Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az Afar-mélyvöld Dzsibutihoz tartozó részének hidrotermái, hévforrásai és kiválásaik vizsgálata

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. rotermás rendszer vizét, és mint a térség legmélyebb ré­sze, ezért itt alakult ki a megcsapolási zónája a víz-kör­forgalomnak, folyamatosan megújuló dinamikus víz­készlettel. Ebből levonható az a következtetés, hogy az Abbe ta­vi hidrotermák, és ezekből képződött változatos alakú mészkiválások egyértelműen genetikailag szorosan kap­csolódnak a kelet-afrikai árokrendszer Afar mélyföld dé­li részéhez, mind tektonikai, mind pedig vízutánpótlódási szempontból egyaránt, azaz árokrendszerhez kapcsolódó földtani események, (vulkánosság, tektonika) eredmé­nyezték a mészképző hidrotermák kialakulását, és ezek­hez kapcsolódó víz-körforgalmat le- és feláramlási pá­lyáikkal együtt (12. ábra). 12. ábra. Az Afar mélyföld déli részén kialakult hidrotermás rendszer vízkörforgalmának vázlata 1. Tápterület leáramlási pályákkal, 2. Geotermális területek feláramlási pályákkal, 3. Hidrotermás rendszer mélységi szakasza, 4. A fő áramlási irányok a rendszeren belül, 5. Dzsibuti süllyedékek, 6. Asszál tavi süllyedek, 7. Hanle-i depresszió, 8. Abbe tavi mészkiválások, 9. Felszíni vízgyűjtő határa, 10 Másodlagos vízgyűjtő határ, 11. Jelentősebb hévforrások, 12. Hidrotermák /fumarolák, szolfatárók/, 13. Felszíni vízlefolyás irányok, 14. Törések, 15. Sós tavak, 16. Működő és inaktív vulkánok. Az Abbe-i hidrotermáknál képződött mészkövek korban nagyon fiatalok, mert figyelembe véve a különböző szem­pontú adottságokat felhalmozódásuk a holocénben történt. Összefoglalva az előzőekben leírtakat a forrás-mészkö­vekre vonatkozóan az alábbiak állapíthatók meg: Dzsibuti­ban az Abbe tóban képződött szublakusztris hidrotermás te­vékenység révén keletkezett mészkő előfordulás olyan kar­sztos hidrotermákhoz kapcsolódnak, amelyeknek fő tápte­rülete a több száz km-re délnyugatra fekvő kiemelt helyze­tű csapadékos Avas ároknak az északkeleti része. További tápterületek lehetnek még az Ahmar hegységben a felszínen levő jura időszaki karsztosodott mészkövek és a kréta idő­szaki homokkövek, továbbá a hegységből a mélyföld felé irányuló nagyesésű időszakos vízfolyások vizei, amelyek a peremi részeken elnyelődnek főleg a görgeteges-kavicsos törmelék kúpokban. A felszín alatti víz-körforgalomnak és hidrotermás rend­szemek legfontosabb része, a repedezett részben karsztos vízvezető és tároló kőzetekből álló szakasza ahol vulkános­SCHEUER GYULA sághoz kapcsolódó folyamatokkal összefüggésben, beszi­várgott víz jelentősen átalakul, mert hő-felvétellel halmazál­lapota megváltozik, és magma-tevékenységgel összefüggés­ben főleg széndioxidos gázok felvételével a tároló kőzeteket oldva különféle ásványi sókban feldúsulva alakul át mész­képző hidrotermává. így a rendszer Afar síkság alatti részén a karsztos kő­zetekben (jura mészkő) hidrotermás karsztosodási fo­lyamat játszódott le, és az Abbe tavi depresszióban főleg gőz formájában kilép a rendszerből és környezetében változatos alakzatokban rakta le oldott mészanyagát. E­zért az Abbe tavi mészkőkúpok-tornyok genetikailag az Afar síkság alatt a mélybe süllyedt részben karsztos kő­zetekben végbemenő hidrotermás szénsavas karsztoso­dási folyamatok egyik különleges egyedi felszíni akku­mulációs megnyilvánulás formái. Továbbá valószínűsíthe­tő még, hogy az Afar mélyföld területe alatti karsztos kőze­teknél az aktív és inaktív vulkánossággal összefüggésben a szénsavas hidrotermás karsztosodás mellett szulfátos és sósavas oldási folyamatok is lejátszódhatnak. Hálás köszönetemet tolmácsolom Szentirmai Évának és Szentirmai Alexandernek azért az eredményes munkáért, amellyel közreműködtek a jelen közlemény elkészítésében. Irodalom Briggs P. 2006: Etiópia. Bradt Travel Guide. IV. kiadás England. Brinckmann J.-Kärsten M. 1970: Geologische Übersichtkarte der Danakil Senke. M=l:250 000. Published by Bundesanstalt fur Bo­denforschung. Hannover. Chernet T. 1988: Hydrogeological Map of Ethiopia. M=l:2 000 000 Ethiopien Institute of Geological Surveys. Adis Abeba. Cloos H. 1937: Zur Grosstectonik Hochafricas und seiner Umgebung. Geologische Rundschau. 28.333-348. Dacque E.-Krenkel F. 1909: Jura und Kreide in Ostafrika.Neues Jahrbuch Min. Geol. Magazine. 28. 150-232. Futó J. 1960: Etióp magasföld és a Szomáliai lépcsős vidék. In: Szabó L. szerk.: Földrajz III. köt. Tengeren túli világrészek. Afrika. Tan­könyvkiadó Bp. 79-95. Gábris Gy. 1996: Északkelet-Afrika. In. Próbáld F. szerk. Afrika és Közel-Kelet földrajza. ELTE. Eötvös kiadó Budapest. 132-137. Gordon F. L. 2000: Etiópia, Eritrea and Djibouti. Lonely Planet travel guidebooks. First edition. Kazmin V. 1972: Geological Map of Ethiopia. M=l:2 000 000. Geolo­gical Surveys of Ethiopia. Adis Abeba. Kent P. E. 1944: The Age and tectonic relationship of East African volcanie rocks. Geol. Magazine. 81.15-27. McConnel R. B. 1972: Geological development of the rift system of eastern Africa. Geol. Soc. Am. Bull. 83.2549-2572. Scheuer Gy. 1997: Különleges szublakusztris mésztufa képződés a ka­liforniai Mono-tónál (USA) Földtani Közlöny 126 2-3. 279-285. Scheuer Gy. 1998: Izland gejzíijei és hidrotermális területei. Hidroló­giai Közlöny 78.4.209-213. Scheuer Gy. 2003: Forrásüledékek kutatása. Mélységi vizek kutatása. Önálló kiadvány Bp. 1-142. Scheuer Gy. 2009: A Danakil depresszió (Etiópia) daloli hidrotermái és kiválásaik. Hidrológiai Közlöny, sajtó alatt. Taylor M. H. 1952: Geologie Structures int he Ethiopian region of E­ast Africa. New York. Akad. of Science Transnction 14. 220-225. Vellutini P. - Piguet P. 1988: Djibouti ifinéraires geologiques. MEC­AD Djibouti Veress M. 2004: A karszt: BDF. Természetföldrajzi Tanszék. Szom­bathely Waring G. A. 1965: Thermal Springs of the United States and Other Countries of the World. A. Summary. Geological Survey Professi­onal Paper. 492. 150-151. Watterkamp R. 1999: Äthiopien. Goldstadt Reiseführer. Goldstadt­verlag. Pforzheim. A kézirat beérkezett: 2009. június 25-én dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gere­cse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledék.

Next

/
Thumbnails
Contents