Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Dr. Nagy László: Árvízvédekezés a településeken (Ism.: Konecsny Károly)

KONECSN^C^Mdsvizel^ellen^ 55 Päduraru A.-Popovici V.-Marfian F.-Diaconu Cir. (1974), Analiza factorilor meteorologici care au general scurgeri minime remarcabile pe riurile Romäniei in perioada 1950-1970. Studii de Hidrologie XLII. IMH Bucurejti. Stanciu P. (2007), Caracteristicile secetelor hidrologice. Hidrotehnica Vol. 52. Nr. 3. Stegäroiu P. (2006), „Debitul salubru " in legislafia din Fran/a privind apa fi mediul acvatic. Hidrotehnica Anul 51. nr. 3-4. Topor N. (1964), Ani ploioji $i seceto$i in Republica Popularä Rominä. Institute Meteorologie, Bucurejti. Zelcnhasic E.-Salvai A.-Srdjevic B. (1987), A Tisza kisvízi eseményeinek sztochasztikus elemzése. Hidrológiai Közlöny, 67. évf. 1. sz. Újvári I. (1972), Geografia Apelor Romäniei. Editura $tiin(ifica. Bucure$ti. *** (1950-1974), Anuar Hidrologie. IMH. Bucure$ti. *** (1960-2003), Vízrajzi Évkönyv. VITUKI. Budapest. *** (1986), Egyezmény a MNK Kormánya és a RSzK Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról. *** (2006), LOl n° 2006-1772 du 30 décembre 2006 sur l eau el les milieux aquatiques (1) JORF n°303 du 31 décembre 2006. *** (1996), Lege nr. 107 din 25 septembrie 1996. Legea apelor. Parlamentül Romäniei. *** (2004), Legea nr. 310/2004 M. Of. nr. 584 din 30 iume 2004. Parlamentül Romäniei. Lege pentru modificarea §i completarea Légii apelor nr. 107/1996. *** (2008), 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról. * * *(2009).

www.direcliaapelormures.ro/pdf/PMBH 2Q0SMures Cap3 A kézirat beérkezett: 2009. július 27-én KONECSNY KÁROLY PhD (1997), Kutatási területe: a vízrajz, a vízgyűjtők vízháztartásának-, lefolyásának-, a folyók vízjárásának időbeni változásának vizsgálata, árvíz-hidrológia. Éveken át a marosvásárhelyi Maros Vízügyi Igazgatóság állomásvezető hidrológusa, később a nyíregyházi FETI-KÖVIZIG vízrajzi vezetője, majd a VITUKI Kht. tud. osztályvezetője. Jelenleg az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vízügyi szakértői osztálya vezető főtanácsosa. The main hydrological-statistieal characteristics in the lower part of the River Maros (by Konecsny, K.) Könyvismertetés Dr. Nagy László: Árvízvédekezés a településeken A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói klubjában 2009. június 18-án délelőtt mintegy 100 árvizes, illetve vizekkel foglalkozó szakember, érdeklődő gyűlt össze dr. Nagy László: Árvízvédekezés a településeken" c. új szakmai könyvének bemutatóján. A könyvbemutatóra másfél héttel az Ünnepi Könyvhét után került sor, melyen az idén a műszaki könyvek mintha egy kicsit háttérbe szorultak volna. Némileg ezt a hiányérzetet is pótolta ez az ünnepi alkalom, hiszen a szakmának égető szüksége van ilyen eseményekre. Dr. Nagy László kiterjedt tudományos ismeretanyaggal rendelkező, tehetséges és szorgalmas szakember, aki szenvedélyesen szereti a szakmáját. Lehetőleg minden árvízi eseménynél megjelenik a helyszínen, tájékozódik, értékel és értékes műszaki tanácsokkal segíti a védvonalakon dolgozók munkáját. A szakmai gyakorlat mellett azonban a szellemnek is áldoz, hiszen folyamatosan termeli a színvonalas publikációkat, könyveket. Legutóbb 2008-ban jelent meg az 1876. évi tiszai árvízről szóló hiánypótló könyve. Az árvízvédekezés a településeken" című könyv a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megrendelésére készült 1500 példányban. Az előszót Kóthay László vízügyi szak-államtitkár írta. A 248 oldal terjedelmű kiadvány szinte képeskönyv jellegű, mert rendkívül sok, a megértést és tájékozódást segítő 233 ábrát, színes fotókat, helyszínrajzokat, grafikonokat - tartalmaz. Az előszót és bevezetőt követő kilenc fejezet a következő témakörök köré csoportosul: a Kárpát-medence rövid hidrológiai áttekintése, ármentesítés és árvízvédekezés Magyarországon, védekezés töltéskoronát meghaladó árvíz ellen, védekezés hullámverés ellen, védekezés árvízi jelenségek ellen, árvízvédekezés egyedi helyeken, az árvízvédekezés logisztikája, szakszavak meghatározása. Terjedelmi okok miatt nincs szó a könyvben jeges árvízről, fagyott talajon való védekezésről, gátszakadások körüli eljárásról, ritka jelenségekről, tározónyitásról, vízről való védekezésről. A kötet végére került a szakterülethez kapcsolódó fontosabb jogszabályok-, műszaki előírások listája és a 127 címet tartalmazó irodalomjegyzék. Az irodalomjegyzékben megtalálható a szerző utóbbi tizenkét évben megjelent 41 közleményének címe is. A könyv a szakmai tartalma mellett azért is értékes, mert a tárgyalt kérdéseket, esettanulmányokat úgy mutatja be, hogy azok nem csak a szűk szakterületen dolgozók számára érdekesek, de laikusok számára is megemészthetők. Elsősorban az árvízvédekezésben a vízügy munkáját kiegészítősegítő társszerveknek készült, ezért nincsenek benne bonyolult matematikai képletek. Egy bírálója szerint túlságosan szakmai jellegű, egy másik bíráló szerint nem elég szakmai. Az igazság valószínűleg a kettő között van, és olyan lett a kiadvány, amilyenek a szerző eredetileg elképzelte. A könyv átolvasását, akár átlapozását követően is kiderül az érdeklődő számára, hogy az árvízvédekezés a településeken" cím kicsit félrevezető, hiszen a tartalom jóval túlmutat a cimben foglaltnál, nem csak a településeken belüli, hanem az azon kívüli árvízvédekezéssel is foglalkozik. A szöveg a szakterület hazai hagyományos műszaki szemléletét tükrözi - és talán szándékosan(?) - nem foglalkozik az EU által bevezetett Víz-Keretirányelvvel, és főleg az árvízkezelési Irányelvvel. Hasznos lett volna a hazai vizes és nem vizes szakemberek számára az európai irányelvek hazai alkalmazásához kapcsolódó nagyon sok feladatot jelentő új eljárások bemutatása, mert ezek jelentősen befolyásolják a fejlesztéseket, az árvízvédekezés szervezését. Az „árvízkezelés", „árvízi menedzsment", „árvízi veszély-térkép", „árvízi kockázati térkép", „árvízi kockázatkezelési terv" kifejezések nem szerepelnek a szövegben, pedig ezekkel a szerző több közleményében is részletesen foglalkozott. Az elmúlt több mint másfél évszázadban a vízügyi szolgálat rendkívül értékes tapasztalatokat, tudást halmozott fel, ami nem csak az ország kivételesen magas fokú árvízi veszélyeztetettségéből adódik, de a tehetséges, nagy tudású szakemberek munkájának a következménye is. Ennek ellenére „a magyar árvízvédekezők nem képesek a szakmai tudásuk exportálására, és nem tudnak szakmai céljaik mögé széles társadalmi bázist építení\ Úgy vélem, hogy ez utóbbi építkezéshez jelentős hozzájárulás a dr. Nagy László által írt könyv megjelenése. Összefoglalva, igen értékes szakmai tartalom, olvasmányos stílus, esztétikus külső megjelenés jellemzi ezt a legújabb árvíz-védekezési könyvet, ami a szakterülettel foglalkozók számára nem csak a könyvespolc egyik dísze lehet, hanem egy olyan kötet, amit gyakran kell majd kézbe venni. Dr. Konecsny Károly