Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az Afar-mélyvöld Dzsibutihoz tartozó részének hidrotermái, hévforrásai és kiválásaik vizsgálata

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. rotermás rendszer vizét, és mint a térség legmélyebb része, ezért itt alakult ki a megcsapolási zónája a víz-körforgalomnak, folyamatosan megújuló dinamikus vízkészlettel. Ebből levonható az a következtetés, hogy az Abbe tavi hidrotermák, és ezekből képződött változatos alakú mészkiválások egyértelműen genetikailag szorosan kapcsolódnak a kelet-afrikai árokrendszer Afar mélyföld déli részéhez, mind tektonikai, mind pedig vízutánpótlódási szempontból egyaránt, azaz árokrendszerhez kapcsolódó földtani események, (vulkánosság, tektonika) eredményezték a mészképző hidrotermák kialakulását, és ezekhez kapcsolódó víz-körforgalmat le- és feláramlási pályáikkal együtt (12. ábra). 12. ábra. Az Afar mélyföld déli részén kialakult hidrotermás rendszer vízkörforgalmának vázlata 1. Tápterület leáramlási pályákkal, 2. Geotermális területek feláramlási pályákkal, 3. Hidrotermás rendszer mélységi szakasza, 4. A fő áramlási irányok a rendszeren belül, 5. Dzsibuti süllyedékek, 6. Asszál tavi süllyedek, 7. Hanle-i depresszió, 8. Abbe tavi mészkiválások, 9. Felszíni vízgyűjtő határa, 10 Másodlagos vízgyűjtő határ, 11. Jelentősebb hévforrások, 12. Hidrotermák /fumarolák, szolfatárók/, 13. Felszíni vízlefolyás irányok, 14. Törések, 15. Sós tavak, 16. Működő és inaktív vulkánok. Az Abbe-i hidrotermáknál képződött mészkövek korban nagyon fiatalok, mert figyelembe véve a különböző szempontú adottságokat felhalmozódásuk a holocénben történt. Összefoglalva az előzőekben leírtakat a forrás-mészkövekre vonatkozóan az alábbiak állapíthatók meg: Dzsibutiban az Abbe tóban képződött szublakusztris hidrotermás tevékenység révén keletkezett mészkő előfordulás olyan karsztos hidrotermákhoz kapcsolódnak, amelyeknek fő tápterülete a több száz km-re délnyugatra fekvő kiemelt helyzetű csapadékos Avas ároknak az északkeleti része. További tápterületek lehetnek még az Ahmar hegységben a felszínen levő jura időszaki karsztosodott mészkövek és a kréta időszaki homokkövek, továbbá a hegységből a mélyföld felé irányuló nagyesésű időszakos vízfolyások vizei, amelyek a peremi részeken elnyelődnek főleg a görgeteges-kavicsos törmelék kúpokban. A felszín alatti víz-körforgalomnak és hidrotermás rendszemek legfontosabb része, a repedezett részben karsztos vízvezető és tároló kőzetekből álló szakasza ahol vulkánosSCHEUER GYULA sághoz kapcsolódó folyamatokkal összefüggésben, beszivárgott víz jelentősen átalakul, mert hő-felvétellel halmazállapota megváltozik, és magma-tevékenységgel összefüggésben főleg széndioxidos gázok felvételével a tároló kőzeteket oldva különféle ásványi sókban feldúsulva alakul át mészképző hidrotermává. így a rendszer Afar síkság alatti részén a karsztos kőzetekben (jura mészkő) hidrotermás karsztosodási folyamat játszódott le, és az Abbe tavi depresszióban főleg gőz formájában kilép a rendszerből és környezetében változatos alakzatokban rakta le oldott mészanyagát. Ezért az Abbe tavi mészkőkúpok-tornyok genetikailag az Afar síkság alatt a mélybe süllyedt részben karsztos kőzetekben végbemenő hidrotermás szénsavas karsztosodási folyamatok egyik különleges egyedi felszíni akkumulációs megnyilvánulás formái. Továbbá valószínűsíthető még, hogy az Afar mélyföld területe alatti karsztos kőzeteknél az aktív és inaktív vulkánossággal összefüggésben a szénsavas hidrotermás karsztosodás mellett szulfátos és sósavas oldási folyamatok is lejátszódhatnak. Hálás köszönetemet tolmácsolom Szentirmai Évának és Szentirmai Alexandernek azért az eredményes munkáért, amellyel közreműködtek a jelen közlemény elkészítésében. Irodalom Briggs P. 2006: Etiópia. Bradt Travel Guide. IV. kiadás England. Brinckmann J.-Kärsten M. 1970: Geologische Übersichtkarte der Danakil Senke. M=l:250 000. Published by Bundesanstalt fur Bodenforschung. Hannover. Chernet T. 1988: Hydrogeological Map of Ethiopia. M=l:2 000 000 Ethiopien Institute of Geological Surveys. Adis Abeba. Cloos H. 1937: Zur Grosstectonik Hochafricas und seiner Umgebung. Geologische Rundschau. 28.333-348. Dacque E.-Krenkel F. 1909: Jura und Kreide in Ostafrika.Neues Jahrbuch Min. Geol. Magazine. 28. 150-232. Futó J. 1960: Etióp magasföld és a Szomáliai lépcsős vidék. In: Szabó L. szerk.: Földrajz III. köt. Tengeren túli világrészek. Afrika. Tankönyvkiadó Bp. 79-95. Gábris Gy. 1996: Északkelet-Afrika. In. Próbáld F. szerk. Afrika és Közel-Kelet földrajza. ELTE. Eötvös kiadó Budapest. 132-137. Gordon F. L. 2000: Etiópia, Eritrea and Djibouti. Lonely Planet travel guidebooks. First edition. Kazmin V. 1972: Geological Map of Ethiopia. M=l:2 000 000. Geological Surveys of Ethiopia. Adis Abeba. Kent P. E. 1944: The Age and tectonic relationship of East African volcanie rocks. Geol. Magazine. 81.15-27. McConnel R. B. 1972: Geological development of the rift system of eastern Africa. Geol. Soc. Am. Bull. 83.2549-2572. Scheuer Gy. 1997: Különleges szublakusztris mésztufa képződés a kaliforniai Mono-tónál (USA) Földtani Közlöny 126 2-3. 279-285. Scheuer Gy. 1998: Izland gejzíijei és hidrotermális területei. Hidrológiai Közlöny 78.4.209-213. Scheuer Gy. 2003: Forrásüledékek kutatása. Mélységi vizek kutatása. Önálló kiadvány Bp. 1-142. Scheuer Gy. 2009: A Danakil depresszió (Etiópia) daloli hidrotermái és kiválásaik. Hidrológiai Közlöny, sajtó alatt. Taylor M. H. 1952: Geologie Structures int he Ethiopian region of East Africa. New York. Akad. of Science Transnction 14. 220-225. Vellutini P. - Piguet P. 1988: Djibouti ifinéraires geologiques. MECAD Djibouti Veress M. 2004: A karszt: BDF. Természetföldrajzi Tanszék. Szombathely Waring G. A. 1965: Thermal Springs of the United States and Other Countries of the World. A. Summary. Geological Survey Professional Paper. 492. 150-151. Watterkamp R. 1999: Äthiopien. Goldstadt Reiseführer. Goldstadtverlag. Pforzheim. A kézirat beérkezett: 2009. június 25-én dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledék.