Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy István: Vízgondok kezelése az Alföldön: talajvíz-gazdálkodás, rugalmas üzemrend

NAG^^^^ízgondo^cezelés^^Alfbldöt^ 7 Alsó vezérlésű üzem Ez esetben minden érdekelt, mindenkor - a szerződött, vagy engedélyben rögzített kereten belül - tetszés szerint vételezhet, vagy vezethet el vizet. A területet hasznosítók igényeinek kielégítésére ez az üzemelési rend felel meg legjobban. Tekintettel az érdekeltek nagy számára, a vízrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az alsó vezérlésű időszak minél hosszabb legyen és minél rövidebb a korlátozási, azaz a felső vezérlésű időszak. Ezt az igényt a kiépített vízrendszerek rendszeres fenntartás és célszerű üzemelés esetén - az évek átlagában - a napok több mint 95%-ban biztosítani tudják. Vegyes vezérlésű üzem Tekintettel arra, hogy a vízrendszereket nem gazdaságos kiépíteni az egyidejű maximális kapacitásigényre, ezért általában a vegyes üzemelési rendet is alkalmazni kell, maximálisan törekedve az alsó vezérlésű időszak hosszának növelésére, illetve ebből adódóan a felső vezérlésű időszak csökkentésére. A felső vezérlésű időszakra való áttérés kritériumait, a korlátozás során betartandó szabályokat gondosan ki kell munkálni és az érdekeltekkel elfogadtatni. A vegyes vezérlésű üzem lehetséges változatai: amikor a vízrendszer egy része alsó vezérléssel működik, a másik részén felső vezérléssel; vagy az érdekeltek egy része korlátozás nélkül igénybe veheti a szolgáltatást, míg másik része csak az elrendelt korlátozások szerint. Lehetséges üzemrendek A vízrendszerek üzemeltetése az alsó és felső vezérlésű üzemállapotban több fajta üzemrend szerint is megvalósítható. A rendszerrel szembeni igények a területen kialakult vízállapottól függően jelentősen változnak. Amíg aszályos időszakban, rendszerint az-az érdek, hogy minden vizet a területen tartsanak, rendkívüli belvizek esetében ennek az ellenkezője is előfordulhat, igény lehet minél több víz elvezetése tározóba, vizes élőhelyek táplálására, vagy befogadóba. Az előbbiek miatt célszerű - az igényekhez igazodóantöbb üzemelési rendet is kidolgozni és alkalmazni. A gyakorlati tapasztalatok alapján négy fő üzemelési rend kialakítását érdemes megvizsgálni. Ezek az aszályos, a többletvizes (belvizes), a rendkívüli időszakban és a normál esetekben alkalmazandó üzemrendek. Aszályos üzemrend Aszályos üzemrend bevezetésének célja: a vízkészlet megtartása, a csatornák feltöltése, és az érdekeltek által eltűrt legmagasabb vízszinttel elősegítni a víz talajba való beszivárgását, a talajvízszint emelését, a vízpótló rendszerek kapacitásának maximális kihasználását. Az aszályos üzemrend bevezetésének kritériumait az érdekeltek határozzák meg és fogadják el. Többletvizes (belvizes) üzemrend Többletvizes üzemrend bevezetésének célja: a területen lévő többlet- és káros vizek tulajdonosok megrendelése szerinti hasznosítása, tározása, vagy elvezetése; a vízkárok megelőzése, illetve csökkentése; továbbá a talajvízszint csökkentése az adott időszakban optimális szintre. Többletvizes üzemrend bevezetésének kritériumait az érdekeltekkel egyeztetve kell kialakítani. Az üzemeltetési egységekben célszerű vízgazdálkodás esetén a szolgáltató müvekbe a felszíni elvezető rendszeren keresztül csak többlet-, vagy káros víz juthat. A nagytérségi müvekbe, annak helyesen megválasztott vízszintjénél a talajon keresztül bejutó víz szintén többlet-, vagy káros víz, amit el kell vezetni a további károk megelőzése érdekében. A nagytérségi müvek kiépítése olyan, hogy a bennük tartható minimális vízszint esetén is csak kivételesen fordulhat elő a csatorna menti talajvízszint optimális szint alá történő csökkenése. Amennyiben ez mégis előfordulna, akkor a belvízhullám végén a csatorna vízszintjének emelésével - amikor ezzel már nem okozunk kárt -, a talajvízszint megemelhető az optimális szintre; tehát a belvízhullám teljes időszakában csak többlet-, vagy káros víz elvezetése történik. Ezzel az üzemelési szisztémával a belvízhullám keletkezésekor elősegítjük a többlet-, vagy káros vizek gyors elvezetését. A belvíz-hullám végén visszatartjuk mindazt a víz mennyiséget, amelyet a területen később hasznosítani lehet. Eddigi tapasztalataim szerint, amikor a rendszerek gravitációsan üzemelnek, és a területen víztöbblet alakul ki, a gazdálkodók sohasem kérték a csatornákban a vízszint megemelését, örömmel fogadták a kedvező vízelvezetési lehetőséget. A jövőbeni természetvédelmi igények megjelenésekor ez megváltozhat, ez esetben az üzemeltető feladata az érintett területek hasznosítói és a természetvédők közötti kölcsönös előnyök alapján kialakult döntés végrehajtása. A torkolati zsilip zárása esetén az átemelő szivattyútelep akkor üzemel jól, ha minimum a gravitációs üzemnél kialakuló vízszintet tartja. A szivattyútelep megfelelő kialakításával és a szivattyúk indulási és leállási szintjének célszerű megválasztásával a szivattyútelepek esésnövelőként is üzemeltethetők, azaz kedvezőbb vízszintek és gyorsabb elvezetés érhető el velük, mint gravitációs üzemben. Kritikus - általában öt évnél ritkábban előforduló - többletvizes időszakokban a műszaki szempontból lehetséges legalacsonyabb vízszintet kell tartani a szivattyúkkal (a többlet és káros vizek minél gyorsabb elvezetése érdekében). Vízelvezetés szempontjából a legkedvezőbb üzemállapotot érjük el, ha a zsilip zárása után a szivattyútelepnél folyamatosan gravitációs üzem esetén kialakuló vízszintet, vagy az alatti szintet tartunk. Ilyenkor sem a csatornákban, sem a csatornák mentén a talajban - egyes esetekben a talaj felszínén - nem gyűlik össze a gravitációs üzemhez viszonyítva többlet víz. Bizonyítható, hogy a területen gazdálkodóknak ez a legkedvezőbb, ilyen üzemrend mellett szükséges a legkisebb szivattyú-, és csatorna kapacitás kiépítése, vagy fenntartása. A kiskörei tározó mentén kialakított automatikusan üzemelő szivattyútelepek több mint harminc éve e szisztéma szerint üzemelnek,- a térségben gazdálkodók megelégedésére. A szivattyútelepek automatikus üzemeltetése esetén, a gépegységek indulási és leállási szintjének kedvező megválasztásával el lehet kerülni, illetve minimálisra lehet csökkenteni a csatorna rézsűk becsúszását. Tudomásul kell venni, hogy a vízrendszer gravitációs üzemének megszűnése esetén a károkat megelőzni, egyes esetekben mérsékelni csak a többlet-, és káros vizek szivattyús eltávolításával tudjuk. Ha korábban olyan döntés született, hogy a vízrendszert, - ezen belül a szivattyútelepet - működőképesen fenntartják, és a területhasznosítók igénylik a vízemelést, akkor csak a szivattyúzás költségei állnak szemben a megelőzött kárral. Amennyiben a belvizes időszakban a szolgáltató művek a többletvizek befogadásra képesek, akkor a keletkező vízkárok mérséklése az üzemeltetési egységekben gazdálkodók tevékenységétől, akaratától függ; s azt saját érdekeiknek megfelelően alakíthatják ki. Üzemrendben kell szabályozni a térség belvíztározóinak igénybevételét, azok üzemeltetésének rendjét. Többletvizes üzemrenden belül - a területen kialakult helyzettől függően - a csatornákban tartandó vízszinteket