Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Bardóczy Lajos–Ligetvári Ferenc–Bardóczyné Székely Emőke: Víztelenített szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének és hasznosításának számítási alapjai

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 1. SZ. 3.2.3. A kiegészítő műtrágya igény Mű (kg/ha) meghatározása Az iszap adag ismerete alapján következtethetünk a növényi nitrogén igény kielégítésére. Az összes többi táp -elemet viszont a talajban pótolni kell, s annak mértékét a következő összefüggéssel lehet megállapítani: JnT a i-I a — ­Mű = Mű= • iszTá, • w • 10 J )• 100 V- • T ál % (n.Tái -la .iszTát .w .lo 3 ). Alternatív módon: 100 / nTát% Fenti kifejezésben a műtrágya igény (kg/ha.év) mérté­két a számlálóban a pótlandó növényi tápanyag (N,P,K stb.) igény (nTá i) kg/ha.év mínusz a nitrogén igény a ­lapján megállapított (Ia)iszap adag t/ha.év megszorozva az iszap tápanyag tartalma (iszTá t) mg/kg, és az iszap „w" hasznosulási tényezője ezred részének szorzatával, valamint a nevezőben az alkalmazott műtrágyában fog­lalt (Tá t%) kérdéses tápanyag százalékos tartalmának függvényében, lehet a fenti összefüggés alapján megha­tározni. A tápanyagot illetően az egyéb elemek (nitrogéntől eltérő) igényéről van szó, így legfontosabbak a foszfor és a kálium, de az esetek függvényében szükség lehet más tápanyagok vizsgálatára is, de ezek a müveletek hasonlóképpen végezhetők. 3.2.4. Az elhelyezés időtartamának (é=évek) meghatározása Ebből a számításból arról kapunk felvilágosítást, hogy a felvett növény folyamatos és azonos adagban történő i­szap kihelyezést hány éven keresztül lehet folytatni anél­kül, hogy a talajban káros nehézfém tartalom felhalmo­zódás állna elő. Az elhelyezhetőségi időtartam (é=évek száma) függ­vénye: a talaj nehézfém tartalom határának, annak tapasztala­ti (laboratóriumi) mért értékének, ill. az iszap effektív nehézfém tartalmának valamint a talaj megmunkálási mélységének (Tms=cm) és (g=gr/cm3 ) térfogat-tömegé­nek és az éves (la) iszap adag függvényének. Az elhelyezési időtartam számítási képlete: évek = (T nft h- Tj g-T^ 100 Kfi • K (Tnft,h-Tnft) . g.Tms.loo ez egy alternatív képlet, é (évek) = Inft. Ia amit célszerű az alábbi két kifejezésre bontani: évek • T nft h-T nf t g -T m s m lnft é = (Tnft,h-Tnft)/Inft. g .Tms . 100/Ia Alternatív módon: a dimenziók: nehézfém tartalmak = (mg/kg ): g=(g/cm3):Tms=(cm): Ia=(t/ha.év) A fenti összefüggés dimenzió-kontrolija érdekében külön kell választani a nehézfémtartalmat jelző tört kife­jezést, ahol mind a számláló mind a nevező a nehézfém­tartalmat azonos dimenzió szerint (mg/kg) veszi figye­lembe, és azt mutatja meg, hogy a talaj terhelhetőségé­nek és a bevitt iszap-terhelésnek mi az aránya. A kifejezés második részében a számláló a megmun­kált talaj 1 (egy) hektárjának a tömegét és az elhelyezett iszap 1 hektárra bevitt tömeg adagjának arányát fejezi ki. A dimenzió kontroll eredménye a számlálóban megjele­nő 100-as szorzó, ugyanis a nevezőben szereplő la t/ha értékben van kifejezve. Arra való tekintettel, hogy több nehézfém is található az iszapban, ezért minden aktuálisan vizsgált nehézfém­tartalomra ki kell terjeszteni a kihelyezhetőségi évek szá­mának meghatározását, amelyekből a legkevesebb évet felmutató a mértékadó, ami nyilván azt jelenti, hogy a kihelyezés tovább nem folytatható, mert azon túl az ille­tő nehézfém a talajban meg fogja haladni a határértéket. Az esetleges türhetőségi tényező mérlegelési lehetőséget biztosíthat. Az elhelyezési időtartam képlet tényezőinek fel­használásával az alábbi eseti számítást mutatjuk be. A talaj nehézfémtartalmi határértékét a vonatkozó szabványok határozzák meg. 8. táblázat: Számpélda a nehézfémtartalom értékelésére Nehéz fém Meg­nevezés Iszap nft (Infi) Laborvizsg. (mg/kg) Talaj nft. hatósági szabályz Talaj nft. Tnft. h - Tnft Előző /Infi. e = Előző g. Tms. 100/la Laborvizsg. mg/kg El. 1,46.35. 100/12,8= El.399,2 Zn Cink 987 300 41,2 258,8 0,262 105 Hg Higany 11 2 0,08 1,92 0,175 70 Cd Kadmium 18 3 1,1 1,9 0,106 42 Cr Króm 549 100 6,7 93,3 0,17 68 Mo Molibdén 11 5 2,5 2,5 0,227 91 Ni Nikkel 82 50 10,6 49,4 0,602 192 Pb Ólom 195 100 16,8 83,2 0,427 170 Cu Réz 410 100 12 88 0,215 86 A táblázatból látható, hogy a kadmium 42 év kihelye­zési idő után túlterheli a talajt, tehát ennél több ideig a meghatározott 12,5 t/ha iszap adag kihelyezés már nem folytatható. Természetesen a jelenleg érvényes szabályzati értékek változása esetén az új paraméterek felvételével a táblá­zati számítás bármikor megváltoztatható, ill. más szem­pontok figyelembe vételével egyes értékek esetleg tűrhe­tőkké nyilváníthatók. 4. A szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésénél kötelező ellenőrző vizsgálatok és gyakoriságuk Nem célunk joganyagok korlátlan mennyiségű idézé­se, mégis, a témát jelenleg legjobban szabályozó rende­letnek a legfontosabb részeit idéznünk kell, mivel számí­tásaink alkalmazóinak figyelmét is fokozottan felhívjuk arra, hogy a rendelet alapos áttanulmányozása nélkül nem célszerű semmilyen számítást elkezdeni. 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíz-iszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól A Kormány - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. é­vi XLIII. törvény 59. §-a (1) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el. 1. § A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíz-iszapok mezőgazdasági területen való szak­szerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek e-

Next

/
Thumbnails
Contents