Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

159 (/) Ti * J, <C 0" -4 Plejidu Pie Joe Cry hie Dapcur TQ2 , Dap Ion 5CSAÍ ro V/o? TANI CerYret Cer meg Mat Jus ' TOCSA2 0 1 2 Axis 1 5. ábra: A nyári mintavételi helyek és kisrák együttese­ik összefüggéseinek bemutatása a Cladocera és Cope­poda fajok relatív abundanciája alapján (standardizált PCA, Euklidészi-távolság) Az eredmények értékelése A Paracyclops poppei ritka hazai előfordulása miatt kiemelendő faunisztikai eredmény. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy ritkasága abból is adódhat, hogy sokáig összetévesztették a jóval gyakoribb Paracyclops fimbria­tus (Fischer 1853) fajjal (Gulyás és Forró, 1999). A faj a láperdőre nézve sem nevezhető gyakorinak, hiszen min­dössze egy példányát találtuk. A csatornák a többi élőhelyhez képest fajszegényebb kisrák együttesekkel rendelkeztek. Leggyakoribb fajuk­nak az élőbevonathoz kötődő Canthocamptus staphyli­nus Harpacticoida számított. Ennek oka valószínűleg ab­ban keresendő, hogy az áramló víz, ill. a kevés makrofi­ton kedvezőtlen életfeltételeket biztosított. Nyáron az élőhely ennél mozaikosabbnak bizonyult a kiszáradó láperdő egységes víztereinek feldarabolódása miatt. Az esővíztócsák (TÓCSÁI, TOCSA3) hasonlónak és faj készletükben homogénnek mutatkoztak, bennük tö­meges volt az időszakos kisvizekhez kötődő Moina mac­Preliminary investigations on the Cladocera and Copepoda assemblages of some temporal ponds in the Nagyerdő swamp (Ocsa, Hungary) Vad, Cs. F., Horváth, Zs. Department of Systematic Zoology and Ecology, Eötvös Loránd University, Pázmány Péter sétány 1/C, H-t 117. Budapest, Hungary Abstract: Our investigation took place in a seasonally flooded alder swamp of the Nagyerdő forest in Ocsa, situated in the Danube-Tisza Inter­fluve. We collected samples from 10 different study sites in the spring and summer of 2009. Some physico-chemical variables were al­so measured. 4 cladoceran, 1 calanoid, 1 cyclopoid and 1 harpacticoid copepod species proved to be new to the fauna of the Ócsa Na­ture Conservation Area. The most notable rare species was Paracyclops poppei (Rehberg 1880). Data evaluation was made with multi­variate methods (UPGMA, PCA, CCA). Our results showed that the distribution of the microcrustacean assemblages represented the heterogeneity of the habitats well. Keywords: peatland, Turjánvidék, faunistics, meiofauna, microcrustaceans. rocopa (Gulyás és Forró, 1999). Ez a faj a megmaradt láperdei tócsákból teljesen hiányzott, vélhetően kompeti­tív kizárás miatt. A legnagyobb kiterjedésű víztestet (TÓI, TÓ2) nagy­testű Cladocera-dominancia (Daphnia fajok), a néhány négyzetméter átmérőjű láperdei tócsát (TANI) a Daph­nia fajok és a kisebb testméretü Ceriodaphnia fajok kö­zel azonos aránya, a keréknyomnyi láperdei tócsát (TÓ­CSA2) pedig a Copepodák túlsúlya jellemezte. Elképzel­hető, hogy ez a jelenség az eltérő táplálék-elérhetőséggel és -hasznosítással van összefüggésben, amelyet alátá­masztanak az ágascsápú rákok esetében végzett vizsgála­tok (Romanovsky és Feniova, 1985). Összességében elmondható, hogy az ócsai Nagyerdő sajátos kisrák együttesekkel rendelkező, mozaikos élőhe­lyekkeljellemezhető. Köszönetnyilvánítás Szakmai segítségéért köszönet illeti Forró Lászlót. A kutatásunkhoz szükséges eszközöket és helyet a Magyar Természettudományi Múze­um Állattárának Rákgyűjteménye és az ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszéke biztosította. Irodalom Andrikovics, S. (szerk.) (1996): Az Ócsai Tájvédelmi Körzet botanikai és hidrozoológiai állapotfelmérése. Kutatási jelentés: 34 pp. Einste, U. (1993): Crustacea: Copepoda: Calanoida und Cyclopoida. Süsswasserfauna von Mitteleuropa, 8/4-1, G. Fischer Verl., 209 pp. Einste, U. (1996): Copepoda: Cyclopoida, Genera Cyclops, Megacyc­lops, Acanthocyclops. SPB Academic Publishing, 83 pp. Flössner, D. (2000): Die Haplopoda und Cladocera (ohne Bosminidae) Mitteleuropas. Backhuys Publishers, Leiden, 428 pp. Gulyás, P. - Forró, L. (1999): Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatá­rozója. Vízi természet- és környezetvédelem 9. Környezetgazdálko­dási Intézet, Budapest, 237 pp. Gulyás, P. - Forró, L. (2001): Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyc­lopoida) alrendjeinek kishatározója. 2. bővített kiadás. Vízi termé­szet- és környezetvédelem 14. Kömyezetgazd. Int., Bpest, 199 pp. Janetzky, W. - Enderle, R. - Noodt, W. (1996): Crustacea: Copepoda: Gelyelloida und Harpacticoida. Süsswasserfauna von Mitteleuropa, 8/4-2, Gustav Fischer Verlag, 227 pp. Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rej­telmeibe. Scientia Kiadó, Budapest, 412 pp. Romanovsky, Y. E. - Feniova, I. Y. (1985): Competition among Clado­cera: effect of different levels of food supply. Oikos 44, 243-252. ter Braak, C. J. F. (1996): Unimodal models to relate species to envi­ronment. DLO-Agricultural Mathematics Gr., Wageningen, 266 pp. Vad, Cs. F. - Forró, L. - Török, J. K. (2009a): Cladocera és Copepoda (Crustacea) faunisztikai vizsgálatok az ócsai Öreg-turján területén. Acta biologica Debrecina: Suppl. oecologica Hung. 20: 231-236. Vad, Cs. F. - Forró, L. - Török, J. K. (2009b): Kisrák együttesek vizs­gálata az ócsai Öregturján vizeiben. Hidrológiai Közlöny (in press)

Next

/
Thumbnails
Contents