Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre

^CHEUEI^CT^^^ikti^emeztekt^ 39 A fentiekhez kapcsolódva megjegyzem, hogy a térség lemeztektonikailag napjainkban is aktív, amelyet több változó erősségű kipattant földrengés bizonyít (Tóth L.-Mónus J. 2004) pl. Dévánál és Torockónál. a. Bánpataknál a helyszíni bejárás során megállapítható volt, hogy a jelenlegi források környezetében jelentős elterjedésben és vastagságban történt mészképződés. E lerakódások bizonyítják, hogy a pleisztocén paleo-hévforrások is dinamikus mészképzők voltak. A mai források 30°C-úak és a magas oldott sótartalmú szénsavas hévforrások típusába tartoznak. (Prikajan A. 1972). A fúrások eredményei szerint a szénsavas víz kristályos mészkő repedéseiből áramlik a felszínre. A forrásokhoz kapcsolódó felszín alatti víz-körforgalomban erőteljes oldásos karsztosodási folyamatok is lejátszódnak a jelentős mennyiségű C0

2 közreműködésével, mert a rendszer feláramlási pályáin keresztül felszínre lépő források oldott mésztartalma ezzel magyarázható. A vízvegyészeti vizsgálatok szerint a bánpataki hévforrások a szénsavas 2000 mg/l-t megközelítő oldott sótartalmú kalcium, magnézium hidrogén-karbonátos víztípusba sorolhatók, alacsony nátrium-kálium, klorid és szulfát tartalommal. Igy a makro elemek mennyiségi eloszlása alapján erősen szénsavas mészképző termális karsztos ásványvíznek minősíthető (1. táblázat). A nyomelem vizsgálatok alapján egyedül kiugróan magas a bárium (1032 ng/1) mert a vízben ezt mutatták ki legnagyobb mennyiségben, de jelentős még a stroncium is (603 fig/1) értékkel. Nyomelemek vonatkozásában magasabb mennyiségekkel jelentkezett még a bór, a mangán, és a rubidium. Összefoglalóan megállapítható, hogy nyomelemekben nem tekinthető gazdagnak, egyediségét egyedül a magas bárium tartalom igazolja. b. A Feredőgyógy-i hévforrások kristályos mészkőből törnek fel 30-32 °C-os hőmérséklettel és környezetükben jelentős nagyságú forrásmészkő előfordulás keletkezett. Napjainkban kedvelt fürdőhely. A víz-vegyvizsgálatok szerint a szénsavas kalcium, magnézium hidrogén-karbonátos karsztos hévizek típusába sorolhatók (Pricajan A. 1972). E forrásokat már a rómaiak is hasznosították és az akkori neve Thermae Dodonae volt (Kisgyörgy Z.-Kristó A. 1978). A feredőgyógyi egyik forrás nyomelem vizsgálatából megállapítható, hogy a forrás nyomelemekben kevésbé gazdag. így pl. legalacsonyabb a bór és a stroncium mennyisége többek között a vizsgált források közül. A kapott eredmények alapján a felszín alatti víz-körforgalmában a szénsavban történt feldúsulás mellett nem kapcsolódnak olyan áramlási pályák, amelyek gazdagították volna a forrásvizét nyomelemekben. Valószínűsíthető még, hogy vízkörforgalma módosult, és ez kiváltotta a mészkiválási hajlam csökkenését. Ebből megállapítható még, hogy a hatalmas forrásmészkő lerakódást, amely a források környezetében vannak az egykori paleohévforrásokból halmozódtak fel, és ezek sokkal gazdagabbak voltak oldott mészanyagban, mint a maiak. 2.2.4.2. A Borszék-i hideg karsztos ásványvizek nyomelem vizsgálata A borszéki ásványvizek hatalmas forrásmészkő lerakódásai már korán (19. század vége-20. század eleje) felhívták a szakemberek figyelmét (Staub M. 1895,-Pálfy M. 1905) és leírták az akkori szemlélettel a forrásokat és a lerakódásaikat. A jelen sorok írója is több alkalommal a helyszínen tanulmányozta a forrásokat és a forrásmészkő előfordulásokat. A megfigyeléseiről szakcikkekben számolt be, rögzítve azt, hogy az itteni forrásmészkő előfordulások nem csak Erdélynek egyik különlegessége, hanem európai szempontból is jelentősek (8. ábra). i i J Bélbor O 8. ábra. A vizsgált források áttekintő helyszínrajza A borszéki szénsavas mészképző hévforrások lemeztektonikailag igen mozgalmas területen és környezetben törnek fel, ahol az elmúlt földtani időszakokban igen dinamikus lemeztektonikai folyamatok és események zajlottak le és ezeknek köszönhetően fejlődött és alakult ki napjaink adottságaival a mai forrásokhoz kapcsolódó karsztos hidrodinamikai rendszer felszín alatti víz-körforgalommal és ehhez kapcsolódó szénsavas, ásványvizes karsztosodással és intenzív felszíni mészképződéssel. A borszéki források az un. Borszék - Bélbor-i intramontán medencében törnek fel (Péter E.-Makfalvi Z. 2008), amely azoknak a medencéknek a sorába tartozik, amelyeket olyan regionális törések hoztak létre, amelyek mentén és között bezökkenéses-besüllyedéses lemeztektonikai események zajlottak le és létrehozták pl. a Csiki-medencesort, s a Háromszéki-Gyergyói medencéket is. A Borszéki medence a Gyergyói-havasok északi részén alakult ki és a Bórpatak mentén terül el (Kisgyörgy Z.Kristó A, 1978). A források kristályos, dolomitos mészkő repedéseiből törnek fel jelentős C0

2 és oldott mésztartalommal, amelyek azt bizonyítják a források felszín alatti víz-körforgalmához a mélyben igen jelentős mennyiségű C0

2 gáz áramlik. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a borszéki források ősei a pleisztocénban is igen dinamikus mészképző hajlammal rendelkeztek és ezek rakták le azt a jelentős vastagságú és elterjedésü forrásmészkövet, amelyek a források környezetében előfordulnak. A hatalmas forrásmészkő előfordulás alapján az bizonyítható, hogy a felszín alatti vízkörforgalmat biztosító pályák mentén a karsztos víztartó rendszerben jelentős C0

2-től eredő oldásos-karsztosodási folyamat játszódott, illetve játszódik le. A borszéki vízkilépések közül a Kossuth, Petőfi és a László forrásnál történt mintavétel és nyomelem vizsgálat. A vizsgálatok eredményét az alábbiakban ismertetem: a. A Kossuth forrás vizsgálati eredménye A forrásból vett vízminta nyomelem vizsgálata alapján megállapítható, hogy e vízfeltörés igen gazdag nyomelemekben. Kiugróan magas a bór tartalma, magas a lítium, stroncium, a mangán, a bárium és a rubidium, jelentős még a vízben az alumínium és a cézium. Ezekből az eredményekből következtetni lehet arra, hogy a Kossuth forrás felszín alatti vízkörforgalmához a jelentős mennyiségű C0

2 gáz mellett a rendszeren belül egyes nyomelemekben gazdag oldatok is kapcsolódnak kialakítva ezzel a forrás értékes kémiai összetételét és ennek főbb jellemzőit. Megállapítható még az, hogy az áramlási pályák men-