Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy István: Vízgondok kezelése az Alföldön: talajvíz-gazdálkodás, rugalmas üzemrend

3 - A környező magasabb területekről (szomszédos vízgazdálkodási egység területéről) a szántott rétegben elmozduló víz többletvizet, illetve felszíni elöntést okoz. Falvak belterületén, alföldi városok családi házas kerületeiben lehetséges okok: Területen belüli lehetséges okok: - Szennyvíz szikkasztása miatt kialakult magasabb talajvízszintet (talajvíz domb) a beszivárgó csapadék a terepszint közelébe, vagy a fölé emel. - A településen belül jelentős területen van (fóliás) kertészet, az öntöző víz a talajvíz szintjét megemeli, amelyet a beszivárgó csapadék tovább emel, - akár a terepszint fölé is. - A település belterületén további a talajvíz szintjét emelő tevékenységet folytatnak. - A beszivárgó csapadék emeli meg a talajvíz szintjét a terepszint közelébe, vagy a terepszint fölé. - A település talaja rossz vízáteresztő képességű, a csapadékjelentős része a felszínen gyűlik össze, és csak hosszabb idő alatt tud elszivárogni, elpárologni. Külső lehetséges okok: -A magasabb területekről a felszín alatt áramló víz megemeli a település talajvízszintjét,- akár a terepszint fölé is (földárja). - A folyók és magas üzemvíz szintű csatornák megemelik a település talajvizének szintjét. - A belvíz-elvezető csatorna magas vízszintje megemeli a település alatt a talajvíz szintjét. - A környező magasabb területekről a felszínen lefolyó víz a településre áramlik. - A település közelében olyan tevékenységet végeznek, ami megemeli a település alatti talajvíz szintjét. A gyakorlatban egy adott területen 28 év alatt különböző nagyságú, jellegű és intenzitású csapadék, több ok, valamint az előbbiek kombinációi okozhatnak többletvizet. Az előidéző októl, vagy okoktól függően más és más beavatkozással tudjuk a többletvizet kezelni. Például: ha felszíni elöntés esetén a talajvíz az optimális szint alatt van és az elöntés az eketalp-hatás miatt alakult ki, először a víznek a talaj mélyebb rétegeibe jutását kell vizsgálni, nem pedig vízelvezetésben gondolkodni. Az aktuális hasznosítás, az előidéző ok vagy okok ismerete szükséges ahhoz, hogy az adott helyzetekhez igazodóan tudjunk választ adnia többletvíz célszerű kezelésének módjára. A területre hulló csapadék mozgásának és a többletvíz kialakulását előidéző okoknak, valamint a többletvíz kialakulás főbb folyamatainak elemzése A csapadékintenzitás és -mennyiség, valamint a megelőző csapadék a szerepe: Adott területen a többletvíz kialakulását és annak folyamatát meghatározó módon befolyásolja a csapadék (hóolvadás) intenzitása. Lassú, permetező csapadék még a rossz vízgazdálkodású talajokba is be tud szivárogni. Felhőszakadás esetén még a jó talajok felszínén is vízfoltok alakulnak ki. A nagy intenzitású csapadék a talaj a felső rétegét pár cm-es vastagában betömöríti, szivárgási tulajdonságát lerontja. Hasonló folyamat játszódik le a vízzel borított talaj felső rétegében is. A csapadékradar által szolgáltatott képeken jól látható, hogy a csapadék intenzitása - még viszonylag kis területen belül is - térben és időben milyen nagymértékben változik. Ma még utólag sem tudjuk felírni egy adott terület koordinátáihoz a „T" időszakhoz tartozó csapadék-intenzitás függvényt. A többletvíz kialakulásának folyamatát jelentősen befolyásolja - esetenként meghatározó módon - a talaj pillanatnyi nedvességi állapota, a megelőző csapadék mennyisége. A nedvesség növekedésével változik a szivárgási intenzitás, a szabad víztározó kapacitás; mindkettő csökkenő tendenciát mutatva. A megelőző állapottól függően egy adott menynyiségü és intenzitású csapadékot a talaj még be tud fogadni, de azon felül az már a felszínen tározódik. A talajok nedvesség-állapotára vonatkozóan csak kivételes esetekben rendelkezünk adatokkal. A talaj minőségének és szerkezetének, valamint a talajművelésnek szerepe: A talaj vízháztartását alapvetően határozza meg annak minősége, szerkezete. A talajra jutó csapadéknak milyen hányada tározódik a felszínen, és mennyi szivárog át a talaj felszínén, s milyen mélyre jut le-; az a talaj minőségén, szerkezetén túl a talajművelés módjától is függ. Ugyanazon a területen friss szántás esetén a csapadékvíz könnyen bejut a hantok között az eketalp szintjéig, s a csapadék mennyiségének és intenzitásának függvényében az eketalp szintje fölött kezd tározódni. Ugyanazon talajnál minél mélyebb a szántás, annál több víz tud tározódni a szántott rétegen belül, annál kisebb lesz a párolgás. Ha a szántott terület be van vetve - netán a vetés után még hengerezve is volt már sokkal kisebb csapadékintenzitás mellett kialakul felszíni tározódás és vízmozgás. Szántott, vetett terület felső pár cm -es rétegének szivárgási tényezője az év folyamán folytonosan változik annak betömörödésétől és nedvesség tartalmától függően. Az előbbiek miatt nem tudjuk egy adott terület adott pontjára felírni a szivárgási tényező időbeni változását meghatározó függvényt. A mikro-domborzat szerepe: Az, hogy a talaj felszínére jutó csapadék helyben marade és csak függőleges irányú mozgást végez, az a talajfelszín mikro-domborzati viszonyaitól függ. Ha a felszín minimálisan lejt, és a csapadék intenzitása nagyobb a szivárgási intenzitásnál, megindul a vízrészecskék oldalirányú mozgása, felszíni elöntések kialakulása. Minél nagyobb a felszín egyenetlensége, annál több és nagyobb felszíni vízfolt tud kialakulni. Ennek megakadályozására, illetve csökkentésére korábban jelentős területeken végeztek mikro-simítózást. A talajművelés, valamint a gépek és állatok közlekedése miatt a mikró-domborzat igen változékony lehet, ami jelentősen befolyásolja a felszíni vízfoltok, többletvizes területek kialakulását. A párolgás jelentősége: Kedvező talajminőség, szerkezet és szántási mélység esetén a területre jutó csapadék mélyebben tározódik, ami nemcsak a többletvíz kialakulását, hanem a párolgás intenzitását is csökkenti, ezzel biztosítva a növények hosszabb időszakon keresztüli vízellátását. Ugyanakkor elősegíti - különösen gabona vetések esetében - , hogy a gyökér zónában minél előbb létrejöjjön a háromfázisú állapot, így megelőzhető, vagy csökkenthető a vetés kipusztulása. A párolgást jelentősen csökkenti a kedvező időpontban végrehajtott talajművelés. (Korábban az a mondás járta a földművelők között, hogy egy kapálás sokszor felér egy kiadós esővel.) Ugyanakkor a többletvizes időszakokban a párolgás jelentősen hozzájárulhat a többletvizek csökkentéséhez (működik a szél-szivattyú). A vízmozgások elemzése: A vízmozgások főbb fajtái a felszíni és a felszín alatti vízmozgások. A felszín-alattiaknál külön kell értékelni a