Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Barta Károly–Szatmári József: Antropogén hatások a belvíz-képződésben
XXXBAI^TAJ^^SZ^^IARnL^ntr^^ 25 lelt talajvízszintek és a mintavételi pontok sűrűsége alapján a kérdésre nem adható egyértelmű válasz. A módosító hatás mellett szól az ÉK-i oldal autópályával pontosan párhuzamos áramlási iránya és az autópálya két oldalán a síkkal való közelítés esetén a talaj vízáramlási irányokban észlelhető 70°-os szögeltérés. A módosítás létét erősíti az is, hogy a síkkal közelítés és az átmenő üledékrétegek feltételezésével (gát nélküli kiindulási állapot) elvégzett modellezés eredményei között is jelentős eltérés tapasztalható a déli oldal talajvíz-áramlási viszonyaiban. Ezek a tényezők azonban korántsem jelentenek egyértelmű bizonyítékot, pusztán tovább erősítik ezen antropogén hatás lehetőségét. A kérdés további vizsgálatával, illetve eldöntésével kénytelenek vagyunk megvárni a legközelebbi belvizes időszakot, amikor ténylegesen felszíni víz jelentkezik a tárgyalt autópálya-szakaszon. Ekkor több pontra kiterjedő geodéziai felméréssel mind a belvízszintek, mind pedig a környező talajvízszintek meghatározásával egyértelmű választ remélünk kérdéseinkre. Köszönetnyilvánítás A cikk szerzői köszönetüket fejezik ki Posta Ádámnak a terepi és laboratóriumi munkákban való közreműködéséért, és a terület kijelölését megkönnyítő helyismeretéért. Irodalom Bozán Cs„ Bakacsi Zs., Szabó J., Pásztor L„ Pálfai /., Körösparti J., Tamás J., 2008: A belvíz-veszélyeztetettség talajtani összefüggései a Békés-Csanádi löszháton. Talajvédelem kiilönsz. Talajtani Vándorgy., Nyíregyháza, 2008. május 28-29. Nyíregyháza, pp. 43-52. Kozák P., 2008: A belvízgazdálkodás/belvízreform feltételrendszere az Alsó-tiszai tapasztalatok alapján. Magyar Hidr. Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése. Miskolc, 2008. július 2-4. ( http://ww w. hidrologia.hu/vandorgyules/26/) Marosi S„ Somogyi S. (szerk.), 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA FKI, Bp., p. 1023. MSZ-08-0205:1978 MSZ-08-0206/2:1978 MSZ 21470/52:1983 Pálfai /., 2007: Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl DK-i részén 2006-ban. Hidrológiai Közlöny 87/2. pp. 62-65. Szlávik L. (szerk.), 2007: A Duna és a Tisza szorításában. A 2006. évi árvizek és belvizek krónikája. Bp., p. 304. A kézirat beérkezett: 2009..április 23-én A modellezés következő lépéseként az autópályát hidrológiai gátként vettük figyelembe. A szoftver opciói közül a Breakline lehetőségét választottuk, mely feltételezhetően a legjobban közelíti a valóságot: lényege, hogy nem totális gátként értelmezi a megadott lineáris objektumot, az interpoláció során a vizsgált területrész (szektor) túloldalán lévő adatokat is felhasználja. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a megadott gáton keresztül is feltételezhető - csökkent mértékű - kommunikáció a két víztest között. A kapott eredményt a 4. ábra szemlélteti. Az ÉK-i oldal talajvíztükre változatlan, a másik oldal áramlási irányában viszont itt már megjelenik a DNy-i komponens, bár szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk az előző esethez képest. 110000 109960 109850 109750 109700 725300 725360 725400 725450 725500 725550 725600 725650 72S700 725750 4. ábra: A talajvíztükör szintvonalas térképe az autópálya hidrológiai gátként történő értelmezése esetén. Az értékek méterben értendők. 5. Konklúzió Vizsgálatunkban annak eldöntésére tettünk kísérletet, hogy az M5 autópálya szatymazi szakasza milyen szerepet játszhat a belvízképződésben. A vizsgálat idején észBARTA KÁROLY dr., matematika-földrajz tanárszakon végzett a szegedi JATÉ-n, illetve 2000-ben szerzett talajtani szakmérnöki diplomát. Jelenleg az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa, szűkebb kutatási területe a hidrológia és a talajtan. SZATMÁRI JÓZSEF dr., matematika-földrajz tanárszakon végzett a szegedi JATÉ-n, illetve 2007-ben szerzett geodéziai térinformatikus diplomát. Jelenleg az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa. Anthropogenic effects in formation of excess water Barta, K. - Szatmári, J. Abstract: Anthropogenic effects can help and extend the temporal and spatial range of excess water. The question waiting for answer was whether there are any effects of the new M5 motorway for the excess water detected along the road near Szatymaz. Answering the complicated problem needs further investigations in the next few years. Key words: excess water, anthropogenic activity, soil water
