Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Pék Éva: A magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztésének konfliktusai

J^ÉI^^^^nag^ai^idél^ízgazdálkodásnK^ 11 ket bevonva történjenek a munkálatok. Ez a horizontális elv talán a legfontosabb és a legkockázatosabb az összes közül. Minden más alapelv részeként jelenik meg a társadalmi részvétel. A következő fejezetben bővebben fejtem ki a megfelelő részvétel és társadalmi elfogadottság megvalósulásának feltételét és annak legkritikusabb pontjait, hiszen erre a pontra az EU külön koncepciót dolgozott ki, hogy elősegítse az érintettek és a végrehajtók közötti hatékony kommunikációt. 3.5.2. Társadalmi tanulás és vízgazdálkodás kapcsolata a Bandura-modell alapján A Bandura által megalkotott 'Társadalmi-tanulás' modell régóta használt módszer az egyének tanulási folyamatba való bevonására, mégpedig szociális tanulás az utánzás útján (BANDURA, 1977). A Társadalmi-tanulás rövid időn belül népszerű eszköze lett a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatainak népszerűsítésére. Az eredeti elképzelés azóta új értelmet nyert, egyének helyett csoportokra, az értékek és érdekek közös fejlesztésére koncentrál (STEGER et al, 2002). Ahhoz, hogy elfogadott tevékenységet tudjunk véghezvinni a vízgazdálkodás területén az szükséges, hogy az érintettekkel együtt történjen meg a döntéshozatal, tehát a tervezés folyamatától őket előnyben kell részesíteni, és szabad véleményalkotást kell nekik engedélyezni. Azonban ahhoz, hogy a döntések ne legyenek elfogultak az érdekeltek részéről és közös megoldást tudjon az együttműködés eredményezni, ahhoz több szemszögből kell érzékeltetni az egyes feladatok komplexitását. 1. Probléma azonosítása 2. Résztvevők és összefüggések 5. Eddigi folyamatokkal kapcsolatos észrevételek Folyamattervezés Társadalmitanulás modell 4. Eszközök és módszerek meghatározása 3. Bevonási stratégia 2. ábra (Forrás: HarmoniCOP, kézikönyv) A modell általános elvei: nyitottság, központi értékek védelme, gyorsaság, tartalom. A modell első lépcsőfoka a (1) probléma azonosítása, ami a vízügyi szakemberek feladata, hogy az általuk képviselt elképzelést megfelelően megfogalmazzák. Ezek után (2) a résztvevők s az öszszefüggés elemzése, a pontosan meghatározott érintettek problémához való kapcsolódása, az egymással való kapcsolatuk, az érdekellentétek felderítésére szolgál. (3) A bevonási stratégia meghatározása a különböző társadalmi csoportok projektbe való részvételének meghatározása. Az ehhez szükséges (4) eszközök és módszerek kiválasztása a felhasználandó, érintettek igényeihez adekvát elméleti és gyakorlati stratégiák összességét vázolja fel. A folyamattervezés kihagyható, ámbár érdemleges része a modellnek, hiszen a későbbiekben, mint dokumentáció segít ellenőrizni, illetve előre meghatározni, hogy a projekt valóban racionális, logikus, következetes és az érintettek számára elfogadható. (5) Az eddigi folyamattal kapcsolatos észrevételi fázis a legfontosabb viszszakapcsolódási pont, amivel a tervezők lemérhetik a projekt sikerességét. A fentiekben összefoglaltan olvashatók az egyes tevékenységek sikerességét befolyásoló szükséges lépések az érintettek bevonásával kapcsolatban. A Szamos-Kraszna közi tározó projekt tipikusan a társadalommal való kommunikáció során fellépő hiányosságok, bekövetkezett problémák okán tért látszólag holtvágányra. Heves vitát vált ki a társadalom széleskörű bevonása a szakember közt is, gyakran éri kritika az integrált vízgazdálkodás gyakorlatát is, hiszen egyesek szerint ahhoz, hogy összefogóan és precízen tudjuk megvalósítani a komplex vízgazdálkodási programokat, sokkal inkább centralizáltságra, a kormányzat kezében öszszefutó irányításra lenne szükség, mint a feladatok kihelyezésére (BISWAS, 2004). Ezen kívül Magyarországon hiányzik a kormányzat dinamikus működése, tehát egy olyan szervezeti háttér, ami tudja működtetni ezt a szerteágazó feladatsort. Ezért alakították a nyugati országok a Társadalmi-tanulás modelljét a vízgyűjtőkre, adott területekre meghatározott tervezési folyamattá. Erik Mostert és Claudia Pahl-Wostl által készített felmérésben, amely 10 európai vízgyűjtő esettanulmányát foglalja össze a társadalom bevonásának szemszögéből, rámutatnak, hogy a vízgazdálkodási tevékenységeket önállóan, esetre szabottan kell elterjeszteni és megtervezni. A projektek egyediek, azonban három kulcsszó szerepel mindegyikben, ami mégis közössé teszi őket: együttműködés, szervezés, tanulás. Ezentúl megjegyezni való, hogy vannak esetek, amikor a társadalom bevonása teljes precizitással történik, mégsem eredményez sikert, tehát a kimenetel minden esetben az érintettektől függ. 4. A társadalmi ellentétek felmérésének eredménye és értékelése 4.1. Anyag és módszer Minél átfogóbb képre törekedtem dolgozatom során, ezért úgy döntöttem, hogy minden oldalról meghallgatom az érintettek és a szakértők véleményét, nem pusztán az adott Szamos-Krasznai víztározó projektről, hanem egyben a vízgazdálkodás és a vidékfejlesztés kapcsolatának problémáiról. Vizsgálataimat a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon kezdtem évekkel ezelőtt, azóta képviselem és formáigatom a vízgazdálkodásról kialakult álláspontomat. A felmérésembe bevontak mind érintettek valamilyen szinten a vízgazdálkodás tevékenységei által, kik közvetlenül, kik közvetetten. A csoportok körének meghatározását az alapján választottam ki, hogy egyes álláspontok egyenlő érdekérvényesítő képességgel rendelkezzenek, így az alábbi érintettek kerültek a kérdőívek és mélyinterjúk alanyává: - vízügyi szakemberek, elsősorban akik részt vettek a Szamos-Kraszna közi tározó projekt tervezésében; - gazdák, a Szamos-Kraszna közi tározó által területileg érintett mezőgazdaságban dolgozók, akiket közvetlenül befolyásol az építkezés; - kormányzati tagok, képviselők, önkormányzati dolgozók, akik a projekt irányításában, felső koordinációban vesznek részt; - külső megfigyelők, akik aktívan figyelemmel kísérték a projekt előre haladtát, vízgazdálkodáshoz, mezőgazdasághoz, természetvédelemhez alapszinten hozzáértők. A tervezési és előkészítési dokumentumokat a FETIKÖVIZIG segítségével sikerült megszereznem, többnyi-