Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az Afar-mélyvöld Dzsibutihoz tartozó részének hidrotermái, hévforrásai és kiválásaik vizsgálata

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. tornyok magassága igen változatos, és ebből adódóan erős csipkézettség tapasztalható. Vagyis egy vonulaton belül összefoglalva 0,5 m-től 10-20 m magasság mellett esetenként kiugró 30 m-t is meghaladó magasság is tapasztalható (9. ábra). csoportmező, amikor több ilyen csoport egymás közelében fordulnak elő. vonulatokat akkor alkotnak, ha egy adott irányban egymás mellett egyvonalban sorakozva nőttek össze a különböző magasságú és méretű alakzatok. Ezek hosszúsága 30-100 m között változhat. Megfigyelhetők olyan esetek is, amikor az ilyen vonulatok, sorok 2-4 db, egymással párhozamosan keletkeztek 20-40 m távolságra. Néha nem párhuzamosak, hanem szétnyílók vagy összetartok is lehetnek (11. ábra). 9. ábra. Az Abbe tavi mészkiválások nagyság szerinti csoportosítása A. Kicsi, B. Közepes, C. Nagy-nagy óriás tornyok. 1. Alapkőzet, 2. Mészkő, 3. Feláramlási pályák. A tófenéken feltörő hidrotermákból képződött mészkövek területi eloszlása is nagyon érdekes és jellegzetes egyediségeket mutat. Továbbá mészkicsapódási folyamatokból adódóan rendkívül változatos és igen alakgazdag formákban vált ki a mész. Ebből adódóan csak a főbb megjelenési formák tipizálhatók, mert ezeken belül kisebb-nagyobb egyediséget mutató változatok mindig előfordulnak. b.) Egyedi formák: kúp, torony, gomba, buzogány korona, oszlop, pillér, bástya, kémény, összenőtt ferde oszlopos, és nem tipizálható formák vannak. Ezek az utóbbiak is nagyon gyakoriak és azért nem tipizálhatók, mert minden irányba egyedi kinövések, ágas-bogas formaváltozatok jöttek létre (10. ábra). 10. ábra. Változatos kifejlődési formák A. Oszlopos, B. Koronás, C. Összetett, D. Egyedi, E. Elhajló. 1. Mészkő, 2. Áramlási pályák, 3. Alapkőzet. Ezek képződhettek magányosan, de leggyakoribb az, hogy összenőve kisebb-nagyobb csoportokban, vagy egy meghatározott vonal mentén összekapcsolódva fordulnak elő. A fent leírtak alapján ezeket a mészkő összenövéseket-csoportokat az alábbiakban részletezem. a.) Csoportos kiválások: két változata különböztethető meg: Korszerűen vagy vonal mentén összenőtt 3-4 nagyobb toronyból álló csoport. 11. ábra. Változatos alakú és nagyságú összenőtt tornyokból képződött vonulat ábrája 1. Mészkőzet, 2. Kivált mész, 3. Feláramlási pályák. b.) Vegyes csoportok: a megfigyelések alapján kimutathatók olyan esetek még, hogy az önálló vonulatok-gerincek helyenként keresztezik egymást. Összefoglalóan megállapítható, hogy az Abbe tavi szublakusztris hidrotermákból keletkezett mészkövek igen változatos, és egyedi típusokat képviselnek a forrás-mészköveken belül, figyelembe véve még az USAban a Mono és Piramid tavaknál képződött szublakusztris előfordulásokat is. így levonható az a következtetés, hogy az ásványvizekhez kapcsolódó forrásmészkövek nagy csoportján belül ezek nemcsak afrikai kontinensnek, és ezen belül a kelet-afrikai árokrendszernek egyedi különleges előfordulása, amely szervesen kapcsolódik az Affar mélyföld vulkánossághoz, mint hidroterma lerakódás, hanem a világnak is, mert ismereteim szerint ilyen vagy ehhez hasonló nagyságú, méretű és genetikájú előfordulás nincs több. Tanulmányozva a mészkő-tornyok képződésének folyamatát és a kicsapódással kapcsolatos adottságokat, rögtön szembetűnik, hogy ezeknél alapvető és lényegi különbségek tapasztalhatók az eddig vizsgált forrásmészkövekhez viszonyítva, és ezeknek bármelyik típusával összehasonlítva (tavi, lejtői, kúpos, kaszkádos, stb). Itt nem figyelhetők meg olyan rétegzettségi adottságok és kifejlődési formák, mint amilyenek az előzőekben felsoroltaknál megfigyelhetők és tapasztalhatók. így pl a folyóvízhez kapcsolódó mikro vagy makro kaszkádos formák vagy valamilyen irányú rétegzettség. E tornyoknál olyan elhajló, ferde, vízszintes, csipkés, vesés-félgömbös, esetenként ágas-bogas, csomós-gumós vagy tűszerű kiválások mutatkoznak, a mészkőtestek felületén vagy azokból kifejlődve, amelyek egyértelműen csak légnemű fluidumból képződtek. Ilyen formákat a gázból kivált gejzíriteknél figyeltem meg (Kamcsatka, Új-Zéland, Yellowstone N.P.). Ezért a tapasztalt kiválási formákból és jelenségekből arra következtetek, hogy az Abbe tóban a fenéken kilépő fluidum túlnyomórészt gőz volt és ebből csapódott ki a kúpokat és kúpszerű, valamint a különleges formákat mutató mészképződ-