Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
165 19. Garda (Pelecus cultratus Linnaeus, 1758): A Dunából alkalmanként felvándorló faj. Előfordulását Bottá (1993) írta le Ipolydamásd térségében. 20. Paduc ( Chondrostoma nasus Linnaeus, 1758): Általánosan elterjedt faj a folyó teljes hazai szakaszán. Valamennyi faunisztikai mű megemlíti 21. Compó ( Tinea tinea Linnaeus, 1758): Szórványosan előforduló faj, elsősorban a folyóhoz csatlakozó holtágakban, található (Herman 1887, Bottá 1993, Györe és mtsai. 2001, Tóth és mtsai. 2005). 22. Márna (Barbus barbus Linnaeus, 1758): A folyó teljes hazai szakaszán megtalálható gyakori faj, valamennyi faunisztikai mű megemlíti. 23. Petényi-márna (Barbus carpathicus Kotlik et al. 2002): Az 1960-as évek közepén írtál le előfordulását ( Kux és Weisz 1964). A folyó hazai szakaszán rendszeresen megtalálható, különösen a felső folyószakaszon és a betorkoló hegyvidéki patakokban gyakori. 24. Fenékjáró küllő (Gobio gobio Linnaeus, 1758): A teljes hazai folyószakaszon megtalálható, viszonylag gyakori faj. Előfordulását Bottá és mtsai (1984) írták le először, azóta csaknem valamennyi faunisztikai mű megemlíti 25. Halványfoltú küllő (Romanogobio albipinnatus Lukash, 1933): A teljes magyarországi szakaszon megtalálható, gyakori faj. Előfordulását Bottá és mtsai. (1984) írták le először, azóta valamennyi faunisztikai műben szerepel. 26. Homoki küllő (Romanogobio kessleri Dybowski, 1862): Viszonylag ritka faj, főként a folyó felső szakaszán és betorkoló patakokban ismert az előfordulása {Kux és Weisz 1964, Bottá és mtsai. 1984, Bottá 1993, Keresztessy 1993, Györe és mtsai. 2001). Előfordulását Ipolytölgyes térségében (18-17 fkm) tapasztaltuk. 27. Kínai razbóra ( Pseudorasbora parva Temminck & Schlegel, 1846): Közepesen gyakori faj a folyó hazai szakaszán. Előfordulását az 1990-es években észlelték először (Bottá 1993), azóta minden szerző kimutatta. 28. Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus Pallas, 1776): A lassú áramlású szakaszokon helyenként tömeges. Előfordulását az 1960-as években említik először (Kux és Weisz 1964), azóta minden szerző jelezte. 29. Kárász (Carassius carassius Linnaeus, 1758): Napjainkban ritka faj, a folyóhoz csatlakozó holtágakban, lehetnek kisebb állományai. Elsősorban a korai publikációk (Herman 1887, Vutskits 1918, Vásárhelyi 1961, Bottá 1993) jelezték előfordulását. 30. Ezüstkárász (Carassius gibelio Bloch, 1782): Viszonylag gyakori faj, a folyó teljes hazai szakaszán megtalálható, különösen a lassan áramló szakaszokon, holtágakban. Megjelenését az 1990-es években mutatták ki (Bottá 1993). Azóta minden faunaleírásban szerepel. 31. Ponty ( Cyprinus carpio Linnaeus, 1758): A teljes magyarországi folyószakaszon megtalálható mérsékelten gyakori faj, a faunisztikai művek többsége megemlíti. Az utóbbi években telepítésekkel növelték állományát a helyi horgászok. 32. Réticsík (Misgurnus fossilis Linnaeus, 1758): Viszonylag ritka faj, elsősorban a folyóhoz csatlakozó holtágakban, található (Herman 1887, Bottá és mtsai. 1984, Bottá 1993, Keresztessy 1993, Györe és mtsai. 2001) 33. Vágócsík (Cobitis elongatoides Bacescu & Maier, 1969): A folyó teljes magyarországi szakaszán megtalálható, közepesen gyakori faj. A legtöbb faunisztikai mű megemlíti. 34. Balkáni csík (Sabanejewia balcanica Karaman, 1922): Mérsékelten gyakori faj. Az 1980-as években jelezték először (Bottá és mtsai. 1984) a Letkés feletti szakaszról (13-14 fkm). Azóta valamennyi faunaleírásban szerepel. 35. Kövicsík (Barbatula barbatula Linnaeus, 1758): A teljes hazai folyószakaszon megtalálható, a kavicsos aljzatú élőhelyeken viszonylag gyakori faj, csaknem valamennyi faunisztikai mű megemlíti. 36. Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus Leseur, 1819): Az 1990-es években Vámosmikola térségében (23-25 fkm) észlelték előfordulását (Bottá 1993). 37. Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas Rafinesque, 1820): A faj megjelenését 2009 októberében igazoltuk Ipolytölgyes térségében (18-17 fkm). 38. Harcsa (Silurus glanis Linnaeus, 1758): A teljes hazai folyószakaszon megtalálható, mérsékelten gyakori faj, a legtöbb faunisztikai mű megemlíti. 39. Csuka ( Esox lucius Linnaeus, 1758): A teljes hazai folyószakaszon megtalálható, viszonylag gyakori faj, csaknem valamennyi faunisztikai mű megemlíti. 40. Sebes pisztráng ( Salmo trutta fario Linnaeus, 1758): A hazai folyószakaszon a nagyobb áradásokat követően kerülnek elő lesodródó példányok (Györe és mtsai. 2001). Néhány börzsönyi patakba telepítették. 41. Szivárványos pisztráng (Onchorhynchus mykiss Walbaum, 1792): Szlovák szakaszokról lesodródó egyedei megjelenhetnek nálunk (Györe és mtsai. 2001). 42. Menyhal (Lota lota Linnaeus, 1758): A teljes hazai szakaszon megtalálható, közepesen gyakori faj, valamennyi faunisztikai mű megemlíti. 43. Botos kölönte (Cottus gobio Linnaeus, 1758): A hazai folyószakaszon 1996-ban igazolták felbukkanását Hont határában (60 fkm) (Györe és mtsai. 2001). A folyó felső szakaszáról néha lesodródó, ritka előfordulású faj. 44. Naphal (Lepomis gibbosus Linnaeus, 1758): Előfordulását az 1990-es években igazolták először (Bottá 1993), azóta a legtöbb faunaleírás megemlíti. Közepesen gyakori faj a folyó teljes hazai szakaszán. 45. Sügér (Perca fluviatlis Linnaeus, 1758): Közepesen gyakori faj a folyó magyarországi szakaszán. Csaknem valamennyi faunisztikai mű megemlíti. 46. Vágódurbincs ( Gymnocephalus cernuus Linnaeus, 1758): Közepesen gyakori faj a hazai folyószakaszon. Előfordulását az 1980-as években írták le először (Bottá és mtsai. 1984). Azóta a legtöbb faunaleírásban szerepel. 47. Szélesdurbincs (Gymnocephalus baloni Holcik és Hensel, 1974): Először az 1990-es években jelezték az Ipolydamásd és Letkés közötti szakaszról (4-12 fkm) (Bottá 1993, Keresztessy 1993). Azóta a legtöbb faunaleirás megemlíti. Közepesen gyakori faj. 48. Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer Linnaeus, 1758): Ritka előfordulású faj, a folyó teljes hazai szakaszán megtalálható ( Kux és Weisz 1964, Bottá 1993, Györe és mtsai. 2001). 49. Süllő (Sander lucioperca Linnaeus, 1758): Közepesen gyakori faj a teljes hazai folyószakaszon, ennek ellenére a korai faunamüvek nem említik. Elterjedését Bottá és mtsai. (1984) jelezték először Balassagyarmat térségében, azóta csaknem valamennyi faunaleírásban megtalálható. 50. Kősüllő (Sander volgensis Gmelin, 1788): A Dunából alkalmanként felvándorló faj. Előfordulását Ipolydamásd alatt (4 fkm) észlelték (Bottá 1993). 51. Magyar bucó (Zingel zingel Linnaeus, 1758): A hazai folyószakaszon ritka faj, Ipolytölgyes (Györe és mtsai.
