Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
1. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyó alsó szakaszán
50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 1. SZ. A téli, tavaszi és nyári időszakokban egymást követték a jelentős árhullámok, melyek közül kiemelkedett a májusi, amely az 1951-2007. időszak legnagyobb árhulláma. 1953ban viszont az évi jellemző közepes, maximális, minimális vízhozamok kicsik voltak. Az évi minimum Aradnál az 1951-2007. időszak legkisebb vízhozama (15,4 m 3/s), Makónál a második legkisebb volt. Az év folyamán nem vonult le egy jelentősebb árhullám sem. Gyulafehérvár és Makó között a konkrét kisvízi időszakok minimális vízhozam értékeinek szakaszonkénti és időbeni alakulását a kisvízi vízjárást alakító hidrológiai folyamatok és az azokat befolyásoló lefolyás térségi-helyi területi eltérései, a felszín alatti hozzáfolyás és elszivárgás, párolgás és a vízhasználatok befolyásolják. Ehhez nagy mértékben hozzájárulhatnak a mérési és számítási pontatlanságok, hibák is, melyeknek elfogadott mértéke eléri a 10 %-ot. Ezért nem meglepő, hogy a Maros alsó szakaszán az évi legkisebb pillanatnyi-, legkisebb napi közép- és legkisebb havi közép vízhozamok a folyó mentén a felső szakasztól a torkolat fel é lefelé haladva nem a vízgyűjtő-terület növekedésével egyenesen arányosan változnak. így a 2003. évi minimális vízhozam értékek a felső szelvénynél, Gyulafehérvárnál jelentkeztek (18,8 m 3/s). Ettől lejjebb azonban a nagyobb mellékfolyók befolyása alatti (Sebes, Kudzsir/Cugir, Algyógyi-patak/Geoagiu, Sztrigy, Cserna) első vizsgált szelvénynél a vízhozamok megkétszereződése után (Branyicska/Bránijca 35,4 m 3/s, Soborsin/Sävär$in 41,1 m 3/ s), már csak igen kismértékű és ingadozó a vízhozam változása (4. táblázat, 3. ábra). 4. táblázat A 2003. évi minimális vízhozamok a Maros alsó szakaszán A vízmérce Omin Qmin nap Qmin havi szelvény neve m 3/s Dátum m 3/s Dátum m7s Hónap Gyulafehérvár/Alba Iulia 18,4 IX. 1 18,8 VIII. 31 22,2 IX Branyicska/Bránisca 32,0 VIII.30 35,4 VIII.31 51,1 IX Soborsin/Sävär§in 40,0 IX. 1 41,1 IX. 1 53,7 IX Máriaradna/Radna 34,8 IX. 1 34,9 IX. 1 51,7 IX Arad/ Arad 36,0 IX. 1 37,3 IX. 1 53,7 IX Nagylak/Nädlac 37,0 IX. 3 37,9 IX.3 52,2 IX Makó 34,5 IX. 1 34,6 IX.3 48,2 IX 34.6/IX.3 MAKÓ V 3 "Kt (0. o QC s % 237.9/IX.3 37.3/IX.1 34.9/IX.1 41.1/IX.1 35,4/VIII.31 18.8/VIII.31 " NÁDLAC ARAD RADNA SÁVÁR§IN BRÄNI§CA ALBA IULIA ! V V V y y <_ Mafo s v < z < O OL tl í s s. a £ g £ 3. ábra, A 2003. évi minimális napi közepes vízhozamok értékei a Maros alsó folyószakaszán Arad és Makó között a síkvidéki szakaszon, a számottevő beszivárgás, párolgás és vízkivételek miatt ismét 35 m 3/s alá csökken a vízhozam. A minimális vízhozam érték ideje, augusztus 31. Gyulafehérvárnál és Branyicskánál, szeptember 1. Soborsinnál, Máriaradnánál/Radna, Aradnál és szeptember 3. Nagylaknál/Nádlac és Makónál, tehát ez a kisvízi helyzet 4 nap alatt jutott el a magyar folyószakaszra. Az évi pillanatnyi minimális vízhozamok és évi minimális napi közepes vízhozam adatok alapján megállapítható, hogy a Maroson az 1981-2006 időszakban számottevően, mintegy 15 %-kal nagyobbak (mindkét szelvénynél) a kisvízhozamok, mint az 1951-1980 időszakban (5. táblázat). A folyószakaszon eddig észlelt legkisebb vízhozamok a természeteshez közeli vízjárású időszakban (1951-1980) következtek be. Az utóbbi évtizedekben jellemző befolyásolt vízjárás idején (1981-2007) ezek a vízhozamok nagyobbak lettek. Az időbeni meredek növekedési tendenciát szemléltetik a bemutatott idősorok grafikonja és az ezekre meghúzott lineáris trend vonalak (4. ábra). Ez a számottevő változás a víztározók vízjárásmódosító hatásával magyarázható, ami abban nyilvánul meg, hogy a nagyvizes időszakokban betározott vízmennyiségek jelentős részét a vízhiányos időszakokban eresztik le. 5. táblázat Az évi minimális napi közepes vízhozamok a Maros két határközeli szelvényénél Időszak Évek száma Qmin napi köz/ Qmin napi köz átlag C v C s szám. /C s illesz* Kisvízhozamok valószínűsége (m 3/s) Időszak Évek száma Qmin napi köz/ Qmin napi köz átlag C v C s szám. /C s illesz* 80% [ 90% 1 95% | 97% | 99% Maros Arad 1951-1980 30 15,4/53 42,1 0,48 0,78/1,20 25,1 20,7 17,0 15,2 12,8 1981-2007 27 17,3/85 45,8 0,40 0,63/0,90 30,2 24,7 21,1 18,9 15,4 1951-2007 57 15,4/53 43,8 0,44 0,71/1,00 27,4 22,0 18,4 16,4 13,2 Maros Makó 1951-1980 30 27,7/61 52,0 0,38 1,04/1,40 35,6 31,4 28,9 27,7 25,9 1981-2007 27 29,3/83 56,7 0,38 0,85/1,30 38,6 33,9 30,8 29,1 27,0 1951-2007 57 27,7/61 54,2 0,38 0,98/1,20 36,9 32,0 28,7 26,8 24,3 A Maros Arad vízmércénél a napi közepes vízhozamok évi minimális értékei 15,4 m 3/s (1953. XII. 22.) es 92,0 m 3/s (1955. XII. 4.) között változtak, Makónál 27,7 m 3/s (1961. X. 2,3) és 107 m 3/s (1998. II. 13.) között (6. táblázat). Ezek az értékek gyakorlatilag azonosak a pillanatnyi évi minimális vízhozamokkal (15,0 m 3/s és 90,9 m 3/s, illetve 26,8 m 3/s és 106 m 3/s). A feldolgozott 57 év minimális napi közép vízhozamainak átlagértéke Aradnál 42,9 m 3/s, Makónál 54,2 m 3/s.
