Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Barta Károly–Szatmári József: Antropogén hatások a belvíz-képződésben
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. A szintenként begyűjtött talajmintákon - a terület talajtakarójának jellemzése céljából - az alábbi talajtani vizsgálatokat végeztük el: Arany-féle kötöttség (MSZ-08-0205: 1978 szerint), pH, karbonáttartalom, sótartalom (MSZ-080206/2:1978 szerint), humusztartalom (MSZ 21470/52: 1983 szerint), valamint a legkisebb vízvezető képességgel rendelkező szintnek meghatároztuk a szemeloszlási görbéjét és a térfogattömegét (MSZ-08-0205:1978 szerint). Ez utóbbiak segítségével a talaj hidraulikus vezetőképessége számolható, amely az esetleges összegyülekezési belvíz kialakulásának a lehetőségét befolyásolja. 4. Eredmények A mintaterületen homogén talajtakarót találunk, amely az ltjelű furat szelvényleírásával jellemezhető: 0-80 cm: középbama humuszos homok 80-120 cm: szürkésbarna iszapos homok 120-150 cm: világosszürke iszapos homok 150-170 cm: sárgásbarna homok. A leírt rétegsortól a többi szelvénynél csupán árnyalatnyi színeltéréseket, illetve kisebb szinthatár-változásokat tapasztaltunk. Az lt furat jellemző szintjeinek a labor-vizsgálati eredményeit az /. láblázaiban láthatjuk. A Duna-Tisza közi homokhátságra jellemző rendkívül jó vízvezető és gyenge víztartó képességű humuszos homokban minden szelvénynél egy vastag (40-70 cm) karbonátos szintet tudtunk leírni. Ezen szinten belül folyamatosan csökken a szervesanyag-tartalom, és nő a karbonát-tartalom. Bár a kötöttségi értékei alapján ez a szint homok fizikai féleségű, a helyszíni leírásnál iszapos homokként definiáltuk a magas karbonát-tartalom összecementáló hatásának köszönhetően. A furatokban 140 és 170 cm közötti nyugalmi vízszinteket mértünk (2. táblázat). Meghatározva az 1 -4t vízszintekre fektetett sík dőlésirányát, az autópályától ÉK-re fekvő területen DK-i áramlási irány jellemző (140°), ami pontosan párhuzamos az úttal (2. ábra). A DNy-i oldalon (5-7t furatok) a talajvíztükör síkja DDNy felé (210°) lejt, kb. 70 fokos szögeltérést mutatva a túloldal áramlási irányától (2. ábra). 1. táblázat: Az ltjelű furatból vett minták laboratóriumi vizsgálati eredményei Jellemzett talajszint 0-80 cm 80-120 cm 120-150 cm Mintázott mélység 0-40 cm 90-110 cm 120-140 cm Arany-féle kötöttség 27 23 26 Fizikai talaj féleség homok homok homok pH (H 20) 7,05 7,73 7,84 Összes sótar. (m/m%) 0,01 0,02 0,02 Szervesa. tart. (m/m%) 0,45 0,61 0,33 Karbonáttart. (m/m%) 0,8 14,9 28,2 Térfogattömeg (g/cm 3) 1,72 Hidraulikus vezkép. (mm/h)* 66,2 * a térfogattömeg, a szemeloszlás és a humusztartalom alapján számolt érték 2. táblázat: A talajvíz-áramlási irányok meghatározásához felhasznált adatok Pont jele EOV-X EOV-Y Perem magasság Talajvíz mélység* Nyugalmi tvsz.* (B. f.) lt 725593 109886 87,38 m -140 cm 85,98 m 2t 725545 109953 87,79 m -166 cm 86,13 m 3t 725624 110035 87,82 m -169 cm 86,13 m 4t 725651 109947 87,69 m -170 cm 85,99 m 5t 725569 109804 87,35 m -149 cm 85,86 m 6t 725526 109877 87,54 m -159 cm 85,95 m 7t 725517 109789 87,51 m -173 cm 85,78 m ásott kút 725678 109954 88,02 m -206 cm** 85,96 m dódott, azaz szintén a homokokra jellemző magas érték jellemzi. A belvízképződés szempontjából ennek óriási jelentősége van, hiszen ez azt jelenti, hogy a talajvíztükörig nincsen olyan gyengébb vízvezető képességű réteg, amely vertikális visszaduzzasztást okozhatna, illetve amely gátja lenne a mélyebb rétegekben történő oldalirányú vízáramlásnak. 1: 2. ábra: A talajvíztükör síkkal való közelítésének eredménye Jelmagyarázat: 1 - talajvízáramlási irányok A talajvíztükör felületének Surferrel történő modellezésénél több interpolációs algoritmust is alkalmaztunk (krigelés, módosított Shepard-módszer, minimális görbület módszere és polinomiális illesztés). Az ÉK-i területen minden esetben a valósághű, az autópályával párhuzamos dőlésű vízfelszínt kaptuk meg, a DNy-i oldalon viszont egyedül a krigelés eredményezett olyan felületet, amely dőlése közelítően visszaadta a síkkal való közelítés eredményét (3. ábra). Ebben az esetben is azonban a DDNy-i irány helyett dél felé fog áramlani a talajvíz. A furatok által közrefogott területen kívül a jelentős torzulás az extrapoláció hibáira mutat rá. * 2008. május 20-i vízszintek, ** kútkáva kiállása: 60 cm A térfogattömegéből, humusztartalmából és mechanikai összetételéből számított K-tényezője 66,2 mm/h-nak a725300 725350 725400 725450 725500 725550 725600 725650 725700 725750 3. ábra: A krigeléssel kapott talajvízfelület. A szintvonalak értékei m-ben értendők.
