Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Dobos Irma: Vitális György, a hidrogeológus

1 Vitális György, a hidrogeológus Dobos Irma 1027. Budapest, Margit krt. 44. e-mail: dobos.irmafa upcmail.hu Kivonat: Kulcsszavak: A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat társegyesületekkel közösen 2009. október 8-án ünnepi program szervezésével köszöntötte Vitális György tiszteleti tag 80. születésnapját. A sokoldalú tudós hidrogeológiai munkásságát és elért eredményeit mutatja be az elhangzott előadás. Számos működő völgyzárógát, ivó- és ipari vízellátó bázis tervezése, országos és megyei tömbszelvények alkotása, régi térképek értékelése mellett közel 50 éves szerkesztői munka fűződik nevéhez. E cikk előadásként elhangzott dr. Vitális György aranydiplomás geológus 80. születésnapja alkalmából történt köszöntésén, hidrogeológia, völgyzárógát, hordalékkúp, karsztvíz, tömbszelvény, morfogenetika. mű geológushoz rendelt, jól képzett geológus segéderők felnevelését szolgálta. A gazdag életműben könnyen eligazodtunk, mert ami lényeges, és amiről írni kellett, azt a publikációk között mind megtaláltuk. Völgyzárógátas víztározók MÉLYÉPTERV-i munkahelyén az 1950-es és az 1960-as években kiemelten szerepeltek a domb- és hegyvidéki víztározók tervezése és létesítése, főként a bányavidékeken, ahol a nagy fejlesztés igen nagy mennyiségű ivó- és ipari vizet igényelt Az első munkák között szerepel a dél-baranyai borjádi, és a Bükkben az upponyi tározó. A borjádi megépült, az upponyi a lázbérci tározó részévé lett, amely Ózd és Kazincbarcika vízellátását szolgálja. Salgótarján tervezett vízSzületésnapi köszöntés Budapesten születtél a mérleg hónapjában Egy szép októberi napon, de Te nem mérlegeltél,. Siettél már akkor is, ne hogy kiszaladjál az évből, Fel is nőttél szépen, magad mögött hagyva sok szép évet, Tele kőzettel és vízzel, így éltessen sokáig az Isten. Tisztelt Ünnepelt, Kedves Barátunk! Hölgyeim és Uraim! Nyolcvan évvel ezelőtt, október 3-án született dr. Vitális György szeretett városában, Budapesten. Eredményekben gazdag életének két nagy erőssége volt. Az egyik a családi környezet, ahol dr. Vitális István fi 871 -1947), a geológus nagyapa és dr. Vitális Sándor (1900-1976), az ugyancsak sokoldalú geológus édesapa gondoskodott a földtani ismeretek átadásáról, és a másik pedig az erős, sziklaszilárd keresztyén hite, amely családjára és egész környezetére kisugárzott. Életének nagy meghatározója volt a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban töltött nyolc év, amely olyan erkölcsi alapul szolgált, hogy megbonthatatlan iránymutatást adott életében, a közösségben való munkálkodásban. Ahogy saját maga a maximális minőségi munkát adta, ugyanezt megkívánta és elvárta környezetétől is. Munkáját a Magyar Állami Földtani Intézetben kezdte, ahol Szeged határában vízföldtani kutatásban vett részt, majd mint a Szabó József Geológiai Technikum geológus tanára valamennyi földtani és földtani vonatkozású tantárgyat tanítja, kidolgozza azok irányító tanmenetét. 1956-ban viszszatér a vízföldtanhoz és a Mélyépítési Tervező Vállalatnál (MÉLYÉPTERV) városok és ipartelepek ivó- és ipari vízellátásával, valamint völgyzárógátas víztározók tervezésének vízföldtani és műszaki földtani előmunkálataival foglalkozik. Aktív munkája során összesen 2 színvonalas, jó nevű [MÉLYÉPTERV, Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI)] munkahelyen kívül nagy múltú intézményben is dolgozott.. A Magyar Állami Földtani Intézetben kezdte munkáját és ott is fejezte be. A többi újonnan létesült munkahelye az önellátó ország gazdasági alapjainak megteremtésében játszott szerepet, s ide sorolható még a Szabó József Geológiai Technikum is, amely a jelentős száigényét 1958-ban 10 000 m /d-ben határozta meg a Magyar Hidrológiai Társaság salgótarjáni vízellátási ankétja, és ennek hatására indult meg a tervezés. Az erről összeállított „A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei" c. tanulmány 9 tározó részletes földtani és vízföldtani viszonyait ismerteti. A földtani és vízföldtani szempontból jól megalapozott létesítmény életképességét bizonyítják a jól működő tározók. A salgótarjáni regionális vízműhöz tartozik a Litke, Komra-völgyi oldalvölgyi víztározó is. Dunántúlon az Altalér-völgyi nagyobb települések (Oroszlány, Tatabánya, Tata) és ipari létesítmények (oroszlányi aknaüzemek) vízellátásának megoldására nagyobb tanulmány készült. Az Oroszlányi Hőerőmű hűtővíz ellátását biztosító Oroszlány-Bokodi víztározó igen hamar megépült. Munkáiból kiderül, hogy a völgyzárógátas víztározók tervezése során a földtani, a vízföldtani és a műszaki földtani előmunkálatok irányításán és a tervezői munkákon kívül Magyarországon elsőként kidolgozta ezek földtani vonatkozású feltárási és dokumentálási rendszerét. Ebben a munkakörében sajátította el a földtan és a műszaki tudományok határterületén azokat az ismereteket, amelyek a geológus és a mérnök számára elengedhetetlenek. Az Oroszlányi Erőmű hűtővíz-ellátására épült völgyzárógátas víztározó kialakítása lehetőséget adott annak kimunkálására, hogy sík- és dombvidéken milyen mérnökgeológiai vizsgálatokra van szükség egy ilyen létesítmény létesítésekor. Ebből a tárgykörből 1962-ben egyetemi doktori diplomát szerzett. Települések és ipari létesítmények vízellátása Az 1950-es évek egyik különösen színvonalas, értékes munkája Békéscsaba vízellátásának megoldására irányult a várostól D-i irányban Lovas László társszerzővel végzett kutatással, amely az ősi Maros hordalékkúp északi szárnyának részletes vízföldtani megismerését tette lehetővé. Amikor jó néhány évtizeddel ezelőtt kiderült, hogy a békési területen és az ország többi részén is jelentős mennyiségű arzént tartalmaznak a felszín alatti rétegvizek, akkor terelődött a figyelem az ekkor már részben megkutatott területre azzal, hogy a marosi törmelékkúpból bőségesen el lehet látni jóformán az egész megye veszélyeztetett területét. A regionális vízmű 1990-ben már elérte Orosházát.