Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

157 Előzetes vizsgálatok az ócsai Nagyerdő területén található néhány kisvíz Cladocera és Copepoda együtteseiről Vad Csaba Ferenc, Horváth Zsófia ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. Kivonat: Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Nagyerdő kőrises égerlápjában végeztünk annak kisrák együtteseire irányuló vizsgálatokat a 2009, év tavasza és nyara során. A mintavételezés kézi planktonhálóval történt, összesen tíz mintavételi pontra kiterjedően. Vizsgálatainkat alapvető vízkémiai paraméterek (pH, hőmérséklet, vezetőképesség, redoxpotenciál) felvételével egészítettük ki. A Tájvédelmi Körzet faunájára egy-egy Calanoida, Cyclopoida és Harpacticoida, valamint 4 Cladocera faj mutatkozott újnak. Ritkasága miatt kiemelendő közülük a Paracyclops poppei (Rehberg 1880) jelenléte. A kisrák együttesek vizsgálatához sokváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk. Eredményeink szerint a kisrák együttesek abundancia-viszonyai jól tükrözik a láperdő mozaikosságát. Kulcsszavak: láperdő, Turjánvidék, faunisztika, meiofauna, kisrák. Bevezetés 2008-ban az Öreg-turján területén végzett kutatások {Vad és mtsai., 2009a, 2009b) után 2009-ben a lápvidék egy egészen más jellegű területén végeztünk annak kisrák együtteseire irányuló vizsgálatokat. Az ócsai Nagyerdő a Duna-Tisza közi homokhátak mélyedéseiben hajdan kiterjedt láp- és ligeterdők maradványait őrzi. Jellegzetesek kőrises égerlápjai, amelyek asztatikus vízforgalmúak: tavasszal vízborítás alatt állnak, nyár közepére azonban szinte teljesen kiszáradnak, és csak a mélyebb pontokon maradnak fenn kisebb-nagyobb vízfoltok. Korábban hidrobiológiái kutatásokat kizárólag Andrikovics (1996) végzett a területen a vízi makrogerinctelenek, ill. a vízminőség vizsgálata céljából, a meiofauna pedig ezidáig teljesen ismeretlen volt. Munkánk célja hiánypótló faunisztikai adatok gyűjtése, valamint a kisrák együttesek térbeli mintázatának feltárása volt. Anyag és módszer A mintavételezés a 2009. év tavaszán (április 29.) és nyarán (augusztus 11.) történt a Nagyerdei tanösvényt övező kőrises égerlápban, összesen 10 mintavételi pontra kiterjedően (/. ábra). Tavasszal a láperdő átlagosan fél méteres vízborítás alatt állt. A mintavételt 85 mikron lyukbőségü kézi planktonhálóval végeztük. A gyűjtőhelyek között szerepeltek sásokkal övezett nyílt vízfelületek (TANI, TAN4), a láperdőn keresztüláramló csatornák (TAN2, TAN5), valamint sürü Hottonia-kllomány (TAN3). Ügyeltünk rá, hogy a hálózás az adott helyszín lehető legnagyobb részére kiterjedjen, és így a csoportokba tömörülő zooplankton szervezetekből reprezentatív mintát kapjunk. Nyárra a láperdő nagy része kiszáradt, a tavaszi mintavételi helyek közül csak az első helyen találtunk kis kiterjedésű, visszaszorult vízfoltot (TANI). Ezen kívül két, a tanösvényen összegyűlt esővíztócsából (TÓCSÁI, TÓCSA3), a láperdő egy belső, mély pontján megmaradt, békalencsével borított víztestből (TÓI, TÓ2) és egy, a láperdő medrében visszamaradt tócsából (TÓCSA2) gyüjtöttünk. A zooplankton-minták gyűjtésén kívül hordozható WTW Multiline P3 készülékkel mértük a pH-t, a vízhőmérsékletet, a vezetőképességet és a redoxpotenciált. A mintákból az első 300 Copepoda és Cladocera egyedet szedtük ki, amelyeket faj szinten azonosítottunk Einsle (1993, 1996), Janetzky és mtsai. (1996), Gulyás és Forró (1999, 2001), valamint Flössner (2000) határozókönyvei segítségével. A kapott egyedszámokból relatív abundanciát számoltunk. kozott számottevő különbség a mintavételi helyek között. A pH az enyhén lúgos tartományba esett (7,3-7,7), a redoxpotenciál -27 és -53 mV, a konduktivitás 708 és 1. ábra. A mintavételi pontok elhelyezkedése a Nagyerdő területén A kisrák együttesek és az egyes mintavételi helyek összefüggéseinek kimutatását ezen adatok segítségével, hierarchikus klaszterezéssel (UPGMA), ill. standardizált főkomponens analízissel (PCA) végeztük a SYN-TAX 2000 programcsomaggal {Podani, 1997). A környezeti változók lehetséges hatását a kisrákok elterjedésére CANOCO for Windows 4.5 szoftverrel vizsgáltuk {ter Braak, 1996). Eredmények Az abiotikus változókat tekintve tavasszal nem mutatr Ocsa Nagyerdei tanösvény Szintvonalak 1 méterenként Készült a BMK 'KORLÁT" programja keretében. 2004 http'//kor lat bmknet hu ft Térképek Alappont Kft /