Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
5. szám - Nagy István: Vízgondok kezelése az Alföldön: talajvíz-gazdálkodás, rugalmas üzemrend
10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. Állami szerepvállalás az önkormányzati feladatok finanszírozását a következők szerint segítse: A létesítmények fenntartását az állam közmunka programmal, a létesítmények fejlesztését pedig pályázati úton támogassa. Belvízvédekezés esetén - jogszabályban meghatározott feltételek és felhatalmazás alapján, az illetékes megyei vezető döntése szerint- a felmerült költségek meghatározott részét az állam vállalja át. (Minél nagyobb mértékű védekezésre kerül sor, a felmerülő költségek annál nagyobb százalékát.) Rendkívüli esetekben szükségessé válhat az is, hogy a kormány akár a teljes felmerült költséget fedezze. Az önkormányzat kérésére a katasztrófavédelem, a társulat és a vízügyi igazgatóság térítésmentesen adjon szaktanácsot, s az önkormányzat megrendelése esetén vegyenek részt a védelmi munkákban. Társulatok: A társulatok legyenek a tulajdonosai, vagy kezelői - a szivattyútelepek kivételével - mindazon létesítményeknek, amelyek jelenleg is tulajdonukban vagy kezelésükben vannak. A szivattyútelepek kerüljenek vízügyi igazgatóságok kezelésébe. A társulatok vegyék át az önkormányzatoktól a külterületi csatornák tulajdonjogát, vagy kezelését; továbbá a jelenleg „gazdátlan" volt üzemi csatornákat. Egyedi esetben - minisztériumi döntéssel - további létesítmények átadására, átvételére kerülhet sor. A társulatok a kezelésükben lévő létesítmények esetében széles körű tulajdonosi jogosítványokat kapjanak. Az érdekeltekkel való kapcsolattartás a társulat feladata. Azon időszakban, amikor a területre nem rendelnek el belvízvédelmi készültséget, a társulat az érdekeltek igényeinek figyelembevételével irányítsa a szolgáltató rendszer üzemeltetését. A létesítmények fenntartását, üzemeltetését az állam a költségvetésből több évre előre meghatározott módon és mértékben támogassa, amit teljesítmény-követelményhez kötött közmunka program kiegészíthet. Az érdekeltek részéről megnyilvánuló azon igények megvalósítását, ami állami támogatásból nem finanszírozható, az érdekeltek befizetéséből kell fedezni. A fejlesztési feladatokat az állam pályázati rendszerben támogassa, s ehhez az érdekeltek önrészt biztosítsanak. Belvízvédekezés során a felmerült költségek rendeletben meghatározott részét az állam térítse meg. A finanszírozási rendszer javasolt kialakítását indokolja, hogy az érdekeltek részéről megnyilvánuló igényeknek korlátot kell szabni. Ezt legcélszerűbben önrész bevezetésével lehet megvalósítani. Vízügyi igazgatóságok: Vízügyi igazgatóságok kezeljék a jelenleg is kezelésükben lévő létesítményeket széleskörű tulajdonosi jogosítványokkal, a társulatoktól pedig vegyék át a szivattyútelepeket. Egyedi esetben - minisztériumi döntés alapján - további kezelői jog átadás-átvételére kerülhet sor. A területre elrendelt belvízvédelmi készültség idején a védekezés és a szolgáltató rendszer üzemeltetésének irányítója a vízügyi igazgatóság legyen. A szivattyútelepek átvételét a következők indokolják: A telepek többsége az árvízvédelmi töltések mellett, vagy a töltés testben épült meg. Árvízvédelmi szempontból ezek rendszerint különleges figyelmet érdemelnek, különleges kockázatot jelentenek, üzemeltetésüket a kialakult árvízvédelmi helyzetnek megfelelően kell végezni. Lehetőleg egy felelős gazdája legyen az árvízvédelmi töltéseknek és a bennük lévő létesítményeknek. A szivattyútelepek üzemeltetése, fejlesztése, automatizálása, távirányítása olyan szakismereteket igényel, amelyekkel a társulatok jelenleg nem rendelkeznek, ilyen tudású dolgozók alkalmazását nem tudják - és nem is célszerű - finanszírozniuk. Az igazgatóságok a nagyszámú szivattyútelep üzemeltetésére, fejlesztésére felkészültebbek, továbbá a telepek vagyonvédelme az igazgatóságok kezelésében kedvezőbben oldható meg. A szivattyútelepek üzemeltetésének finanszírozása szempontjából is kedvezőbb a kevesebb üzemeltető. Országos szinten a szivattyútelepek üzemeltetési költsége évenként rendkívül változó, egy milliárdtól akár nyolc milliárd forintig is terjedhet. Finanszírozását csak az erre a célra is kialakított költségvetési keretből lehet megoldani; éves normatív keretből nem célszerű. Amíg az elvezető rendszerek szabályozott vízelvezetését nem oldjuk meg, addig előre meghatározott rend szerint az államnak kell finanszírozni a szivattyúzás költségeit (mint ahogy azt az utóbbi évtizedekben utólag mindig is megtette), mert különben a rendszerek a jelenlegi állapotukban kárt okoznak a gazdálkodóknak, önkormányzatoknak, lakosságnak, végső soron az államnak. A szivattyúzások előre deklarált állami finanszírozási rendszere nélkül nem lehet kialakítani, sem a célszerű üzemrendet, sem a kedvező belvíz megelőzési és védekezési rendszert. Fenntartást normatív alapon - több évre előre meghatározott módon és mértékben - a költségvetés finanszírozzon, amit az állam teljesítménykövetelményhez kötött közmunka programmal támogasson. A létesítmények fejlesztése állami feladat maradjon. A belvíz-védekezési költségeket a vonatkozó rendelet szerint az állam fedezze. Átmeneti intézkedések a költségvetési források felhasználására A belvízvédelmi rendszerek jelenlegi műszaki állapota, valamint a 2011. évi súlyos belvízhelyzet miatt a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása érdekében szükséges átmeneti intézkedéseket hozni. A költségvetési forrásokból elsősorban a meglévő rendszerek üzemeltetését, és évente rendszeresen végzendő munkákat (csatornák gaztalanítását, helyi vízfolyási akadályok eltávolítását, szivattyútelepek és további létesítmények működőképességének fenntartását) finanszírozzanak. A szivattyútelepek üzemeltetési költségeinek - az éves intézményi finanszírozástól független, előre meghatározott rendszer szerinti - megtérítését biztosítani kell. Ezt követően kell fedezni a csatornák gyökérzónás kotrásainak költségeit (ami társulati csatornák esetén 1 m 3/folyóméter, igazgatóság csatornáknál 1-3 m 3/folyóméter alatti anyag kikotrásának feladatait jelenti). Az ennél nagyobb mértékű kotrásokat 2014. év utáni időszakra kellene halasztani. A fejlesztési forrásokat elsősorban a szivattyútelepek automatizálására (üzemeltetési költségek csökkentésére, az üzemképesség, az üzemelés színvonalának javítására), másod sorban a szabályozott vízelvezetés és rugalmas üzemeltetés feltételeinek megteremtésére fordítsuk. A kapacitásfejlesztő beruházásokat 2014. utánra célszerű halasztani, miután a dinamikus szinten tartáshoz szükséges feladatok megvalósultak. (A létesítmények tervezett kapacitása és a jelenlegi műszaki állapota mellett bizonyítható, hogy a meglévő szolgáltató művek megfelelő állapotba hozatala, nagyságrendileg hatékonyabb, mint egy csatorna kapacitásának növelése.)
