Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
2. szám - Székely Ferenc: Éghajlati, víz- és hőáramlási folyamatok kölcsönhatása felszín alatti áramlási rendszerekben
^ZÉKE^^R^ghajlati^í^^^iőár^^ 49 várható. Ennek magyarázata az egyenetlen, hullámos domborzat, továbbá a környezetnél mélyebb kezdeti talajvízszint és ritkább vízfolyás hálózat. A modellezés alapján a süllyedés maximális értéke itt 0,58 m. A Duna-Tisza közi hátságon szerzett gyakorlati tapasztalatokkal összhangban ez a közelítő elemzés igazolta azt a megállapítást, mely szerint az Alföldön a klímaváltozás szempontjából leginkább érzékeny térségek a kiemelt térszíni helyzetű ún. hátsági területek. süllyedés szimulációja az ÉK Alföldön Hosszabb időt tekintve illetve jelentősebb klimatikus változásokat feltételezve a talajvízszint süllyedés mértéke akár több méter is lehet. Ebben a változási tartományban a felszíni vizekkel való kapcsolat és más tényezők hatása már komplexebb megközelítést igényel. Szárazabb klíma esetében a vízfolyások hozam-csökkenésével összefüggésben vízszintjük is süllyed, sőt a csatornák és kisvízfolyások egy része időszakossá válhat, vagy kiszáradhat. A folyóvölgyekben és az ártereken ezek a hatások felerősítik a talajvízszint süllyedését. Az esetlegesen itt telepített energiaerdők tovább fokozzák ezt a folyamatot. Az árnyaltabb környezeti hatáselemzés érdekében a modellbe be kell építeni a tavak hidraulikai szerepének, továbbá a mocsaras területeken és vizes élőhelyeken várható hidrológiai folyamatoknak a szimulációját. Ez nagyobb térfelbontású lokális modellek alkalmazását igényli. 6. Összefoglalás Tanulmányomban a földtudományok különböző területei (hídrogeológia, geotermika, klimatológia) közötti kapcsolatokat szándékoztam megvilágítani. A bemutatott természeti folyamatok egymással igen bonyolult kölcsönhatásban állnak, a modellvizsgálatok ezeket a szerteágazó kapcsolatokat három változatban mutatják be. A klíma hatása eltérő formákban (felszíni hőmérséklet, hőkisugárzás, csapadék beszivárgás, evapotranszspiráció) az összes model Itanulmányban megjelenik, ugyanez vonatkozik a felszín alatti vízáramlásra is. A felszín alatti hőáramlás az első két modellvizsgálatban kapott szerepet. Az első és az utolsó esettanulmány a természetes folyamatok eredőjét, a második modellvizsgálat viszont az emberi tevékenység hatását elemzi. Az utóbbi szimuláció rámutatott arra, hogy a kismélységü geotermikus energiapotenciál felmérésekor a felszín alatti hőáramlás mellett figyelembe kell venni a megújuló napenergia, tehát a klimatikus tényező hatását is. A koherens hídrogeotermikus számítógépes szimulációk a hazai fejlesztésű FSH szoftvercsomag felhasználásával készültek. Irodalom Carslaw H.S. - Jaeger J.C., 1959. Conduction of Heat in Solids. 2 n d ed. Oxford University Press, London. Clauser Ch. (ed.), 2003. Numerical Simulation of Reactive Flow in Hot Aquifers. SHEMAT and Processing SHEMAT. Springer Verlag. http://books. goo gle.hu Diersch, Hans-Jörg G., 2002. FEFLOW Reference Manual. WASY Software. http://www.feflow.info/index.php?id=28&tvpe= 123&filename--dhiwasv.pdf Domenico, P.A. - Palciauskas V.V., 1973. Theoretical analysis of forced convective heat transfer in regional groundwater flow. Geol. Soc. Of. Amer. Bulletin. 84. 3803-3814. KHVM megbízásából felállított Munkabizottság, 1999. Az üzemelő, sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezésének módszertana és tervtartalmi követelményei. 2. Felülvizsgált vált. Komlós F., 2010. Földből, vízből, levegőből: Panelház hőszivattyús hőellátása. Mérnök újság, 2010/6-7, 28-29. Mádlné Szönyi J., 2006. A geotermikus energia. Készletek, kutatás, hasznosítás. Gráfon, Nagykovácsi. Mádlné Szönyi J. - Rybach L. - Lenkey L. - Hámor T. - Zsemle F., 2009. Fejlődési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításában, különös tekintettel a hazai adottságokra. (Egy, az MTA számára készített tanulmány margójára...) Magyar Tudomány. 8, 989-1003. MTA Energiastratégiai Munkabizottság (szerk. Büki G.), 2010. Megújuló energiák hasznosítása. MTA, Budapest. Rezessy G. - Szanyi J. - Hámor T., 2005. Jelentés a geotermikus energiavagyon állami nyilvántartásának kialakításáról. MGSZ Budapest. Rybach L. - Mégel Th. - Eugster W. J., 1999. How renewable are geothermal resources? Geothermal Resources Council Transactions (17 - 20 October) 23: 563-566. Székely F., 2006. Hidrogeológiai modellvizsgálatok eredményei az EK Alföld porózus üledékeiben. Hidrológiai Közi,. 86. évf. 4. sz. 23-28. Székely F., 2007. A természetes vízáramlás és a termális gyógyvizek hőmérsékletének kapcsolata az EK Alföld porózus üledékeiben. IV. Nemzetközi Tudományos Konferencia a Kárpát-Medence Ásványvizeiről, „Dr. Juhász J. 80. születésnapjára". Geotudományok. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat. 72. kötet, 59-64. Székely F., 2009. Vízszint és hőmérséklet változások numerikus modellezése hőszivattyúhoz kapcsolt talajvíz-kutakban. Előadás a M. Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szako. 2009 márc. 10-i ülésén. Székely F., 2010. Hévizeink és hasznosításuk. Magyar Tudomány (közlésre elfogadva). Vajda Gy., 2001. Energia-politika. MTA, Budapest. Varga Cs., 2010. Budapest Hun u. 1-15. - Panelház fűtése AERMEC WSA hőszivattyúkkal. MAHÖSZ. VITUKI Rt., 1994. Felszín alatti vízkészletek sérülékenységének országos feldolgozása. 1. A talaj víztartó sérülékenységének vizsgálata. Részjelentés. Tsz. 723/1/2764. A kézirat beérkezett: 2010. november 3. SZÉKELY FERENC akadémiai doktor. Évtizedeken át a Vituki kutatója, külföldi munkaköröket is ellátva. Interactions of climatic-, water- and thermal streams in underground flow systems Székely, F.
