Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyó alsó szakaszán

KONECSMYJ^^Udsvizekjell^^ 51 4. ábra. Az évi minimális napi közép vízhozamok (folytonos vonal) és a pillanatnyi évi minimális vízhozamok (szaggatott vonal) összehasonlítása a Maros Arad és Maros Makó szelvényeknél (1951-2007) 6. táblázat. A szélsőségesen kisvizes évek jellemző vízhozam adatai az Maros Arad és Maros Makó vízrajzi állomásoknál Év Qmin (m

3/s) Qmin nap (m

3/s) Leghosszabb összefüggő Qo alatti időszak Qo alatti időszakok összesített időtartama Qo alatti időszakok száma hossza (nap) (nap) (db.) Arad Makó Arad Makó Arad Makó Arad Makó Arad Makó Természeteshez közeli vízjárású években (1951-1980) 1953 15,0/XII.22 28,6/XI1.4 15,4/XII.21 28,6/XII.4 178 179 227 211 4 2 1954 19,7/11.25 28,6/11.20-25 19,7/11.25 28,6/1120-25 140 159 318 348 2 3 1961 30,6/XII.26 27,7/X.2,3 30,6/XII.26 27,7/X.2-3 179 244 203 267 2 4 1962 24,4/X.7,XI. 1 43,3/IX.12 24,4/X.7,XI.l 44,1/XI.l 163 161 208 405 3 1 1963 26,3/1.22 34,9/XII.22 26,3/1.22 35,0/XII.22 254 241 469 402 3 1 1971 58,9/XI.l 46,6/X.31,XI.l 1 61,6/XI.l 47,4/X.30,31 65 198 114 237 3 2 Számottevően befolyásolt vízjárású években (1981-2007) 1984 36,8/1.17 42,6/1.22 37,9/1.17,20 43,5/1.21 67 42 317 287 7 6 1986 22,0/XII.18 31,9/XII. 19 23,8/XII. 8 32,8/XlI. 19 138 140 153 161 4 4 1987 26,0/1.13 36,0/IX.27 28,6/1.13 36,7/IX.26 202 201 390 354 4 2 1988 37,3/VIII.25 38,7/XII.l 40,3/XI.29 39,9/XII.l 133 215 412 426 4 2 2000 32,0/XII.27,28 44,5/XII.29 33.3/XII.28 45,2/XII.29 132 235 216 305 5 5 2003 36,0/IX.l 34,5/IX.l 37,3/IX.l 34,6/IX.3 75 143 181 239 5 3 A minimális napi közép vízhozam Aradon a téli félévben (X-III.) 15,4 m

3/s /1953, a nyári félévben 26,9 m

3/s /1952, Makónál a téli félévben (IV-IX.) 27,7 m

3/s /1961, a nyári félévben 28,1 m

3/s /1951. A kisvízhozam értékek eltérésének mértéke a Maros aradi és makói szelvényei között: télen a makói szelvénynél 17,0%-kal nagyobbak a kisvízhozamok, mint Aradnál, a nyári félévben csak 1,5 %-kal. A téli félévi nagyobb különbség feltételezhetően a jég által befolyásolt időszakokban a két országban alkalmazott eltérő észlelési program és vízhozam feldolgozási módszerek (a jégjelenségek hatását figyelembe vevő téli „k" tényező használata, illetve nem használata) következménye. Az évi minimális napi közép vízhozamok különböző valószínűségű értékeinek számításához használt paraméterek közül a variációs tényező (C

v) értékei Aradnál 0,36 -0,46 között változnak, Makónál 0,39-0,45 között. Az aszimmetriái tényező (C

s) értékek Aradnál 0,40-1,30 között változnak, Makónál 0,90-1,60 között. A Maroson Aradnál az elmúlt 57 évben március-június hónapokban-, Makónál az április-június hónapokban egyszer sem fordult elő évi minimális vízhozam (5. ábra). Aradnál az évi minimális vízhozamok legnagyobb havi gyakorisága decemberben (28,1 %), januárban, (26,3 %), valamint szeptember és október hónapokban (12,3-12,3 %) voltak. Makónál kissé eltérő volt a gyakoriság éven belüli eloszlása. A legnagyobb értékek januárban és szeptemberben (19,3-19,3 %), valamint decemberben (15,8 %) és októberben (14 %) fordultak elő. Mindkét folyószelvénynél, a téli félévben sokkal gyakrabban, 80,7 %-ban, illetve 71,9 %ban következett be az évi minimum, mint a nyári félévben, 19,3% és 28,1 %. I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 5. ábra. Az évi minimális napi középvízhozam értékek havi gyakorisága Vizsgáltuk, hogy az egyes határértékeknél kisebb, vagy azzal egyenlő napi közepes vízhozam érték a feldolgozott 57 évben (1951-2007) hány félévben fordult elő. Aradnál a 99 %-os valószínűségű kisvízhozam egy félévben sem következett be. A 97 %-os vízhozam Aradon (téli félévben) is és Makón is (nyári félévben) egyszer fordult elő. A 80 %-os valószínűségű kisvízhozam 57 évből 6-10 évben, a 90 %-os vízhozam 4-6 évben következett be.