Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Bardóczy Lajos–Ligetvári Ferenc–Bardóczyné Székely Emőke: Víztelenített szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének és hasznosításának számítási alapjai

1. számú melléklet Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez szükséges talaj- és talajvízvizsgálatok A kijelölt terület alkalmas-e talaj szempontjából? 2. számú melléklet Szennyvíz, szennyvíziszap vizsgálandó komponensei mezőgazdasági felhasználás előtt Mielőtt kihelyezik, milyen állapotú az anyag? 3. számú melléklet Mérgező elemek és káros anyagok megengedhető koncentrációja talajokban Milyen a mértékadó koncentráció alapállapotban, mennyi terhelést bír el a talaj? 4. számú melléklet Szennyvízben megengedhető mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén Mit tartalmazhat a szennyvíz, s mennyi a határérték? 5. számú melléklet Szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén Mit tartalmazhat a szennyvíziszap, miként illeszkedik határértékhez? 6. számú melléklet Mezőgazdasági területre szennyvízzel és szennyvíziszappal évente kijuttatható mérgező elemek és káros anyagok mennyisége a kijuttatott éves iszap alapján Mennyivel nő évente a káros anyag tartalom? BARDÓCZY L. - LIGETVÁRI F. - BARDÓCZYNÉ SZÉKELY E : Víztelenített szennyvíz-iszapok ... 13 gészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros mesztésre kerülő növény tápanyag-igénye (N, P, K, stb.), a hatások. Az alábbiakban összefoglaljuk a rendelet mel- termelésre felhasznált termőtalaj fizikai és kémiai tulajdonlékleteit és feltesszük az ide kapcsolható kérdést. ságai, nevezetesen: tápanyag tartalma, a benne foglalt ne9. táblázat: Az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet hézfém-tartalom, valamint a tápanyagpótlásra felhasználásra kerülő műtrágya típusa és mennyisége. A fenti alapadatok ismeretében cikkünk a határérték számítások elvégzését teszi lehetővé: A számításokban feleletet kapunk arra, hogy a termesztésre felhasznált talaj területegységére vonatkozólag az iszap tápanyagtartalmától és a növény tápanyag-igényétől függően mennyi a felhasználandó iszap igény, vagyis az egységnyi területre kijuttatandó „Iszap adag". Ezt követően ki kell számítanunk azt, hogy a rendelkezésre álló iszapban levő tápanyag a kihelyezés soránmekkora termőterületet igényel, illetőleg, hogy az mekkora terület tápanyag igényét fedezi. Amennyiben a kihelyezésre kerülő iszapban („Iszap adag") foglalt egyes elemekre vonatkozó tápanyag tartalom nem elégíti ki a növény arra vonatkozó igényét, azt műtrágyával kell pótolni. A felhasználásra kerülő műtrágyában foglalt vonatkozó tápanyagtartalom százalékának ismeretében, az általunk bemutatott összefüggéssel előállítható az alkalmazandó műtrágya mennyisége. A talajban meglévő nehézfémek a kijuttatott iszapban található nehézfémek hozzáadásával koncentrálódnak, ugyanakkor azok a szabályzatokban előírt határértéket nem haladhatják meg. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani azon évek számát, amelyek alatt a kihelyezett iszap nehézfém tartalma a határértéket eléri, így a továbbiakban ezen a területen a kihelyezés nem folytatható. A számítási képletek - amelyeket közlünk - minden egyes nehézfémre vonatkozólag külön használhatunk, lehetővé teszik azok egyenkénti határértékeinek tartozó idő kiszámítását. Mértékadónak a legrövidebb számított kihelyezési időtartamot tekinthetjük a biztonságjavára, még akkor is, ha a többi nehézfémre vonatkozó határérték hosszabb ideig történő felhasználást tenne lehetővé. A tanulmány utolsó fejezetében a kihelyezéseket követő vizsgálatok elvégzésének szükségességére hívjuk fel a figyelmet. Környezetünk megóvása számtalan rendelet és törvény alapján történik. Ebben segítségünkre vannak a nemzetközi kötelezettségek, elsősorban az EU-s előírások. Ennek ellenére sok szerves anyag megy veszendőbe. Ide sorolandó a szennyvíz-iszap is, amelynek magas tápanyagtartalma következtében a legjobb hasznosítás módja a termőföldi elhelyezés lenne. A szennyvíz-iszap elhelyezés tervezéséhez kívántunk segítséget nyújtani az alábbi fontos jellemzők számítására irányuló tervezési gondolatokkal: az egységnyi területre (ha) kihelyezhető száraz szennyvíziszap adag számítása, az elhelyezésre kerülő éves iszap adag területi igényének meghatározása, az elhelyezés időtartamának meghatározása (a nehézfém tartalom alapján.) Irodalom Juhász Endre, 2002: A települési szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének hazai feltételei és lehetőségei (Hírcsatorna, márc.-ápr.) Vermes László, 1998. A szennyvíziszap elhelyezése és hasznosítása (Hírcsatorna, november) Vermes László, 2005: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó, 2005, p.:220, ISBN: 963286 153 1 Csathó Péter, 1994: A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete) http//www.kutdiak.hu/diak/nzs/viz4.htm A kézirat beérkezett: 2010. június 3-án A rendelet igen alaposan kitér a kötelező vizsgálatokra, de érthető módon a növény kisebb szerepet kap, hiszen fajtától is függ, milyen a növény szerepe az anyagmérlegben, mivel nincs „átlagnövény". Számításainkban közelítettük a növény szerepét is, erre utalnak monitoring javaslataink is. 10. táblázat: Fizikai és kémiai ellenőrző vizsgálatok Megnevezés Állapot felvétel Üzemelés első éve Üzemelés ellenőrzése Szennyvíziszap Havonta egy alkalommal egy éven át Egy alkalommal havonta a tárolt anyagból A kihelyezést megelőzően a tárolt anyagból Talajvíz Évente, min. negyedévenként Évszakonként egy alkalommal Mint az első évben Talaj Fizikai, kémiai, és vízháztartási vizsgálatok a kötelező talajtani és erdőtelepítési előírások szerint Ellenőrző vizsgálatok ősszel makro és mikroelemekre, só- és vízháztartási vizsgálatok 3-5 évenként, mint az első évben Növény és termés Beltartalmi vizsgálatok az élelmiszer, ill. a takarmányvizsgálat kötelező rendje szerint Mint az előző évben Fentieken túl elvégzendők az előírt bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatok. 5. Összefoglalás A cikkben a víztelenített szennyvíz iszap mezőgazdasági elhelyezhetőségének lehetőségeit vizsgáltuk. Az első két fejezet általánosságban hívta fel a figyelmet az erre vonatkozó előírásokra. A harmadik fejezet részletesen szemlélteti és dolgozza ki az elhelyezésre vonatkozóan elvégzendő számításokat abban az esetben, ha az általános feltételek megléte esetén az elhelyezés lehetősége adott. A számítások akkor végezhetők el, ha a víztelenített iszapra, a talajra és a termesztésre kerülő növényekre vonatkozó és a számításhoz szükséges alapadatok rendelkezésre állnak. Ilyenek: a ter-