Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyó alsó szakaszán

KONECSN^^^^cisvizel^ellemzö 49 lőnye, hogy viszonylag egyszerű, de ennek az értéknek a kiválasztása nem mindig ad megfelelő eredményeket. Ha a Marosra vonatkozóan ezt a módszert fogadnánk el, akkor Aradnál Q

r=Q9o%= 22,3 m

3/s, Makónál Q=Q

90

%= 30,9 m

3/s küszöb-értéket kapnánk (90-95 %-os valószínűségnek megfelelő értékek). Ezek a viszonylag alacsony küszöbértékek gyakorlatilag azt eredményeznék, hogy a vizsgált 57 évben csak igen kevés kisvízi eseményt-, és rövid kisvizes időszakot határoznánk meg, pedig a gyakorlatban vízkészlet igény szempontjából többször alakult ki vízhiányos időszak. Päduraru et al (1974) szerint kisvizes időszakról, vagyis a hidrológiai szárazsággal jellemezhető időszakról akkor beszélhetünk, ha a vízhozam a minimális napi közepes vízhozam 50 %-os értéke (< O

mlnS

r,«/J alá csökken. Ugyanazon szerzők által megadott másik változat szerint a hidrológiai szárazság időszakát a 80 %-os valószínűségű minimális napi közepes vízhozam értékre (<Qmin8o%) is '

e lehet szűkíteni. Kovács-Domokos (1996) a magyarországi folyókra vonatkozóan, a Kille (1970) által kidolgozott módszert alkalmazta. Ez a kritikus kisvízhozam érték nem más, mint a felszín alatti eredetű „alap-vízhozam" sokévi átlagértéke. A számításához nem csak évi vízhozam adatokra, hanem több évtizedes havi vízhozam adatsorra van szükség. A kritikus kisvízhozam érték, a havi legkisebb vízhozamok 50 %-os valószínűségi értékének felel meg. Ezt a statisztikai módszert fogadtuk el és alkalmaztuk a jelen vizsgálat során a Maros alsó szakaszára vonatkozóan is. Vízrajzi Qhavi min Qhavi min köz c

v C

s Kisvízhozamok valószínűsége (m

3/s) állomás /év,hó 50% 80% 90% 95 % 97% 99% Arad 15,0/53.XII 108 0,69 1,50 86,6 47,1 36,9 27,7 25,2 20,3 Makó 27,7/61.X 115 0,72 2,43 92,8 53,1 44,1 37,7 34,5 28,6 A Maros Arad vízrajzi állomásnál, a természeteshez közeli vízjárású 1951-1980 időszak havi legkisebb vízhozamai (360 érték) alapján számított kritikus vízhozam 86,6 m

3/s, a Maros Makó szelvénynél 92,8 m

3/s (3. táblázat). Az elvégzett hidrológiai statisztikai vizsgálatok során a következő kisvízi paraméterekre vonatkozó idősorokat állítottuk össze: - évi minimális vízhozam (Q

ml

n), és ennek időpontja (év, hó, nap), - a minimális napi közép-vízhozam évi minimuma (Q

mi

n „ap) és ennek időpontja (év, hó, nap), - téli félévi (X-III) napi közép vízhozam évi minimuma (Qmin nap tél) és ennek időpontja (év, hó, nap), - a nyári félévi (IV-IX) napi közép vízhozam évi minimuma (Qmin nap nyár) és ennek időpontja (év, hó, nap), - kisvízi vízhozam küszöb-érték (Q

0) v. referencia érték, - kisvízi időszak kezdete, kisvízi időszak vége, - naptári éven belüli kisvízi időszakok hossza, - kisvízi időszak (esemény) teljes hossza függetlenül a naptári évtől, - kisvízi időszakok összesített hossza naptári éven belül, - leghosszabb összefüggő kisvízi időszak, - kisvízi időszak napi közepes minimális vízhozama és ennek időpontja (év, hó, nap) - kisvízi időszakok (események) évenkénti száma, - víztömeg-hiány évenkénti összege (W

0) és a kisvízi időszakonkénti összege. A vizsgálatok során néhány olyan egyszerűsítést alkalmaztunk, amit a vonatkozó szakirodalom is ajánl (Zelenhasic et al. 1987). így pl. hosszabb kisvízi időszakok folyamán előfordulnak, néhány napig tartó, epizód jellegű vízhozam események, amelyek nem változtatják meg az időszak alapvetően kisvízi jellegét. Ha két kisvízi esemény között küszöb-értéket meghaladó kisebb vízhozam növekedés, árhullám alakul ki, de ennek időtartama nem haladja meg az öt napot, akkor a két esemény együttesét egyetlen kisvízi eseménynek tekintettük. Ha egy kisvízi esemény egyik tárgyidőszakból (évből) átnyúlik a másikba, akkor csak az egyik tárgyidőszakhoz számítottuk. Másrészt azt is megnéztük, hogy ha a naptári évet figyelmen kívül hagyjuk, akkor milyen adatsorhoz jutunk. 2. ábra. A napi közepes vízhozamok és az évi jellemző éi évben (1953) An 5. A hidrológiai statisztikai feldolgozások eredményei A Maros folyó vízjárásának évenkénti szélsőségeit jól mutatja a vízhozamok évenkénti és éven belüli ingadozása. A folyó két szelvényénél a kiválasztott nagyvízi (1970) és kisvízi év (1953) napi vízhozamainak alakulása között igen ékek alakulása egy nagyvízi évben (1970) és egy kisvízi !nál és Makónál jelentős eltérések figyelhetők meg (2. ábra). Az 1970. év jellemzően nagyvízi, úgy a kiemelkedően magas évi közepes, maximális és minimális vízhozam értékek tekintetében, mint a vízhozamok éven belüli eloszlásának vonatkozásában. 3. táblázat. A vízhozam küszöbértékek meghatározása 360 hóp (1951.I.-1980.XII.) havi minimális vízhozamai alapján