Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Pék Éva: A magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztésének konfliktusai

RÉJ^R^^riag^a^idéWízgazdálkodás^^ 7 ként romlott, így 2006-ra a legrosszabb, V. minőségű kategóriát érte el (FETI-KTVF, 2004-2006). Nem különb a helyzet a felszín alatti vizeknél sem, hiszen a talajvíz minőségének az utóbbi évtizedekben bekövetkezett romlása miatt hasznosítása lehetetlenné vált, a falusi kutak vize már nem alkalmas emberi fogyasztásra. A talajvizek vannak a legkevésbé védett helyzetben, nitrát, nitrit és ammóniumion, valamint foszfor tartalmuk a megengedett határérték felett van, ami köszönhető az itt folytatott intenzív mezőgazdasági művelésnek, helytelen műtrágyázásnak. Vízminőségi szempontból azonban nem lehet a felszín alatti vizeket egységesen kezelni, hiszen minőségüket meghatározza, hogy milyen vízadó rétegből származnak, ezek kémiai paraméterei, valamint mélysége, ami a vízadó réteg és a benne tárolódó víz felszíni szennyeződésekkel szembeni védettségét befolyásolja. Jelentős probléma, mint ahogy az egész ország területén, itt is az arzén jelenléte. Megállapíthatjuk tehát, hogy mind a megye, mind a Szamos-Kraszna köz jelentékeny vízbázissal rendelkezik, mennyiségi problémákkal tehát nem kell szembe néznünk. A minőséget degradáló veszélyekkel azonban, valamint a víz időszakos eloszlásának egyensúlytalanságával annál inkább. Megdöbbentő a tény, hogy 1986-ban a vízkészletek kihasználtsága nem érte el a 20 %-ot sem, ez azóta talán még alacsonyabb szintre is csökkent, a Szamos vízhozamának 53 %-a külföldi hasznosításra van lekötve (AMBRUSZetal, 2008). 3.3 A Szamos-Kraszna köze társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzői 3.3.1. A terület demográfiai jellemzői A területen élők alapvetően meghatározzák a fejlesztési irányokat, az egyes ágazati lehetőségeket, ez témánk esetében hatványozva igaz. A tervezési alegység területe az alábbi kistérségekre tagolódik: baktalórántházi, nyírbátori, vásárosnaményi, mátészalkai, fehérgyarmati és csengeri kistérségre. A 64/2004 számú Kormányrendelet alapján ezek a kistérségek társadalmi-gazdasági, valamint területfejlesztés szempontjából elmaradott térségek, vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezettek. Az elmaradott térségek tendenciájához hasonlóan a népesség száma csökkenő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legnagyobb belföldi vándorlási veszteséget elszenvedő megyék közt szerepel, az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet -4,3 (KSH, 2006,110). Az egy főre jutó GDP az Észak-Alföld régióban a legalacsonyabb, Közép-Magyarországhoz viszonyítva majdnem egyharmada a legfejlettebb régiónak (KSH, 2006, 110). A hiányos foglalkoztatási struktúra és a munkanélküliség kedvezőtlen gazdasági adottságokat eredményez. A társadalom életszínvonalát befolyásoló gazdaságföldrajzi tényezők közt megemlíthetjük, hogy pozitív hatást gyakorolhat a jövőben az EU-hoz 2008-ban csatlakozott Romániával kiépített Nyíregyháza-Szatmárnémeti közlekedési folyosó. Azonban, mint a későbbiekben kiderül majd az oka, kedvezőtlen hatású az agrár-térség mivolta is. 3.3.2. Földhasznála A kedvezőtlen talajtani adottságokból kiindulva feltételeznénk, hogy az alegység területén a mezőgazdasági tevékenység háttérbe szorult, azonban országos átlagokhoz viszonyítva kiugróan magas. Ehhez kapcsolódó élelmiszeripari feldolgozó tevékenységből származó, elhanyagolható mértékű terhelés (háztartási vegyipar) jelentkezik, de jelentősebb ipari tevékenységek nincsenek, tehát felszíni vízbevezetés és vízkivétel nem történik ipari céllal. A SzamosKraszna köz mező- és erdőgazdasági szempontból az Alföld legértékesebb területei közé tartozik. A terület belvizes jellege miatt korlátozottan alkalmas a szántóművelésre, mégis a legnagyobb arányban ez a művelési mód kap szerepet attól függetlenül, hogy az adottságai átlag felettiek a zöldségés gyümölcstermesztésben. Az ártéri területek kifejezetten kedveznének nagyobb mértékű gyümölcskultúrák visszatelepítésére. Jellemző a területre a tőkeszegénység, pénzhiány illetve az alacsony vagyonbiztonság, ami korlátozó tényezőként hat a nagy értékű kultúrák (kertészeti termékek) honosításában. Ettől függetlenül az ország többi megyéjéhez hasonlítva magas az erdő és gyümölcsösök aránya, azonban visszatekintve a szabolcsi alma hagyományára, az egykor meghatározó gyümölcsünk nagyobb hangsúlyt érdemelne, emellett a dió és szilvatermesztés nagy mértékű fejlesztése lenne kívánatos a megye egész területén (AMBRUSZ et al). 1. táblázat. Területhasználatok az alegységben Szántó 59% Rét, legelő 10% Szőlő, gyümölcsös 4% Erdő 17% Belterület 5 % Vegyes mezőgazdasági terület 4% Álló és folyóvíz 1 % 3.4. A megvalósítandó projekt feltételes hozadékai A vizeink lehetőség szerinti szabályozott vízkormányzása olyan kompromisszumokat követel meg, ami a jelenlegitől eltérő tájhasználatot feltételez. A VTT hozadéka egy olyan integrált vízgazdálkodási modell megvalósítása, aminek három alappillére a következő: - az árvízi biztonság növelése: a mértékadó árvízszinteknél magasabb vízszintek a Tiszán ne alakuljanak ki; - a biztonság megteremtése úgy történjen, hogy a megkövetelt áldozatok ellentételezéseként hosszú távú fejlődés indulhasson útjára, fenntartható és kiszámítható gazdálkodás alapjait, és annak infrastruktúráját teremtse meg; - mindez úgy történjen meg, hogy a környező ökoszisztémákkal szintézisben, azokat óvva hozzuk meg döntéseinket, a lehetőség szerint, a természetes ártérre jellemző, a folyó medre s ártere közt állandó, kétirányú vízmozgás helyreállítása kivitelezhető legyen. A fentiekben megfogalmazottak magukban rejtik a kulcsszót, ami a sikeres tervezés elengedhetetlen feltétele, mégpedig a fenntarthatóság maga. A fenntarthatóságot veszélyeztető folyamatok közt érdemes olyan egységes címszavak alá gyűjteni az azokat megelőző szükséges tevékenységeket, amelyek egyszerre több problémakört is magukban foglalnak, ilyen a fenntartható vízgazdálkodás. A fenntartható vízgazdálkodás integrált, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi és környezeti adottságait figyelembe vevő vízgazdálkodást foglal magában, multidiszciplináris tudomány a hozzá kapcsolódó szempontoknak eleget téve. A közösség szükségleteire és elvárásaira fekteti a hangsúlyt tekintettel a jelen és a jövő vízkészleteire, így megcélozva a maximális fenntarthatóságot minden szempontból (JASPERS-VAN HOFWEGEN, 1999) A Szamos-Kraszna közi tározónak, mint az összes többi VTT-ben megvalósulandó tározónak, tehát a védekezésen kívül olyan feladatokat kell ellátnia, ami megalapozza a térség hosszú távú fejlődését. A következőkben - az érintettek által felfüggesztett - tározó megvalósulásának hatásait vagyok hivatott bemutatni. 3.4.1. Árvízvédelem Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb területén helyezkedik el, árvíz-veszélyeztetettsége, az ártér arányát tekintve Európában a legnagyobb. Az árvízvédelem szem-