Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az aktív lemeztektonikai folyamatok hatása a Kárpát-medence körüli karsztos ásványvizekre

^OlEUEI^G^^^^iktí^emeztektoi^ 37 dinamikus mészképzők. A vizsgálatok szerint a források a langyos (28°C) magas oldott sótartalmú szénsavas ásványvizek sorába tartoznak. Az össz sótartalom meghaladja az 5000 mg/l értéket, és miután a vízben domináns szerepet játszik a nátrium és a hidrogén-karbonát, ezért nátrium, kalcium hidrogén-karbonátos erősen szénsavas ásványvizek típusát képviselik (/. táblázat). A vizsgálatok az ásványvízben igen jelentős nyomelem tartalmat mutattak ki (2. táblázat). A kapott eredmények alapján a nyomelemeket mennyiségük alapján négy csoportba soroltam: gokkal, amelyek változó mértékű függetlenséggel rendelkeznek és ez a víz-körforgalmukban is megmutatkozik. Ezek a különbségek nemcsak hőmérsékletükben jelentkeznek (hideg, langyos, meleg), hanem kémiai összetételükben is pl. az össz oldott sók jelentős (600-3000 mg/l) mennyiségi különbségek között ingadozik.További eltéréseket mutattak ki az egyes makro összetevőknél is, mert egyes vizekben a hidrogén-karbonát az uralkodó, míg másokban a szulfát a domináns. 5. ábra. A gyügyi (Dudince) zénsavas hévforrások áttekintő helyszínrajza Kiugróan magas (<1000 (ig/1) tartományba esnek a következő elemek: lítium, bór, stroncium. Magas (1000-100|ig/l) tartományban helyezkednek el: a mangán, arzén, rubidium, jód és a cézium. Jelentős értéket (10-100 ng/1) érnek el: az alumínium, bárium. A vizsgált többi nyomelem 10 jig/1 alatt marad. A magas nyomelem tartalom és ezen belül egyes nyomelemek jelentős mennyisége alapján joggal valószínűsíthető, hogy a gyügyi ásványvizek karsztos hidrodinamikai rendszerének vízkörforgalma összefüggésben van a nagyobb mélységű lemezrészekkel, és ezeknél végbemenő folyamatokkal, és ezt a kapcsolatot az aktív lemeztektonikai szerkezetek még napjainkban is folyamatosan biztosítják. Ezeknek köszönhető vízkészletük, hőmérsékletük gázban és ásványi sókban való gazdagságuk, s az egyes nyomelemek jelentős mennyisége. 2.2.3.2. Szliácsfürdő (Sliace Kupele) A fürdőt tápláló források morfológiailag az un. Zólyom-i medencét lezáró keleti peremi kiemelkedésen fakadnak, amelyek a Polyána-i magaslatokhoz tartoznak (6. ábra). Az itteni paleo-források olyan kémiai összetételűek voltak, hogy környezetükben egykor jelentős nagyságú forrásmészkő előfordulás halmozódott fel. Az ivókútnál ma is intenzív mészkiválás tapasztalható, amely bizonyítja, hogy a mai források mészképző hajlama nem változott. A korábbi évszázadokban lobogó vizeknek is nevezték a forrásokat, mert a vízzel együtt feláramló C0

2 gáztól a víz forrni látszott. A forrás-területen számos különböző hőmérsékletű vízkilépés van. A leghidegebb 12°C-os, míg a legmelegebb pedig 35 °C. Tehát a különböző hőmérsékletű vizet szállító pályák mentén áramlik fel a víz a forrásterületen találkozva. Ebből levonható az a vízföldtani következtetés, hogy a forrásokhoz kapcsolódó karsztos hidrodinamikai rendszeren belül olyan önálló kőzettestek alakultak ki egyedi adottsáSzkalka Selmecbánya 882 O • Szitnya 1009 O S Jávoros 1044 Divény 10 km 6. ábra. A Szliácsfürdő (Sliac Kupele) források áttekintő helyszínrajza A szliácsi karsztos hidrodinamikai rendszer és a jelenlegi ásványvíz-képző vízkörforgalmi pálya a térség lemeztektonikai folyamatain keresztül alakult ki. A forrásterületen feláramló jelentős C0

2 gáz is ezekkel az aktív lemezmozgásokkal és a mélyben lezajló folyamatokkal hozható genetikai kapcsolatba. A környék és a forrásterület jelenlegi lemeztektonikai aktivitását a térségben kipattanó földrengések bizonyítják. A szakirodalom szerint a Zólyomi-medence környezetében több mint 10 földrengést regisztráltak. Ezek kipattanásának átlag mélységét 10 km-ben közlik. De a legmélyebb rengés mélysége meghaladta a 30 km-t. Ezek a földrengési adatok azt jelzik, hogy a források környezetében 10 km-nél mélyebbre lehatoló aktív törések is vannak és ezek mentén feláramló magas hőmérsékletű fluidumok és gázok (C0

2) a forrásokhoz kapcsolódó rendszer vízkörforgalmához kapcsolódva biztosítják a megújuló ásványtartalmat és gázt a hő-utánpótlással együtt. A szliácsi forrásokkal kapcsolatosan rögzíthető még, hogy az elvégzett nyomelemvizsgálat nem adhat teljes áttekintést a forrásterületre vonatkozóan, mert az itt felszínre törő források különböző hőmérsékletűek, kémiai összetételűek eltérő vízkörforgalommal és áramlási pályákkal rendelkeznek, ezért valószínűsíthető: nyomelem összetételükben is jelentős különbségek lehetnek. A vizsgált forrás nyomelemekben gazdag, és egyes elemek feldúsulása igen jelentős. A kapott adatokból megállapítható, hogy a nyomelemek közül kiugróan magas a stroncium több mint 11 500 mg/l mennyiséggel és összehasonlítva a többi vizsgált forrásokból kapott stroncium értékekkel e forrásnál a legmagasabb. Továbbá magas még a lítium, a bór, az alumínium, a mangán és a rubidium. Ezért megállapítható, hogy nyomelem eloszlása alapján egyedi adottságokkal rendelkezik (2. táblázat). Bukovina 1294 á n a • Polyána 1458