re, a téli pedig 40 cm-ről -5 cm-re csökkent. hónapok 7. ábra. Az erőművek megépítése előtti (1958-1972) és utáni (1995-2009) időszak vízállás görbéi Őrtilosnál ximum 163 cm). Ez a Duna-Dráva Nemzeti Park élővilágra szintén negatív hatással lehet, hiszen a folyamatos és gyors vízszint-változáshoz az élőlények nem, vagy csak nehezen tudnak alkalmazkodni. Ugyanakkor ezek a „mini-árhullámok" nagyobb energiát képviselnek, így a Dráva hordalékszállító képességet jelentősen módosíthatják, és mederpáncélzat kialakuláshoz vezethetnek. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 szeptember 8. ábra. Az 1958 és 2008 szeptember 1-20 közötti vízjárás alakulása Őrtilosnál 4.2. A fenékhordalék szemcseösszetételének jellemzése a teljes szakaszon A tározók megépítése következményeként bekövetkezett vízjárásbeli változások a Dráva kavicsos hordalékának jellemzőit is megváltoztathatták, amit jól tükrözhet a kavicsos zátonyok szemcseösszetételének alakulása. Azonban mivel nem volt alkalmunk korábbi vizsgálatokra, ezért a tározók hatását térben kiteijesztett mérésekkel próbáltuk meghatározni. A mérés során 13 zátonyon vizsgáltuk meg a kavicsanyagot, Varasdtól Barcsig (9. ábra).