Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Scheuer Gyula: Az Afar-mélyvöld Dzsibutihoz tartozó részének hidrotermái, hévforrásai és kiválásaik vizsgálata
SCHEUER GY.: Az Afar-mélyfold hidrotermái ... 15 menyek. Ezt bizonyítják a változatos formákban képződött mész-alakulatok, melyeknél néha tömegesen jelentkeznek lyukak, ahol egykor a gőz áramlott ki. Egyes tornyoknál megfigyelhető még, hogy az ágas-bogas csőszerű kiválások fejlődtek ki. Továbbá látható volt még, hogy egyes mészkőtornyok képződése még a tó vízszintje felett is folytatódott, vesés-félgömbös meszes bevonatokat hozva létre így e helyen vizsgált mészkő típus kicsapódási szempontból is egyedi, mert nem hévforrásból, hanem gázban és ásványi sókban gazdag gőzökből képződött. A tófenéken kilépő gázos, gőz vizes környezetéből adódóan, olyan feltételek közé került, hogy rögtön és folyamatosan leadta oldott mésztartalmának egy részét, így a kilépés helyének közvetlen környezetében dinamikus kicsapódás történt és ezt a kivált mészkő-kúpos és tornyos, oszlopos kiválási formák egyértelműen bizonyítják. A gőzből történő dinamikus mészképződés eredményezi még azokat a ferde, elhajló, görbült, gyakran vízszintes és ágas-bogas alakzatokat mert ezeknél mint kiálló felületekre gyors volt a kicsapódási folyamat. Ennek következtében igen egyedi változatos alakú lerakódások halmozódtak fel, amelyeket nem lehet formája alapján meghatározni vagy tipizálni. így mindegyik egyedi és minél több kiáramlási pályája volt, annál egyedibb és formagazdagabb, valamint bonyolultabb felépítés jött létre. A mészkő kémiai vizsgálata szerint: a kalcium-oxid mellett (37,3 %) az Si0 2 13,4 % az A1 20 3 1,6 %, a Fe 20 3 1,23 %, MgO 5,56 %, Cl 1,23 % haladta meg az 1 %-ot és 35,9 % izzítási veszteség mellett. így a vizsgálatok szerint a kiválásban a mész mellett kvarc, magnézium, alumínium, vas, klór is szerepet játszott. Az Abbe tó közelében fakadó forrásból vett vízminta az alábbi vizsgálati eredményeket szolgáltatta. A forrásvíz oldott sótartalma meghaladja a 3200 mg/l mennyiséget. Az uralkodó kation a nátrium 76,6 ee%-al míg a kalcium 22,1 ee%-ben van jelen. A magnézium menynyisége jelentéktelen. Az anionok közül a klór mennyiségét 87,6 ee%-ban határozták meg, amely mellett még 12,1 ee%-u szulfátot mutattak ki. A hidrogénkarbonát a vízben csak jelentéktelen mennyiségű. így a víz nátrium-kalcium-kloridos-szulfátos típusú. A nyomelem vizsgálatok szerint a vízben a stroncium, bór és a lítium volt jelentősen magasabb a többi vizsgált nyomelemnél. Érdekes a lítium kiugróan magas értéke (9000 pg/1) (2. táblázat). A vízvizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a mai források a mészkőtornyok környezetében már olyan típusúak, hogy ilyen vizekből nem képződhetett mészkő. Az adatok szerint a mészképző hidrotermák már elapadtak mert az ilyen víztípushoz tartozó vízkörforgalom az Afar síkság alatti szakaszon megszűnt mert olyan átalakulás ment végbe (kimutatott jelentős süllyedés), amely miatt a vízkémiai adottságok mészképződés szempontjából alapvetően kedvezőtlen irányba módosultak. Ilyen változások a mai aktív és inaktív vulkánossággal kapcsolatos hidrotermás területeken is nagyon gyakoriak (Kamcsatka, Új-Zéland). Miután a tárgyalt hidrotermás genetikájú Abbe tavi szublakusztris forrás-mészkő előfordulás, és tágabb környezete kb. 200250 km-es távolságon belül száraz, forró éghajlati adottságú területekhez tartoznak az egykori és a mai hídrotermák víz-utánpótlódása, s folyamatosan megújuló vízkészletük csak olyan felszín alatti víz-körforgalommal állhattak kapcsolatban, amelyek tápterülete a sivatagos területen kívül helyezkedik el, ahol az éghajlat csapadékos, és a csapadéknak a beszivárgó része oly mennyiségű, hogy képes a rendszerből egykor kilépő, illetve eltávozó vízkészletet folyamatosan biztosítani és fenntartani bizonyos ingadozással. Miután a víz-körforgalomnak tápterületei több száz km-es távolságban találhatók az Etiópia kiemelt magasabban lévő részein, ahol elegendő csapadék hullik, ezért részletesen vizsgáltam azokat a földtani és tektonikai adottságokat és egyéb vulkánossággal összefüggő folyamatokat, amelyek a rendszeren belül a tápterület és a megcsapolási hely közötti víz-körforgalom kialakulását elősegítették a felszín alatt. Vagyis a vízkörforgalomnak azt a felszín alatti részét, ahol a beszivárgott víz átalakul olyan hídrotermává, amely olyan adottságokkal rendelkezik, hogy kilépve a rendszerből rögtön mészképző tulajdonságokkal rendelkezett, létrehozva egyedülálló, különleges egyedi kifej lődésü kiválási formákat. Ahhoz, hogy a víz-körforgalomnak ezen a helyen jöjjön létre a megcsapoló szakasza, vizsgáltam a tápterület és a tó közötti tektonikai adottságokat, a törések irányát és az árokrendszerrel összefüggő egyéb adottságokat, mert ezek befolyásolják a rendszer működését. Az előző fejezetekben már említetem, hogy az afrikai árokrendszer keleti ágánál a Kenya-Etiópia határ környezetében az eddigi észak-déli csapásirány kis távolságon belül átvált északkelet-délnyugatira, és ezt megtartva az Etióp felföldön, majd elérve az Afar síkságot, ollószerűen szétnyílik észak-déli és kelet-nyugati lefutású fővetődésekre, amelyek mentén az Afar mélyföld kialakult éles peremekkel. De az árokrendszer felföldi szakasza úgy nyílt szét a tektonikai térképek szerint, hogy az északkelet-délnyugat irányú törésrendszerei tovább folytatódnak az Afar síkság alatt is. Ilyen irányú hegységszerkezeti törések egész rendszerét mutatták ki a vizsgálatok. Ezek az északkelet-délnyugat irányú törések egészen az Abbe tóig tartanak, de itt a tektonika hirtelen átvált erre merőleges északnyugat-délkelet irányra. Ezt a helyet a tektonikai térkép kiemelt vastag vonallal jelzi is. Továbbá nem lehet véletlen, hogy ezekhez a északkelet-délnyugati szerkezeti vonalakhoz kapcsolódnak még az Avas folyó völgyében északkeleti irányba sorakozva három önálló kisebb geotermális terület. A fent vázolt tektonikai adottságokból olyan vízföldtani megállapítások tehetők, hogy az Abbe tótól délnyugatra fekvő területeken északkelet-délnyugat irányú hegységszerkezeti törések húzódnak, amelyek éppen a tó felé tették vízvezetővé a rendszert. így az Abbe tavi mészképző hidrotermákhoz kapcsolódó felszín alatti repedezett kőzetekben kialakulhatott az a víz-körforgalom, amely a kedvező irányú töréseknek köszönhető. Ez a továbbiakban még annyit jelent, hogy az Avas árok az Afar mélyföldre kifutó északkeleti része tekinthető a vízkörforgalom egyik tápterületének, és miután a törések iránya nem változik egészen az Abbe tóig, ezért ezek a törések egyenesen és közvetlenül a tó alá vezetik a híd-
