Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Nováky Béla: A meder-vízháztartási mérleg módszertani kérdései

^OVÁKY^^^nede^vízháztartásn^ 49 táplálását vagy elszivárgását számszerűen lehessen leírni folyamatos idősorok akár közelítő előállításával - Meg kell vizsgálni vízfolyás-szakaszonként, hogy a mederteltségtől függően milyen nagyságrendű vízkivételek vagy vízbevezetések nem hanyagolhatók el a meder-vízháztartási mérlegekben. - Vizsgálni kell azt, milyen lehetőség van - legalábbis 10 -15 év múltra visszatekintve - a vízkivételek és vízbeszerzések napi idősorainak rekonstruálására (figyelembe véve a i) pont alatti küszöbértékeket), egyúttal meg kell találni annak módját, hogy hasonló adatsorok a jövőben biztosítva legyenek. - Az egyik legelső feladat a medertározási görbék megszerkesztése a Tisza teljes hosszában. A hullámtéri tározóterek pontosításának lehetőségei. Célszerű részletesen megvizsgálni a nyári gátas területek hatását a medertározási térfogatokra, hogyan változtak pl. a medertározási görbék a nyári gátak fokozatos magasítása következtében. - Elemezni kell, hogy a különböző időpontban végrehajtott mederfelvételek adataiból szerkesztett medertározási görbe milyen időszakra érvényesíthető, illetve hogyan oldható meg a mederfelvételek idejére szerkesztett tározási görbék „interpolálása". E témához csatlakozóan meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet a medertározási görbék időbeli alakulását teljes mederfelvételek nélkül egyszerűbb módon nyomon követni. - Legalább 15-20 évre visszamenőleg a folyamatos napi vízállás adatsorral rendelkező állomások közötti mederszakaszokra meg kell hatásozni a medertározások napi idősorait. - Legalább két évre, pl. az egyik legszárazabb nyarat magában foglaló 1976. évre, valamint pl. a bővizű 1978. évre össze kell állítani a vízháztartási mérlegeket. -Minden egyes feladatnál keresni kell a számítógépi eljárások alkalmazásának lehetőségét. Zárszó A mintegy 25 évvel ezelőtt készített módszertani tanulmányban megfogalmazott, és a jelen cikkben változatlanul közölt további feladatok ma is aktuálisak. Végrehajtásuk természetesen igényli a módszertan fejlesztését is. Mind az ezzel kapcsolatos feladatokat, mind maguknak a medermérlegeknek az összeállítását ma már jelentősen megkönnyíti a számítógépi háttérnek a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest erőteljes fejlődése. Irodalom Illés L. (1980): A Felső-Tisza vízjárásának elemző vizsgálata. Szakértői munka a Vízgazdálkodási Kerettervhez, (kézirat) Nyíregyháza Károlyi, Zs. (1981: Tájékoztató adatok a magyar vízgazdálkodás múltjáról. Az ártéri gazdálkodás rendszere (kézirat). Budapest Lászlóffy W.. Szesztay K, Szilágyi J. (1953): A felszíni vízkészletek számbavétele. Vízügyi Közlemények, 35. évf. 1. füzet Márfai L. (1980): Az Alső-Tisza vízjárásnak elemző vizsgálata. Szakértői munka a Vízgazdálkodási Kerettervhez (kézirat). Szeged Orlóci I., Szesztay K (2001): Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében. Alapozó tanulmány Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvíz gyakorisági és kockázat-becslési módszerek kidolgozása NKFP 3/067/ 2001 projekthez Székely F. (1965): A felszín alatti vizekből történő vízellátás távolabbi lehetőségei az Alföldön (kézirat). Szlávik L. (1980): Szakértői vélemény a Vízgazdálkodási Keretterv „Magyarország vízviszonyainak értékelése" c. munkarészhez (kézirat). Gyula Szlávik L (1981): A Körösökön végzett vízforgalmi vizsgálatok tapasztalatai (kézirat) Szlávik L. (2006): Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvíz gyakorisági és kockázat-becslési módszerek kidolgozása. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 3/067/2001. Zárójelentés. VITUKI, Budapest Vágás I. (1981): A vízszín természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe a Tisza és alföldi mellékfolyóinak vízjárásában. Hidrológiai Közlöny, 9 Vajk Ö. (1981): A Tisza vízhozam idősorának vizsgálata és javítása. Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése. Pécs, 1981. július 1-2.1. kötet Hidrológia. 292-300. Vajk 0. (1980): A Közép-Tisza vízjárásának elemző vizsgálata. Szakértői munka a Vízgazdálkodási Kerettervhez (kézirat). Szolnok VGI (1981a): A Tiszavölgy vízgazdálkodásának fejlesztési koncepciója. Alapozó vizsgálatok: átdolgozott és bővített tematika tervezet (Témafelelős: Szesztay K). Budapest VGI (1981b): A Tiszavölgy vízháztartásának jellemzése. A Tisza meder-vízháztartási mérlegeinek módszertani kérdései (Témafelelős: Nováky B.). Budapest VITUKI (1979): Vízrajzi Atlasz sorozat. Tisza. Budapest VITUKI (1981): A talaj- és rétegvizek kapcsolatának vizsgálata. FelsőTiszántúl (Témafelelős: Neppel F.) Budapest VITUKI (1980): A kiskörei duzzasztómű vízszállításának meghatározása (Témafelelős: Muszkalay L.) Budapest Winter J. (1980): A hazai eredetű vízkészletek feltárása a Vízgazdálkodási Kerettervhez. Az ország csapadékviszonyainak értékelése (kézirat). BME. Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Budapest. A kézirat beérkezett: 2011. január 14-én NOVÁKY BÉLA hidrológus mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság titkára, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének ny. egyetemi docense. 2004-2007 között az Éghajlatváltozás Kormányközi Testületnek (IPCC) Negyedik Értékelő Jelentésében (AR4) az Európa regionális fejezet koordinátorszerzője, részese a Testület 2007-ben elnyert Nobel-békedíjának. 2009-2010 közreműködött az MTA vezetése által kezdeményezett Környezeti jövőkép - környezet- és klímabiztonság és Vízgazdálkodás az MTA Köztestületi Stratégiai Programok kidolgozásában. Methodology of the hydrological budget of the river beds Nováky. B.