Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre

^CHEUE^G^^^^ktí^emeztekton^ 41 A vizsgált ásványvizek nyomelemeinél részben nagyfokú egyezés, részben pedig egyediségek tapasztalhatók. A szerkesztett 9. ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgált források össz. oldott sótartalma és hőmérsékletük között nem mutatható ki összefüggés, ezért a források ásványosodásában a hőmérséklet nem meghatározó. 50' 1O 40 ffl ^: •a) in •a> E 2 20 10 7- 3101000 5000 6000 2000 3000 4000 össz oldott só mg/l 9. ábra. Az oldott össz- sótartalom összefiiggése a hőmérsékletlel Egyezés mutatható ki, hogy a vizsgált ásványvizek többségénél vezető szerepet játszik a stroncium. Kivételt képeznek a borszéki források, ahol a bór megelőzi a stronciumot. A stroncium a vizekben 273-11,582 fig/1 mennyiség között ingadozik. Tehát a stronciumon belül jelentős menynyiségi eltérések tapasztalhatók. A legmagasabb értéket a szlovákiai szliácsi vízben mutattak ki (11,582). Az oldott össz só mennyisége és a stroncium tartalom közötti összefüggést a 10. ábrán szemléltetem. A szlovákiai vizekben a magas oldott sótartalom mellett kiemelkedő mennyiségben mutatták ki ezt az elemet (az ábrán 1. mező). Nagy szórást mutat a kettes mezőbe eső források stroncium tartalma. A horvátországi és az ausztriai forrásoknál az oldott sótartalommal növekszik a stroncium (3 mező) míg az Erdélyi-középhegység forrásaiban a stroncium nagyon alacsony (4 mező). A fentiek alapján megállapítható, hogy a vizsgált forrásokhoz tartozó hidrodinamikai rendszerek víz-körforgalmához kapcsolódóan változó stroncium tartalmú áramlási pályák kapcsolódnak. Ez a következtetés érvényes a többi uralkodó nyomelemekre is (bor, lítium, bárium, rubidium), így a vizsgált forrásoknál a nyomelemek mennyiségi és minőségi megoszlásában érvényesülnek a helyi lemeztektonikai folyamatokból eredő egyedi adottságok összefüggésben az áramlási pályák mélységével. 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 90001000011000 Sr pg/l 10. ábra. A vizsgált források oldott sótartalma és a stroncium tartalom közötti kapcsolatot szemléltető ábra A stroncium mellett a vizekben további leggyakoribb elemek még a bór, a lítium, a rubidium és a bárium. így a vizsgált összes vízben vezető szerepet játszanak ezek a felsorolt nyomelemek. A stroncium után a bór második elemként dúsul fel a vízben. De a borszékieknél a bór menynyisége meghaladva a stronciumét, mert pl. a Kossuth forrásban kiugróan magas értékben jelentkezett, kiemelkedve a többi nyomelem közül (9937 fig/1). A lítium is majdnem minden vízben feldúsul kivételt képeznek az Erdélyi-középhegység-i bánpataki és feredőgyógyi vizek, ahol nem érik el a lOjig/1 mennyiséget. A vizekben bárium is gyakori és legmagasabb értékkel (1032 (lg/ 1) a bánpataki ásványvízben mutatták ki. A rubidium is gyakori, és legjelentősebb értékekkel a szlovákiai ásványvizekben fordult elő. Az egyes ásványvizeknél egyedi jellemzőkként megfigyelhetők még egyéb elemek feldúsulása is. így pl. a Stubica fürdői vízben jelentős értékben mutatták ki a cin4ket és a jódot. Az ausztriai vizeknél a Vöslau-inál az urán feldúsulása tapasztalható, míg a badeninél a jód és a cézium jelent mennyiségileg (258 ju.g/1, 8,69 fig/1) egyediséget. A szlovákiai vizek kiemelkednek a magas nyomelem tartalommal és egyéb egyedi adottságaikkal. így pl. a gyügyi víz leggazdagabb nyomelemekben. Ezen belül egyediséget jelez a jelentős mennyiségű alumínium, mangán, arzén, szelén és jód (653 jig/1) továbbá a cézium (609 jig/1). A szliácsi vízben feldúsulás tapasztalható az alumíniumban, a mangánban, a céziumban és az uránban. A bánpataki víz egyediségét a magas bárium (1032 fig /l) okozza, mert az összes vizsgált víz közül itt a legmagasabb. Az előzőeket összefoglalva a vizsgált karsztos ásványvizek a vezető nyomelemek alapján az alábbi fő típusba sorolhatók: 1. Stronciumos vizek azok, amelyekben a stroncium van jelen legnagyobb mennyiségben. Ebbe a nyomelem tartományba sorolható a vizsgált források közül hét. Ezen belül további alcsoportok különböztethetők meg az egyéb nyomelemek mennyiségi eloszlása alapján. így például báriumban gazdag stronciumos víz. De vannak összetettebb típusok is ahol több nyomelemben gazdag az ásványvíz a vezető elem mellett. Erre típuspélda a gyügyi víz, amely jódban, lítiumban, arzénben, rubidiumban, cériumban egyaránt gazdag még. 2. Bóros vizekben ez a nyomelem az uralkodó. Típusképviselői a borszéki-források. 3. Báriumos víztípust képviseli a vizsgált forrásokon belül a bánpataki víz, amelyben a bárium mennyiségileg meghaladja a stronciumot. A vizsgált ásványvizek 63,9 %-ban stronciumos víztípust képviselnek, a bóros vizek pedig 27,2 %-ban fordulnak elő, míg a báriumos típus csak 9 %-ban jelentkezett. Összehasonlításként és kiegészítésként megemlítem, hogy a délnyugat Bükk aljai karsztos hévizek (Eger, Bogács, Egerszalók) nyomelemek vonatkozásában túlnyomórészt a stronciumos típusba sorolhatók, de kisebb százalékban a bóros vizek is képviselve vannak. A fentiek alapján általánosságban az a következtetés valószínűsíthető, hogy a vizsgált forrásokhoz kapcsolódó karszt-hidrodinamikai rendszereknél a kialakult víz-körforgalmakon belüli áramlási pályákhoz kapcsolódó lemeztektonikával összefüggő folyamatokon belül a helyi sajátosságok, egyediségek mutathatók ki a nyomelemek alapján. Továbbá hidrodinamikailag megállapítható, hogy a vizsgált