Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
4. szám - Nováky Béla: A meder-vízháztartási mérleg módszertani kérdései
48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011 . 91 . ÉVF. 4. SZ. lig elképzelhető ingadozását „kisimítottuk". Ennek során felhasználtuk azt, hogy a hozzáfolyás, igaz nem túl szoros, regressziós kapcsolatban van a szakaszon belépő (vagy átfolyó) vízhozammal. A kapcsolat a Q h* = 0,104 Q B-36,3 (15) alakban írható fel. Az oldalirányú vízforgalomnak a (15) alapján kisimított, javított idősorát a (9) egyenlet szerint számított, nyers idősorával együtt az 5. ábra mutatja be. I OH, m3/s I 50 J i ° i 6. ábra. A vásárosnaményi belépő szelvény eredeti, a Vízrajzi Évkönyvből vett (Qu) és a vízmérleg egyenlettel javított (QB*) értékeinek idősorai (VGI 1981b nyomán) 3. táblázat. A vásárosnaményi és záhonyi közép-vízhozaQB' QB QT Záró QH" QK QK' m 3/s m 3/s m 3/s hiba m 3/s m 3/s m 3/s 1. 688 692 91 -7 36 812 815 2. 592 591 59 1 25 676 676 3. 522 518 44 7 18 587 584 4. 467 469 32 -3 13 511 512 5. 440 438 20 3 9 470 469 6. 414 418 17 -8 7 434 438 5. ábra. A hozzáfolyás (9) egyenlet számított, nyers (Q / {) és a (15) szerint javított (Q H ) idősorai(VGI 1981b nyomán) Az oldalirányú vízforgalom javított értékeit figyelembe véve, de meghagyva a be- és kilépő vízhozamok, és a medertározás korábbi, első lépésben összeállított „nyers" vízmérlegeknél kapott értékeit, újra számoltuk a napi medermérlegeket, amelyek még tartalmaznak záró hibát, azaz továbbra is az QB-QK+QH*±QT = Ae (16) egyenlőség áll fenn, ahol Ae jelöli a záró hibát. A záró hiba 0 középértékű, idősora nem mutat tendenciát, viszont jelentős a szórása, ami a június 19-i és 20-i vízhozamok korrekciójának következménye. Az összehangolás utolsó lépéseként az egyébként általában nem jelentős záróhibát szétosztottuk a belépő és kilépő vízhozamok között azok értékei arányában (3. táblázat), és így kaptuk meg a QB*-QK*+QH'±QT = 0 (17) alakú, javított és összehangolt mérlegegyenleteket. A meder-vízháztartási mérlegek használatával pontosított napi vízhozam idősort az eredetivel együtt Vásárosnaményra a 6. ábra mutatja be. 7. 380 379 18 2 3 402 401 8. 373 379 8 -11 3 379 384 9. 385 379 -5 12 3 389 383 10. 491 507 -51 -32 17 441 457 11. 583 563 -50 40 22 575 555 12. 494 498 29 -8 16 535 539 13. 511 505 -1 11 16 531 526 14. 524 535 -7 -22 19 525 536 15. 512 495 5 33 15 548 532 16. 478 484 8 -6 14 500 500 17. 470 469 7 1 13 490 490 18. 443 431 14 23 9 477 466 19. 660 720 -96 -124 39 539 603 20. 904 858 -115 95 53 891 842 21. 642 659 82 -17 32 756 756 22. 505 505 78 -2 16 597 599 23. 431 432 48 -1 9 488 488 24. 383 386 34 -5 4 419 421 25. 356 359 20 -5 1 375 377 26. 352 351 7 1 0 359 359 27. 341 328 8 15 -2 349 347 28. 327 326 7 2 2 337 336 29. 316 314 7 4 -4 321 319 30. 340 341 -8 -1 -1 331 331 3. További feladatok A meder-vízháztartási mérleg számos elemet foglal magában, ez már önmagában több irányban igényli, s egyúttal teszi lehetővé a vizsgálatok folytatását. Ahhoz, hogy a meder-vízháztartási mérlegek igen széles körű és összetett feladathalmazán belül továbblépni tudjunk, célszerű - ha a teljesség igénye nélkül is - a legközelebbi feladatköröket megjelölni. Ezek a következők lehetnek: - Kétváltozós vízhozam-görbék, majd vízhozam-statisztikák előállítása azokra a mérőhelyekre is, ahol ezen adatokat a Vízrajzi Évkönyv nem tartalmazza. - Napi vízhozam-statisztikák előállítására alkalmas vízhozam-görbék szerkesztése, illetve a már megszerkesztett vízhozam-görbék használata a duzzasztóműveknél (Tiszalök, Kisköre). - A medertározásnak a vízhozamokra gyakorolt hatása a konkrét vízhozam-mérések eredményei alapján is elemezhető. Különösen hasznos lehet az árvízi sorozatméréseknek, illetve az azokból szerkesztett hurokgörbéknek a medertározás változásával összekapcsolt elemzése. - Továbbra is vizsgálandó a többváltozós vízhozam kapcsolatok szerkesztésének és használatának lehetősége - A meder-vízháztartási mérleg összeállításához kiválasztott folyószakaszonként meg kell határozni azon feltételeket, amikor a vízfelületre hulló csapadék vagy onnan elpárolgó vízmennyiség nem elhanyagolható. Az el nem hanyagolható esetekre, legalábbis az elmúlt 10-15 év vonatkozásában, ki kell számítani a meder-vízháztartási mérlegek ezen elemeit. E feladatkörhöz kapcsolódóan mindenekelőtt meg kell határozni a vízfelületeknek a mederteltség függvényében történő változásait. - Részletesebben meg kell vizsgálni azt, hogy a tiszalöki, majd kiskörei vízlépcső, illetve tározó megépülte milyen változásokat hozott a meder-vízháztartási mérleg csapadékkal, illetve párolgással kapcsolatos elemében a megelőző állapothoz képest. - A felszíni hozzáfolyás pontosítása érdekében legalább a Körösökön célszerű a Tiszáéhoz hasonló program indítása. - A meder-vízháztartási mérlegekhez megválasztott vízfolyás szakaszonként vizsgálni kell a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatát, e kapcsolatok jellegét (táplálás vagy elszivárgás) és időbeli változását. Meg kell vizsgálni azt, milyen lehetőség van arra, hogy a vízfolyások felszín alatti
