Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
2. szám - Scheuer Gyula: Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre
40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 2. SZ. tén igen jelentős felszín alatti karsztosodási folyamatok is kapcsolódnak és ebből az oldásos folyamatból származó jelentős mennyiségű felszínre szállított oldott mész biztosítja azt a feltételt, hogy környezetében ma is dinamikus mészkiválás történjen. b. A László forrás vizsgálata A vizsgálati eredményekből látható (1. táblázat), hogy a László forrás össz. oldott sótartalma jóval alacsonyabb, mint a Kossuth forrásé (2220 mg/l), és ez az adottsága a nyomelemek mennyiségében is megmutatkozik. A vízben gyakorlatilag nyomelemek vonatkozásában az uralkodó elemek megegyeznek a Kossuth forráséval, de kisebb mennyiségben (2. táblázat). így a vízben a lítium, a bór, a rubidium, a stroncium, a cézium és a bárium dúsulnak fel de alacsonyabb szinten c. A Petőfi forrás vizsgálata A Petőfi forrás vízelemzése is azt mutatta, hogy az összetételben uralkodó makro és nyomelemek mennyisége még alacsonyabb mint a László forrásé, mert itt volt a borszéki három forrásából vett vízminták közül a legalacsonyabb az össz-sótartalom, és ezt mutatták ki még a nyomelemeknél is (1, 2 táblázat). A fent közölt vizsgálati eredményekből látható, hogy a borszéki forrásterületen belül a makro és mikro elemek mennyiségében jelentős különbségek mutathatók ki. Ebből megállapítható, hogy az egyes forrásokhoz kapcsolódó felszín alatti vízkörforgalmakban egyedi adottságok és jellemzők tartoznak, vagyis ásványosodási fokuk különböző és ezt az áramlási pályáikon belüli eltérő körülmények okozzák. Összefoglalóan megállapítható, hogy a borszéki forrásoknál a makro és nyomelemekben kisebb-nagyobb eltérések mutathatók ki, amelyek visszavezethetők a karsztos hidrodinamikai rendszeren belüli helyi sajátosságokra. így a rendszernél nincsenek egységes vízföldtani körülmények, hanem helyi sajátosságokkal-ásványvíz-képződéssel egyedi feláramlási pályák működnek. Miután a borszéki rendszer víz-körforgalmának fő megcsapolója a Borszéki-medencében kialakult forrásterület, ezért a feláramlási pályák különböző oldott sótartalmú vizei is ide irányulnak és itt találkoznak megtartva egyedi jellemzőiket. Továbbá rögzíthető még, hogy a nyomelemek menynyisége és eloszlása valamint az igen jelentős C0 2 gáz azt valószínűsíti, hogy az ásványvizes karsztrendszer igen mélyreható törésekkel áll kapcsolatban, és ezek kialakulása az áramlási pályákkal együtt szoros összefüggésben van a Keleti-Kárpátokban lezajlott és még napjainkban is érvényesülő aktív lemeztektonikai folyamatokkal, amelyek a források vízkörforgalmában alapvető szerepet játszanak. 3. Megállapítások-következtetések Az előző fejezetben tárgyalt nyomelem vizsgálatok alapján karsztos ásványvíz képződés szempontjából a következő összegző megállapítások és következtetések tehetők: A vizsgált forrásokhoz kapcsolódó karsztos hidrodinamikai rendszerek mai adottságaik egyértelműen a térségben végbement lemeztektonikai fejlődési esemény-sorok mentén alakultak-fejlődtek, és nyerték el napjainkban közvetlenül tanulmányozható fejlődési szintjüket. Továbbá az is rögzíthető, hogy a lemeztektonikai fejlődési eseménysorokhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszerek vízföldtani adottságai visszahatottak és befolyásoltak a lemeztektonikai folyamatok alakulását is. Természetesen ma már nyilvánvaló lemeztektonikailag az a tény, hogy a mai vízföldtani adottságokat a lemeztektonikán belül a neogénben lezajló folyamatok játszották a főszerepet, de ehhez a negyedidőszaki eseménysorok is jelentősen hozzájárultak. így pl. a kompressziós hatásokra történő szakaszos kiemelkedések, továbbá a tágulásos-széthúzásos folyamatok révén keletkezett depressziók azaz a süllyedő mozgások meghatározói voltak és vannak a jelenlegi víztartó rendszereknek és a hozzájuk kapcsolódó víztesteknek, mind horizontálisan, mind vertikálisan egyaránt. A Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizek makro és nyomelem vizsgálatok alapján összefoglalóan a következő karsztvíz-földtani megállapítások tehetők: 1. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a tanulmányozott karsztos ásványvizek mindegyike változó mértékben de a ma is mozgó aktív lemeztektonikai zónákhoz kapcsolódnak (földrengések). 2. A lemeztektonikával szorosan összefüggő szerkezeti mozgások eredményezték azt a kőzettöredezettséget, amelyek a karsztok felszín alatti karsztosodásához szükségesek (pl. barlang-képződések), és váltak a karsztos kőzetek víztartókká, és alakultak ki a karsztokhoz kapcsolódó karsztvíz rendszerek. 3. A lemeztektonikához kapcsolódó nagy mélységre lehatoló törések (10-15 km) a kéregben, - ezeknek létezését az adott terület szeizmicitása és a kipattant földrengések hipocentrumainak mélységei bizonyítanak - biztosítják azokat a feláramlási pályákat, amelyek mentén a nyomelemben gazdag fluidumok a források vízkörforgalmába bekapcsolódnak. 4. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a vizsgált karsztos ásványvizek nyomelem-tartalmuk alapján a mai aktív lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó vízföldtani adottságoknak felszíni megnyilvánulási formáinak tekinthetők. 5. A vizsgált ásványvizek hőmérséklete 7-50°C között ingadozik. A hideg ásványvizeket a borszéki források képviselik, míg a többi subtermális és termális vizek típusába sorolhatók (1. táblázat). A vizek pH-ja 7,1-6,3 között ingadozott, de ezen belül a források döntően a kissé savas vizek csoportjába sorolhatók. Az oldott só mennyisége 5425470 mg/l között ingadozik. Érdekesség, hogy a horvátországi legmelegebb víznek volt legalacsonyabb az oldott sótartalma. Továbbá, hogy a hideg (7°C) borszéki Kossuth forrás oldott sótartalma az egyik legmagasabbnak (5410 mg /l). így az adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált ásványvizek oldott sótartalmát és hőmérsékletüket a helyi lemeztektonikával kapcsolatos folyamatok befolyásolják. Ebből megállapítható, hogy az ásványvizek kialakulását olyan helyi lemeztektonikai adottságok határozzák meg, amelyek az áramlási pályák mentén határozottan érvényesülnek, és a vizek oldott sótartalmára a nyomelemek mennyiségében és eloszlásában döntő szerepet játszanak. 6. A makroelemek alapján a vizsgált ásványvizek több típusba sorolhatók, ezeknek mennyiségét, eloszlását és gáztartalmát figyelembe véve. A források egy része kalcium hidrogénkarbonátos ásványvíz, melyen belül a magas C0 2 miatt szénsavas kalcium hidrogénkarbonátos víztípus az uralkodó. A másik fő víztípust azok az ásványvizek képviselik, amelyeknél kalciumhoz és magnéziumhoz már a szulfát társul magasabb értékkel, mint a hídrogénkarbonát. Ezek közé tartoznak az ausztriai és a Szlovákiából a Szliács-i továbbá az olaszországi San Pellegrino-i ásványvizek. Ezek származtatása összefüggésbe hozható, hogy az áramlási pályák gipszes kőzeteken is áthaladnak. 7. A nyomelemek mennyiségét, ezen belül egyes elemek feldúsulását figyelembe véve következők állapíthatók meg:
