Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyó alsó szakaszán

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 1. SZ. Ha a naptári évektől eltekintünk, akkor Makónál a legnagyobb - 500 millió m

3-t meghaladó - víztömeg-hiányú kisvizes időszakok a következők voltak: - 1953. szeptember 8. - 1954. március 5. között (179 nap) - 764 millió m

3; - 1961. július 7. - 1962. január 5. között (183 nap) - 644 millió m

3; - 1963. július 5. - 1964. február 25. között (236 nap) 840 millió m

3; - 1987. július 17. - 1988. február 2. között (201 nap) 587 millió m

3; Ezekben a szélsőségesen kisvízi időszakokban a napi legnagyobb víztömeg hiány 3,9-5,6 millió m

3 volt. A kapott eredmények azt is mutatják, hogy a vízellátás biztosítása a leghosszabb kisvízi időszakokban a több száz millió m

3-es víztömeghiány esetén komoly gondot jelenthet, hiszen ennek mértéke jelentősen meghaladja a vízgyűjtő-területen jelenleg rendelkezésre álló víztározó képességet. A két marosi szelvényre számított évi víztömeghiány idősorokat (1951-2007) bemutató ábrák (12. ábra) alapján megállapítható, hogy ezek az értékek szignifikánsan csökkenő tendenciájúak. 6. Összefoglaló megállapítások - A statisztikai vizsgálat alá vett 57 évből 55 évben (Arad), illetve 51 évben (Makó) volt vízhozam küszöb-érték alatti kisvízi időszak; - a küszöb-értékek alatti napok átlagos száma az év napjainak majdnem 1/3-ban jellemző; - a bőségesebb táplálású és lefolyású (március) április-június hónapokban egyszer sem fordult elő évi minimális vízhozam, ellentétben december és január hónapokkal, amikor a leggyakrabban következett be évi minimális napi közepes vízhozam; - a víztározók vízjárás-módósító hatása miatt 1980 után mintegy 15 %-kal nőttek a minimális vízhozamok, csökkent a kisvizes időszakok időtartama, nőtt a kisvizes időszakok száma és csökkent a kisvizes időszakok víztömeg-hiánya; - a makói folyószelvénynél, a nyári félévben 1,5 %-kal, a téli félévben 17 %-kal nagyobbak voltak a kisvízhozamok, mint Aradnál (a nagyobb téli különbség oka hídrometriai módszertani különbségekkel magyarázható); - a téli félévben jóval gyakrabban (72-80 %-ban) következett be az évi minimum, mint a nyári félévben; - a leghosszabb kisvízi időszakok esetenkénti víztömeghiánya 839 millió m

3 (Arad) és 840 millió m

3 (Makó), ami olyan nagy vízkészlet, amelynek pótlására jelenleg nincs elegendő víztározó kapacitás; - az emberi beavatkozások vízjárásra gyakorolt erős befolyása miatt a Maros alsó szakaszán nem mutatható ki az éghajlatváltozás kisvízi lefolyásra gyakorolt hatása, ami azonban nem zárja ki, hogy van ilyen hatás. Irodalom Adler M-J.-Ungureanu V. (2006), Multi-model technique for low forecasting. In: Climate Variability and Change-Hydrological Impacts. Procedings of The Fifth FRIEND World Conference held at Havanna, Cuba, November 2006. IAHS Publ. Dévai Gy. (1999), Szakvélemény ökológiai nézőpontból a magyar-román határvízi lefolyást viszonyok mennyiségi-minőségi állapotának és változásának értékelésére. KÖVIZIG Gyula. Domokos M. (1999), A mederben hagyandó vízhozam értelmezésének múltja és jövője. Vízügyi Közlemények LXXXI évf., 1. füzet. Dunkel Z. (2009), Brief surveying and discussing of drought indices used in agricultural meteorology. Időjárás. Vol. 113. No. 1-2. Jan.-June 2009. Kerle F.-Zöllner F.-Schneider M.-Böhmer J.-Kappus B.-Baptist M.J. (1999), Modelling of long-term fish habitat changes in restored secondary floodplain channels of the river Rhine. Universität Stuttgart, Institute of Hydraulic Engineering, Hydro Ecology Research Group http: //www.iws.uni-stuttgart.de/IAHR/. Kille K. (1970), Das Verfahren MoMNQ: ein Beitrag zur Berechnung der mittleren langjährigeren Grundwasser-neubildung mit Hilfe der monatlichen Niedrigwasserabflüsse. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft, Sonderheft Hydrogeologie-Hidrochemie, Hannover. Konecsny K. (1997), Analiza bilan/ului hidric in Podiful Transilvaniei in regiunile montane aferente. Tezä de doctorat. (Manuscris) Universitatea Babe§-Bolyai, Facultatea de Geografie. Cluj-Napoca. Konecsny K. (1999), Az Erdélyi fennsík és a hozzátartozó hegyvidék vízháztartása. Vízügyi Közi,, LXXXI. évf. 1. füzet. Budapest. Konecsny K. (2004), A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza-vidéken. Vízügyi Közlemények LXXXVI. évf. 1-2. Konecsny K. (2009), A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Maros folyó alsó közös román-magyar szakaszán. MHT XXVI. Országos Vándorgyűlés. (CD, ISBN 978-963-8172-23-5, www.

hidrologia.hu) Baja. 2009. július 1-2. Konecsny K.-László F.-Liebe P. (2006), Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos jellegű vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban. MHT XXIV. Országos Vándorgyűlés. I. kötet, (nyomtatott kiadv.+CD) Pécs. 2006. július 5-6. Konecsny K-Sorocovschi V.-§erban Gh. (1998), A víztározók folyók vízjárására gyakorolt hatása az Erdélyi-medencében. The Ill-rd International Hydrology Conference "The Water and the protection of aquatic Environment in the Central basin of The Danube". Kolozsvár. 1998. szeptember 24-26. Kovács Gy.-Domokos M. (1996), A kisvízi események jellemzőinek becslése. Vízügyi Közlemények LXXVIII. évf., 4. füzet. Lanen H.A.J, van, Tallaksen L.M., Rees G. (2007), Droughts and climate change. ANNEX II. Commission Staff Working Document Impact Assessment (SEC(2007) 993), Accompanying document to Communication Addressing the challenge of water scarcity and droughts in the European Union (COM(2007) 414), Commission of the European Communities, Brussels, Belgium, www.eeo.uio.no/ edc/droughls and climate change 2007.pdf Nagy Zsuzsanna (2007): Biológiai elemek állapotát befolyásoló főbb hidromorfológiai tényezők meghatározása magyarországi kisvízfolyásokra. PhD értekezés tézisei. Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék. Pálfai (1992), Aszályok a Tisza-völgyben. In: mérlegen a Tisza szabályozás. Szerk.: Fejér László és Kaján Imre. Budapest. Pálfaí I. (2002), Magyarország aszályossági zónái. Vízügyi Közlemények. LXXXIV. évfolyam. 3. füzet 12. ábra. A kisvizes időszakok évi víztömeg-hiánya a Maros Arad és Maros Makó szelvénynél (1951-2007)