Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy István: Vízgondok kezelése az Alföldön: talajvíz-gazdálkodás, rugalmas üzemrend

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. bizonyos határok között lehet-, illetve célszerű kialakítani; ezzel is biztosítva a tényleges helyzetnek megfelelő - rugalmas - szolgáltatást. Többletvizes üzemrend vegyes vezérléssel Amennyiben a vízrendszereket az előző részben leírtak szerint üzemeltetjük, a lehető leghosszabb ideig tudjuk biztosítani az érdekeltek számára kedvező alsó vezérléses üzemmódot. Ez a vízrendszerek jelenlegi kiépítettsége mellett azt jelenti, hogy általában 5 évnél ritkábban fordul elő olyan helyzet, amikor egy időszakban át kell térni vegyes, vagy felső vezérlésű üzemmódra. Amikor a rendszer kapacitása nem teszi lehetővé az igényeknek megfelelő kiszolgálást, akkor az üzemeltetőnek - vagy az arra jogosultnak - egyes térségekre, vagy területekre vízvezetési vagy vízvételezési korlátozást kell elrendelni az előre elfogadott, vagy jogszabályban meghatározott sorrend szerint. Ilyen esetekben kerülhet sor többletvíz ideiglenes tározására az erre alkalmas területek igénybevételével, felvállalva az okozott kár megtérítését. Emellett mérlegelni kell, hogy a kapacitások növelésével (csatornakotrás, hordozható szivattyú felvonultatása és üzemeltetése, stb.) járó költségek arányban vannak-e az elhárított kárral. A döntést a finanszírozóknak, vagy képviselőjüknek kell meghozni. Többletvizes üzemrend felső vezérléssel Ilyen üzemrend alkalmazására a gyakorlatban rendkívül ritkán, sajátos körülmények között kerülhet sor. Például: amikor a rendszer elégtelen kapacitásai miatt belterületek védelme érdekében a külterületekről való vízelvezetést korlátozni kell; szivattyús vízelvezetésnél a szivattyútelep üzemképtelensége esetén, stb.. Rendkívüli üzemrend: Rendkívüli üzemrendet olyan helyzetekben kell bevezetni, amelyek váratlanul jelentkeznek és előre nem tervezhetők. Ilyenkor szükségessé válhat a rendszer egy részén, vagy egészén a felső vezérlésű üzemmódra való áttérés. Például: ha a vízrendszert rendkívüli vízszennyezés éri, vagy nagy árvizek esetben - a torkolati zsilip és a hozzá csatlakozó töltések állékonyságának megóvása érdekében a védelemvezetés üzemrendtől eltérő magasabb vízszint tartását írja elő a csatornában). (1999-ben a Hortobágy-Beretytyó magas vízállása miatt beemelési korlátozást rendeltek el. A beemelhető vízmennyiség csak az érintett belterületek részleges vízelvezetését tette lehetővé, a külterületekre teljes vízelvezetési korlátozást kellett alkalmazni.) Normál üzemrend: Egy vízrendszerben normál üzemrendet kell tartani, ha sem aszályos, sem többletvizes, sem rendkívüli állapot nem áll elő. A normál üzemrend célja: a nagytérségben keletkező, az oda bejutó, vagy bevezethető víz hasznosítása; tározása a talajban és a tározókban; a felszín alatti vízkészlet növelése; a talajvízszint optimális szinten való tartása; a rendszerben keletkező többletvizek lehetőleg rendszeren belüli hasznosítása; s ha ez nem lehetséges, akkor elvezetése. Normál üzemrend esetére meg kell határozni a vízrendszer egyes elemeinél (csatorna szakasz, tározó, stb.) tartandó vízszint tartományokat és ennek megfelelően kell a vízszint-szabályozó elemeket és a szivattyútelepeket üzemeltetni. Az üzemrendnek rugalmasan kell igazodnia a mindenkori igényekhez, a térségben kialakuló, vagy kialakult vízállapotokhoz. Ha egy csatorna mentén a talajvízszint az optimálisnál mélyebben van, akkor a talajvízszint emelését a csatornában tartott minél magasabb vízszinttel tudjuk elősegíteni. Normál üzemrendnél a csatornában tartható legmagasabb vízszintet a csatorna menti legmélyebb területek tűrőképessége határozza meg. 1970 után - az úgynevezett „gabona program" végrehajtása során - jelentős rét-legelő és vízállásos területeket vontak szántó művelésbe. (1970 és 1990 között 95000, majd a kárpótlás után, 1990-2009 között további 176000 hektárral csökkent a rétek, legelők területe.) Emiatt a csatornákban tartandó vízszintet csökkenteni kellett, ami maga után vonta a talajvízszint csökkenését; ott is, ahol erre nem volt igény, s a többlet vizek ideiglenes tározási lehetősége is megszűnt e földeken. Amennyiben e területeket víztűrő, vagy magasabb talajvízszintet elviselő, illetve megháláló kultúrákkal hasznosítjuk, biztosítani lehet a csatornákban magasabb vízszint tartását; s ezzel a talajvízszint emelését. így megfordíthatnánk a mintegy 150 éve tartó lecsapolási folyamatot; és elősegítenénk a talajvíz-gazdálkodás minél nagyobb területen való megvalósítását. A kiépített vízpótló rendszerekből jelentős hosszúságú vízelvezető csatorna feltöltése, vízpótlása lenne biztosítható, ezzel a talaj vízkészletének növelése; amennyiben ennek, - elsősorban - finanszírozási kérdéseit megoldanánk. Célszerű megvizsgálni mik a feltételei a meglévő lehetőségek kihasználásának. Javasolt üzemrend: Rugalmas üzemrend, lehető leghosszabb ideig tartandó alsó vezérléssel. Rugalmas üzemrenden a szolgáltató rendszerrel szemben támasztott, - éven belüli és évek között is változó - követelményekhez igazodó, azok kielégítését lehetővé tevő üzemrendet értünk. A rugalmas üzemrend tartalmazza az aszályos, a többletvizes, a rendkívüli és a normál időszakban előírt gyakorlatot, az egyes üzemrendekre való áttérés szabályait, az irányítási és döntési jogosultságokat, az üzemvitel dokumentációs és tájékoztatási rendjét. A szolgáltató rendszerek várhatóan egyre gyakrabban és egyre hosszabb ideig fognak a korábbinál szélsőségesebb időjárási körülmények között működni, feladatuk egyre több célúvá válik, amihez az üzemrend rugalmas alakításával és a művek ehhez igazodó, ezt elősegítő korszerűsítésével kell alkalmazkodni. Az árvizek gyakoriságának, szintjének és tartósságának növekedése miatt egyre nagyobb szerepe lesz a szivattyútelepek megfelelő kialakításának és üzemeltetésének. A szolgáltató rendszerek üzemeltetési költségei között a szivattyúzás költségei egyre nagyobb arányt képviselnek, s ma már meghatározó jelentőségűek. Az üzemelési költségek csökkentése, a rugalmas üzemrend alkalmazása és garantált betartása érdekében a szivattyútelepek automatizálása ma már kötelező követelmény. Az üzemrendet az új igények valamint az üzemelési tapasztalatok figyelembevételével rendszeresen korszerűsíteni kell. A szolgáltatói rendszer üzemirányítását az előzőek figyelembevételével kell kialakítani. A hatályos jogszabályok több évtizedes hagyományokon alapulnak, alapvetően az 1970-es években, illetve korábban kialakult gyakorlathoz igazodnak. A rendszerek üzemeltetésével kapcsolatban nincs előírás, csak utalás a jogszabályokban. Szolgáltató művek fenntartása A szolgáltató művek közös jellemzője, hogy amennyiben a szükséges fenntartási munkákat évente nem végezzük el, akkor kapacitásuk, üzemképességük gyors ütemben csökken, két-három éven belül akár megfeleződhet.