Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Marton Lajos: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása.II.

MARTON L.: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintje 19 /. táblázat A potenciometrikus szintek változása, 1966-2006. EOVX Terep H 1966 H 1986 H 2006 DH 66-86 DH 66-06 m mBf mBf mBf mBf m m 208000 106,93 103,60 93,12 90,45 10,48 13,15 210000 105,70 103,80 93,47 91,08 10,33 12,72 212000 104,30 103,90 93,85 91,77 10,05 12,13 214000 102,62 103,95 94,25 92,53 9,70 11,42 216000 100,88 103,91 94,77 93,02 9,14 10,89 218000 102,04 104,35 95,23 92,92 9,12 11,43 220000 103,21 104,41 95,29 92,89 9,12 11,52 222000 104,18 104,73 95,55 92,95 9,18 11,78 224000 105,54 105,00 95,83 93,10 9,17 11,90 226000 106,90 105,26 96,12 93,36 9,14 11,90 228000 108,19 105,56 96,46 93,74 9,10 11,82 230000 109,36 106,23 96,78 94,21 9,45 12,02 232000 110,83 107,22 97,04 94,79 10,18 12,43 234000 113,07 108,17 97,26 95,44 10,91 12,73 236000 118,27 108,99 97,48 96,14 11,51 12,85 238000 124,54 109,72 97,77 96,88 11,95 12,84 240000 124,65 110,28 98,16 97,85 12,12 12,43 242000 123,97 110,55 98,69 98,47 11,86 12,08 244000 124,73 110,82 99,46 99,36 11,36 11,46 246000 126,46 111,18 100,63 100,32 10,55 10,86 248000 126,46 112,12 102,22 101,35 9,90 10,77 250000 131,00 113,82 103,76 102,46 10,06 11,36 252000 133,35 115,08 105,31 103,75 9,77 11,33 254000 136,29 116,11 106,95 105,37 9,16 10,74 256000 138,57 117,03 108,54 107,09 8,49 9,94 258000 142,97 117,81 110,04 108,67 7,77 9,14 260000 145,98 118,53 111,36 110,11 7,17 8,42 262000 147,42 119,30 112,71 111,40 6,59 7,90 264000 146,62 120,07 113,82 112,53 6,25 7,54 266000 146,88 120,79 114,79 113,64 6,00 7,15 268000 145,39 121,46 115,67 114,82 5,79 6,64 270000 142,85 122,06 116,47 115,97 5,59 6,09 272000 139,32 122,51 117,26 116,94 5,25 5,57 274000 136,48 122,62 118,04 117,86 4,58 4,76 276000 134,73 122,23 118,75 118,53 3,48 3,70 278000 133,10 121,70 11930 119,16 2,40 2,54 280000 129,85 120,90 118,60 118,91 2,30 1,99 282000 127,99 119,94 117,63 118,74 2,31 1,20 284000 125,96 118,85 116,88 118,17 1,97 0,68 286000 123,35 117,66 115,23 116,98 2,43 0,68 288000 120,57 116,37 113,54 115,37 2,83 1,00 290000 117,78 114,97 111,84 113,60 3,13 1,37 292000 116,59 113,66 110,11 111,76 3,55 1,90 294000 1 15.86 112,36 108,34 109,90 4,02 2,46 296000 114,37 110,81 106,53 108,01 4,28 2,80 298000 112,32 109,07 104,70 106,13 4,37 2,94 300000 109,77 107,14 102,82 104,27 4,32 2,87 302000 107,08 105,10 100,90 102,49 4,20 2,61 304000 104,31 102,96 98,90 100,83 4,06 2,13 306000 101,77 100,77 97,80 99,22 2,97 1,55 308000 101,38 98,76 97,14 97,59 1,62 1,17 A debreceni vízmüvek kútjai É-D irányban az EOVX = 46000 és EOVX= 50000 m között helyezkednek el. Már az 1966-os potenciometrikus szelvényen is érzékelhető Debrecen város vízkivételének hatása: a 4. ábrán a felső potenciometrikus görbe ezen a szakaszon erőteljesen süllyedni kezd, pedig a szelvény 15 km távolságra van Debrecentől. Az 1986. évi görbén az EOVX = 250000 m-es K-Ny irányú koordinátától kezdődően déli irányban a potenciálszintek különbsége meghaladja a 10 m-t, EOVX=240000 m-nél pedig a 12,0 métert. A víztermelés az 1990-es évek közepétől kezdődően jelentősen csökken, ennek következtében a vízmüvek környezetében az energiaszintek emelkednek, amint a 2. táblázatban látható. Mivel a debreceni vízmü-területek kiterjedése nagy, nem lehet egyetlen adattal jellemezni a potenciometrikus szinteket. Hogy jobban számszerűsíthető legyen a változás mértéke, mindhárom vízműnél választottunk egy demonstrációs pontot, és ezeken a helyeken mutatjuk be a nyugalmi szintek időbeli változásának mértékét. 2. táblázat A potenciometrikus szintek időbeli változása a vízműterületen belül (mBf

) Terület EOVX (m) EOVY (m) Nyvsz. 1966 Nyvsz. 1986 Nyvsz. 2006 I. vízmű 247000 841000 93,77 78,15 85,17 II. vízmű 250000 845000 100,06 86,21 92,19 IV. vízmű 246000 851000 102,42 82,64 90,18 A potenciometrikus térképek adott grid-pontjain leolvasott magasságok mBf A jelzett pontokban az l-es vízműnél 2006-ban 7,02 m, a Il-es vízműnél 5,98 m, a IV-es vízműnél 7,54 m a nyugalmi szint emelkedése 1986-hoz viszonyítva. A 4. ábra szerinti szelvényen 2006-ban azonban ettől eltérő változásokat mértünk. Várható lett volna, hogy a vízkivételek csökkenése következtében az energiaszintek mindenütt emelkednek. Ezzel szemben - az ábrán jól láthatóan - tovább süllyednek, s ez az 1. táblázat 6. és 7. oszlopának összehasonlításából számszerűen is leolvasható. Az EOVX = 278000 m koordinátától délre mindenhol tovább csökkennek az energiaszintek, más néven a potenciometrikus magasságok. Emelkedés csak a Nyírség északi területein figyelhető meg, ahol nincsenek és nem voltak olyan nagy mértékű vízhasználatok, mint délen. Miért süllyednek továbbra is a távolabbi rétegek energiaszintjei, miközben a vízkivétel mennyisége csökken? Ennek a jelenségnek a magyarázatára a továbbiakban visszatérünk. Regionális leszivási tölcsérek kialakulása nagy vízkivételek hatására A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a hosszú ideig (több évtizedig) tartó nagy koncentrált rétegvíz-termelések milyen mértékű depressziós felületet alakítanak ki a rétegzett áramlási rendszerben, és ezek a felületek milyen mértékben változnak a termelés növelése és csökkenése függvényében. A vizsgálatot a Dél-Nyírség területén és Debrecen város rétegvíz-termelése adatainak felhasználásával végezzük. A Debrecen-Nyírgelse szelvény A vízügyi igazgatóságoknál nyilvántartott jelentések adatbázisán szerkesztettünk egy Debrecen felől Nyírgelse felé tartó DNy-ÉK irányú, mintegy 38,0 km hosszúságú szelvényt, amelyet az 5. ábrán láthatunk. A szelvény kezdőpontja EOVX = 246000, EOVY = 841000, végpontja EOVX = 273000; EOVY = 868000 m. A szelvény az I. vízmű déli pereméről indul, áthalad a II. vízmű és Hajdúsámson területén és Nyíradony mellett Nyírgelsénél ér véget. Négy görbét szerkesztettünk: 1955., 1966., 1986. és 1998. évekre. A legfelső rövid görbeszakasz archív adatok alapján került szerkesztésre. Az 1955. évi vonal túl kis távolságra terjed ki, adatok még nem voltak, regionális léptékben nem lehetett értékelni. A „mért" leszivási vonalak közül az 1966. és az 1986. évi vízszínvonalak már regionálisan értékelhetők voltak.