Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. 1041 |iS/cm között változott, és az egyes vízhőmérséklet-értékek is meglehetősen hasonlóak voltak (13,715,1°C). Nyáron ezzel szemben a konduktivitásban nagyobb különbség mutatkozott, hiszen ekkor a láperdei, betöményedett vizek mellett (932-1467 (iS/cm) esővíz táplálta pocsolyákat (373-390 |iS/cm) is vizsgáltunk. A pH 7,1 és 7,9, a redoxpotenciál -22 és -70 mV, a víz hőmérséklete pedig 17 és 20 °C között változott. 1. táblázat: A vizsgálatunk során kimutatott fajok jegyzéke (a Tájvédelmi Körzet faunájára új taxonok vastag betűvel szedve) CLADOCERA Alonella excisa (Fischer 1854 ) Ceriodaplinia megops Sars 186 2 Ceriodaphnia reticulata (Jurine 1820 ) Ceriodaphnia setosa Matile 189 0 Chydorus sphaericus (O. F. Müller 1776 ) Daphnia curvirostris Eylmann 188 7 Daphnia longispina (O. F. Müller 1776 ) Moina macrocopa (Straus 1820 ) Pleuroxus aduncus (Jurine 1820 ) Pleuroxus laevis Sars 186 2 Simocephalus exspinosus (Koch 1841 ) COPEPOD A Calanoid a Mixodiaptomus kupelwieseri (Brehm 1907 ) Harpacticoid a Canthocamptus staphylinus (Jurine 1820 ) Cyclopoid a Cyclops strenuus strenuus (Fischer 1851 ) Cryptocyclops bicolor (Sars 1863 ) Diacyclops bicuspidatus (Claus 1857 ) Eucyclops serrulatus (Fischer 1851 ) Macrocyclops fuscus (Jurine 1820 ) Megacyclops viridis (Jurine 1820 ) Paracyclops poppei (Rehberg 1880 ) Thermocyclops dybowskii (Landé 1890 ) Faunisztikai eredményeinket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 11 Cladocera és 10 Copepoda faj előfordulását sikerült bizonyítanunk. Ezek közül 7 a Tájvédelmi Körzet faunájára újnak bizonyult. A tavaszi mintavételi helyek és faj együtteseik UPGMA elemzése során (2. ábra) hasonlónak mutatkozott a két csatorna típusú élőhely (TAN2, TAN5) és a két egymáshoz közel fekvő láperdei mintavételi pont (TAN3, TAN4) (annak ellenére, hogy az egyik sürü növényzetű, a másik nyílt vizű). E két csoporttól elkülönülten jelentkezik a többitől legmesszebb fekvő TANI pont. 0,5 0,45 | E 0.3 t | 0,25 E 0,2 0,15 0,1 0,05 TANI TAN3 TAN4 TAN2 TAN5 2. ábra: A tavaszi mintavételi helyek eltéréseinek bemutatása a Cladocera és Copepoda fajok relatív abundanciája alapján (UPGMA, Euklidészi-távolság) Megvizsgálva azt, hogy mely fajok relatív abundancia -eltérései okozták ezeket a különbségeket, látható, hogy a csatornák kevés fajjal voltak jellemezhetők (a Canthocamptus staphylinus dominanciájával), a másik három mintavételi hely pedig jóval diverzebb faj együttesekkel rendelkezett (3. ábra, a fajok kódjai a genus és a fajnév első három betűjéből kialakítva). Megvir Axis 1 3. ábra: A tavaszi mintavételi helyek és kisrák együtteseik összefüggéseinek bemutatása a Cladocera és Copepoda fajok relatív abundanciája alapján (standardizált PCA, Euklidészi-távolság) A nyári mintavételi helyek kisrák együtteseiket tekintve szintén jó elkülönülést mutattak (4. és 5. ábra). A két, ösvényen összegyűlt esővíztócsa mutatkozott a leghasonlóbbnak. Ezeket a Moina macrocopa dominanciája jellemezte. Szintén közel álltak egymáshoz az egy víztérből vett TÓI és TÓ2 mintaterület faj együttesei, amelyek a Daphnia curvirostris és Daphnia longispina magas relatív abundanciájával voltak jellemezhetők. 10 9 8 o 1 5 E .4 1 3 2 1 TANI TÓI TÓ2 TÓCSA2 TÓCSÁI TÓCSA3 4. ábra: A nyári mintavételi helyek eltéréseinek bemutatása a Cladocera és Copepoda fajok relatív abundanciája alapján (UPGMA, Euklidészi-távolság) Megvizsgáltuk a mért környezeti változók kisrák együttesekre befolyásolt hatását is (CCA). Statisztikailag szignifikáns eredményt nem kaptunk (Monte Carlo permutációs teszt, p <0,05).
