Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

2. szám - Dobos Irma: Vitális György, a hidrogeológus

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 2. SZ. Ipari létesítmények vízellátásának tervezése mellett a nyersanyag kutatásával kapcsolatban is mindig kaptunk a vizsgált terület földtani viszonyairól részletes vizsgálati eredményt. A sokrétű munka közül csak néhányat említünk, így a Hejőcsabai Cement- és Mészmű ipari vízellátására a felszín közeli kavicsréteg feltárását javasolta a tervezet Eger-Felnémet határában tervezett cementgyár mészkő nyersanyagának vizsgálatakor a terület vízföldtani értékelését is elvégezte a szerző és értékes adatokhoz jutott a felső-eocén mészkő és márga karsztosodottságáról. A miskolc-tapolcai Nagykőmázsán a hideg és a meleg karsztvíz összefüggésére, a karsztosodás miocén kori megindulására a kutatási adatok utalnak. Figyelemre méltók a hévíz eredetű kőzet-elváltozásokról szóló megfigyelései a Magyar-középhegység középső részén. így a váci Nagyszál nyugati részén, valamint a Dunai-andezithegységgel határos mészkő és dolomit-területeken a hidrotermás és metaszomatikus jelenségek felismerése. A hidrotermális hatások és az ércesedés kapcsolatát a Dunai-andezithegységgel határos karbonátos kőzetekben is bemutatja. A Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájáról — Hegyi Istvánná társszerzővel - írt tanulmányában a hévforrások kőzetképző folyamatát állítja rendszerbe. Megírja a Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtanát és természeti erőforrás potenciálját. A különböző célkutatások az említett térségieken a legjelentősebbek, mivel hazai vonatkozásban ezeken a területeken végeztek komplex vízgazdálkodási tervezéseket, ahol a földtani és a vízföldtani alapokat a tervező és kutató egy személyben hiánytalanul lerakta. Vízföldtani tömbszelvények A Budapesti Műszaki Egyetemen a „Magyarország műszaki földtana" c. előadása segédleteként megszerkesztette Magyarország földtani tömbszelvényét, s annak egyik „cél" -tömbszelvényeként a vízföldtanit. Három változat készült belőle, éspedig a földtani képződmények víztároló képességéről, a víztároló képződmények víztipusairól, és a két változat összevonásáról. Ez mintául szolgált az egyes tájegységek bemutatásához. Magyarország földtani tömbszelvényét Német- és Lengyelországban is megjelentették. Az országos térképen kívül számos földtani, illetve közigazgatási tájegység tömbszelvénye is elkészült. A Komárom, illetve Fejér megyei terület feldolgozása különösen akkor azért is indokolt volt, mert Nagyegyházán és környékén a szén- és a bauxitbányászat előtérbe került. Mivel a tömbszelvények a gyakorlati vízkutatás és az oktatás részére is gazdag ismeretanyagot nyújtanak, ezért célszerű folyamatosan kiegészíteni az újabb adatokkal, ahogyan az az 1980-as években is történt. A Magyar-középhegység középső részének vízföldtani tömbszelvénye összefoglalóan tartalmazza a Komárom megye, valamint Fejér megye északi része, Pest és Nógrád megye tömbszelvényét. Régi térképek értékelése Kiemelkedő munkaként tartjuk számon a több részletben feldolgozott, XVI-XIX. század közötti régi térképek vízDOBOS IRMA földtani tanulságait. Ezek csak a legfontosabb és a könnyen felismerhető térképi rajzok tanulmányozására és a gyakorlati tanulságokra kívánták a figyelmet felhívni. Fejleszthetik ezek a kutató térszemléletét, követhetik a vízrendszer jobb együttlátását, az eredeti természet-állapot felismerését, ami ma már a szabályozások és a beépítettség miatt rejtve van A tökéletesedő ábrázolás-technikával kiadott térképek a jellegzetes terepformák megjelenítésével mind a hegy- és vízrajzi, mind a vízföldtani viszonyokra is értékes információkat szolgáltatnak. A domborzat alapján a hegységszerkezeti törések helye és a vízhálózat, egykori tavak helye, eróziós formák kimutathatók, míg a kőzetekre, a meder-vándorlásra a folyómedrek helyzetéből, földtani képződményhatárokra lehet következtetni. Négy évszázad térképi anyagát öleli fel a több részletben feldolgozott kutatás eredménye. A néhány térképvázlat a mai kutató számára a levonható tanulságokat mutatja be. A XVI. és a XVII. századi térképek főleg a vízrajz és az abból levonható vízföldtani következtetésekre adnak támpontot, addig a XVIII. századiak emellett már a morfogenetikai értékelést is lehetővé teszik. Esetenként felsorolja az egykori tavak, folyók, folyókanyarulatok és az egykori szélesebb vízfolyások alapján levonható következtetéseket, valamint a hegyrajz és a morfológia alapján a morfogenetikai és az ősvízrajzi kutatásokhoz lehetséges támpontokat. A térképi ábrázolás fejlődése különösen jól megfigyelhető a XVIII. században a 2. és a 3. katonai felmérés között. A XIX. század második felében többek között a Kis-Balatonról, a Vértes hegységről, a Gerecséről, a Duna-Tisza-közéről láthatunk egy-egy térképrészletet. A hegy-, domb- és síkvidékek, valamint a folyóvölgyek légi-fényképeinek vízföldtani és műszaki-földtani értelmezéséről két dolgozata is megjelent Galli László társszerzővel. Több tudománytörténeti munkája minden esetben földtani és vízföldtani tanulságokat von le. Megemlékezik a főváros centenáriumáról, a pesti 1838. évi árvízről, a millecentenáriumról. Nemrég egy egészen más jellegű munkával lepett meg bennünket. A tápiószentmártoni Attila-domb területén észlelt energia-áramlásról bebizonyította a nagy mélységű hegységszerkezeti törés melletti radon-áramlást. Algériai munkája során felvetette a hazai vízföldtani viszonyokkal az esetleges párhuzamot a sós és szikes tavak, a talaj- és a rétegvíz tárolódása és az áramlási rendszer között. Bármely munkáját is vesszük kézbe, vagy előadását hallgatjuk, mindenkor azt tapasztaljuk, hogy az nem csak szakszerűség, hanem stiláris szempontból is kifogástalan. Ennek kialakításában bizonyára meghatározó volt a technikumi és több egyetemen oktatói gyakorlata, s ehhez járult és járul még ma is hozzá a Hidrológiai Tájékoztató közel 50 éves szerkesztői munkája. Megérdemli... Ahogy a fóld a vizet, az erdő a napfényt, A forrás az útját, a folyó a medrét, a madarak a fészket, A mészkő a törést, a Duna a tengert, az író az írást, Népünk ősi földjét, a hívők az áldást, a macska az egeret, a kutya a gazdát A tanuló a tanárt, a must a szőlőt, a bor a hordót, Úgy Vitális Gyurka is megérdemli mindennapi borát dr., euro- és aranydiplomás geológus. 1950-ben kap doktori diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. A szegedi egyetemen, majd a M. Áll. Földtani Intézetben dolgozik. 1954-1958 között a szénkutatás, ettől kezdve a felszín alatti vízkutatás a munkaterülete. 1966-1968 között Kubában szakértőként dolgozott. Főiskolai és egyetemi oktatásban több mint 10 év óta vesz részt. Több tudományos egyesület aktív tagja.