Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Pék Éva: A magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztésének konfliktusai

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 4. SZ. közt említést érdemelnek a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők, a természetes eutróf tavak, valamint a kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajon, tőzegmohás lápok és ingólápok. Ezen kívül képviselteti magát ex-lege láp (Újtanyai lápok) és egy holtág (Tunyogmatolcsi HoltSzamos) is. A tározó tervezése során fontos szempont volt ezeknek az értékeknek a védelme, tehát olyan értékőrző munka, amely nem tesz kárt bennük. 3.2.4. Vízrajz, a vizek állapotának értékelése A Szamos-Kraszna-köz természetes vízfolyásainak zöme külföldről érkezik. Az alegység legnagyobb vízfolyása a Szamos folyó. A Szamos a Tisza második legnagyobb mellékfolyója. Romániában ered két fő ága, közülük egyik a Radnai-havasoktól délre eső Nagy-Szamos, a másik a Meleg-Szamos és a Hideg-Szamos egyesüléséből keletkező Kis-Szamos. A Szamos teljes vízgyűjtő területe összesen 15.882 km

2, amely nagyobb, mint az őt befogadó Tiszáé, bár a teljes vízgyűjtő területének csupán 3 %-a, 306 km

2 jut a megye területére. Vízszint-ingadozása még a Tiszáénál is nagyobb, a kis és csúcs-vízhozam egyes területeken akár 300-szoros is lehet. Maximális vízhozama 3360 m

3/s (MADARASSY et al, 2001). A terület másik jelentős vízfolyása a Kraszna, annak medre mai formájában emberi beavatkozás következtében alakult ki. Az eredetileg Szamosba torkoló folyót mesterséges meder kialakításával Vásárosnamény térségében a Szamos-Tisza torkolattól 3,5 km-rel lejjebb a Tiszába vezették. A folyó Romániában, a Meszes hegység nyugati szélén, 565 m magasságban ered. Vízgyűjtő területe 3.142 km

2, ebből 887 km

2 Magyarországon. Mederhossza 195 km, az összes mederhosszból mindössze 46 km található magyar területen. A folyó vízhozama általában kicsi, 5,5 m

3/s, maximális vízhozama 274 mVs. A Felső-Tisza-vidék mintegy 80 holtágat rejt magában, melyekből 38 öt hektárnál nagyobb, különösen értékes holtág, amelyek állami tulajdonban vannak. Kultúrtörténeti jelentőségű „szentély" típusú holtág

3 a 225 hektáros Tunyogmatolcsi Holt-Szamos, a Tisza-völgy legnagyobb holtága. A tározó befogadója a Keleti-övcsatornának, amely egész évben táplálja. A Szamos töltésében elhelyezett Tunyogmatolcsi torkolati zsilip zárásával zárható ki az árvíz illetve így lehet vizet visszatartani. A tározó maximális térfogata 7.420.000 m

3. Érdemes megemlíteni a Szamossályi tározót, a Szamos jobb partján, a XIX. századi szabályozáskor kialakult holtág helyén létesült. Az árvízvédelmi töltésen elhelyezett vízszint-szabályozó zsilip minden évben elegendő vízmennyiséget tart vissza a horgászati-halászati hasznosításhoz. Maximálisan 10.020 m

3 víz tározható benne. A megye életében számottevő a felszín alatti vízkészletek szerepe, hiszen 100 %-os mértékben rájuk terhelődik az ivóvízellátás. A talajvizek sok esetben nem tekinthetők ivóvíz-bázisnak, viszont nagy szerepet töltenek be a réteg- és parti szűrésű víz utánpótolódásában Gyakran magas a vastartalma, ammónium, nitrát-ion mennyisége, sok helyen szulfátos, illetve bakteriológiailag kifogásolható. Az utóbbi évtizedekben a talajvizek minősége drasztikus romlást mutatott, hasznosítása lehetetlenné vált, a régen emberi fogyasztásra is felhasznált falusi fúrt kutak mérgezővé váltak. A területen a talajvíz 2-4 m között áll, az Ecsedi-láp helyén a 2 m-t sem éri el. A megye területén engedélyezett napi rétegvíz kitermelés a 137.000 m

3/nap megszabott kvótából, jelenleg 98 m V nap. Viszont a felhasználás területén kialakult helyzet miatt jelentős változtatására van szükség. Magyarország nagy részére - megyénknek meg teljes egészére - az a jellemző, hogy az ivóvíz innen származik. Az ivóvíz kinyerésének bármilyen okból való ugrásszerű megnövekedése a természetes visszapótlás elégtelenségéhez vezethet. A veszélyeztetettség a minőség szempontjából fokozottabb figyelmet érdemel. Rétegvíz-bázisok vonatkozásában tartalékot jelentenek a távlati vízbázisok, ezek jelenleg tartalék jellegűek, melyek hosszú távú védelme állami feladat. A vizsgált területen megjelenő rétegvizek jellegüket tekintve kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátos rétegvizek, ezek közül leginkább a kalcium dominál. Magyarország sajátos kárpát-medencei pozíciója tette lehetővé, hogy hazánk Európa termálvizekben egyik leggazdagabb országává váljon. Magyarország területének háromnegyede alatt található hévíz, és míg más európai országokban 1.000 m mélyen mindössze 22-24°C-os víz található, addig itt ugyanilyen mélységben 57-76°C-os vizet találhatunk. Függetlenül a terület hévíz ellátottságától rendkívül alacsony mértékben használjuk ki a természet adta lehetőségeinket. Mindössze 22 üzemelő hévíz kutunk van a megyében, amelyből balneológiai célból felhasznált kutak száma 20, mindössze egy technológiai melegvíz ellátásra épített, és egy ásványvíz előállításra alkalmas kút üzemel a FelsőTisza-vidéken. Nem fordítunk tehát elég figyelmet azokra az értékekre, melyeket kaptunk, miközben a nyugati országokra jellemző integrált, komplex szemlélet — mint gyógyászatibalneológiai vagy fűtési-ásványvíz szolgáltatási felhasználási mód- rentabilitási okok miatt várat magára. A vizek állapotának megfelelő értékelése kémiai, ökológiai szempontból megtörtént, azonban a meglévő monitoring rendszerek hiányossága miatt jelentős eltérések mutatkozhatnak a mért adatok és az élő környezet közt. Az ökológiai állapot minősítése 5 osztályos skálán (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz) a víztípusra jellemző, az antropogén szennyezéstől mentes, úgynevezett referencia állapottól való eltérés mértékétől függ. Az MSZ 12479-es szabvány

4 szerinti 5 vízminőségi osztály a felszíni vizek jellemzésére alkalmas, mérés során figyelembe vett csoportok: oxigénháztartás-, N és P háztartás-, mikrobiológiai jellemzők, valamint a mikroszennyezők és toxicitás és egyéb jellemzők. A Kraszna és Szamos III. osztályú vízminőségi kategóriába kapott besorolást. A vízminőség javítás kívánatos lenne ezen a területen, mint a VKI által ez el is várt, azonban elsődleges fontosságú a monitoring rendszer kidolgozása, valamint a határokon túlnyúló egyezmények szigorúbb betartatása. A Szamos-Kraszna köz természetes vízfolyásainak zöme külföldről érkezik. A határvízi együttműködést a Román-Magyar Határvízi Egyezmény szabályozza, amelyet először a felek 2003-ban írtak alá, 2004. május 17-én lépett hatályba és idén tavasszal újították meg. Az egyezmény szerint a folyókat turisztikán kívül egyéb beruházások számára is környezetbaráttá kívánják alakítani. Az árvíz és határvíz-minőség monitoringja, a veszély megelőzése végett a kapcsolatot szorosabbá fűzni, az információcsere hatékonyságát javítani kívánják. A területen jelentős méretű állóvízként a Tunyogmatolcsi Holt-Szamost említhetjük, az MSZ 12479 szerinti vizsgálat alapján a holtág vízminősége éven2 Szentély típusú holtág: legértékesebb holtágak, állat- és növényvilága változatos, különlegesen ritka fajoknak adnak élőhelyet, amellett, hogy tájképi megjelenésük is értékes. 4 MSZ 12479 sz. felszíni vizek minősítésére szolgáló szabvány