Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

131 nem kötődött karbonát eltávolítása céljából, ezután 10 ml Bray-féle szcintillációs koktélba helyeztük. A filteren fennmaradt algák radioaktivitását 24 óra elteltével folyadékszcintillációs számlálóval (TRI-CARB 2100TR) mértük. Azt feltételezve, hogy a radioaktív szenet (

1

4C) ugyanolyan mértékben veszi fel az alga, mint a nem radioaktívat (

1

2C), a számláló által mért, az algákba beépült radioaktivitás, a mintához adott radioaktivitás, a víz összes szervetlen széntartalmának ismeretében meghatároztuk az adott idő alatt felvett szén mennyiségét (|ig C l"

1 óra"

1), vagyis a fotoszintézis mértékét. A kapott eredményeket az Eilers & Peeters (1988) használva értékeltük ki, hogy megkapjuk a fotoszintézis paramétereit (P

ma

x, I

k, a). Az összes szervetlen szén (TIC) koncentrációt Elementar High TOC analizátorral mértük. A fotoszintézis-fényintenzitás görbék a szükséges háttéradatok (a globálsugárzás napi változása, a vízoszlop vertikális extinkciós koefficiense (Kd) és a vízmélység) ismeretében lehetővé teszik a fitoplankton alapterületre vonatkoztatott elsődleges termelésének meghatározását. A Balaton Keszthelyi-medencéjében három és fél méteres, a Siófokimedencében négy méteres vízmélységet feltételezve 0,1 mes vízrétegenként számítottuk ki a fitoplankton napi elsődleges termelését 2009 februárjában és júniusában. A teljes fitoplankton, illetve a pikó frakció napi elsődleges termelésének ismeretében pedig meghatároztuk a pikoalgák részesedését a planktonikus elsődleges termelésből. Eredmények és értékelésük A teljes fitoplankton klorofillra vonatkoztatott maximális fotoszintézise (Pnux) a téli időszakban a Balaton Keszthelyi- és Siófoki-medencéjében egyaránt alacsonyabb volt (0,99 és 0,72 HgC (Jg Chi"

1 h"

1, 1-2. ábra), mint a nyári időszakban (6,08 és 5,36 |igC ng Chi"

1 h"

1), amely mutatja, hogy az alacsony hőmérséklet a téli időszakban limitálta a fitoplankton fotoszintézisét (/. táblázat). A fénytelítési paraméter (I

k) a Keszthelyimedencében a téli időszakban 75 (imol m"

2 sec"

1 volt, a nyári időszakban a fitoplankton magasabb fényintenzitás értéknél (367 nmol m"

2 sec"

1) telítődött. A Siófoki-medencében ugyanezt a tendenciát figyeltük meg, a téli időszakban a fénytelítési paraméter 54 (imol m"

2 sec"

1, a nyári időszakban 331 |tmol m"

2 sec"

1 volt (/. táblázat). 1. táblázat: A teljes fitoplankton, a nanoplankton és a pikoplankton fotoszintézis-fényintenzitás görbéinek paraméterei a Keszthelyi- és Siófoki-medencében 2009 telén és nyarán Keszthelyi-medence Siófoki-medence Fito plank ton Nano plank ton Pikó plank ton Fito plank ton Nano plank ton Pikó plank ton P

m„ (ngC Hg Chi-' h1) 0,99 0,78 1,2 0,72 0,90 0,36 Ik (umol m"

2 sec"

1) 75 67 67 54 60 42 lop, (umol m"

2 sec*

1) 214 217 188 190 184 172 a (P

m,A) 0,87 1,21 0,81 1,50 1,09 2,10 2009. június Fito plank ton Nano plank ton Pikó plank ton Fito plank ton Nano plank ton Pikó plank ton P

ma

x (ngC ng Cht

1 h"

1) 6,08 7,43 4,26 5,36 5,93 4,06 Ik (umol m"

2 sec"

1) 367 412 279 331 364 249 lo

p

t ((imol m"

2 sec"

1) 1016 886 1045 899 968 888 a (P

m«/I

k) 0,77 0,15 1,74 0,72 0,66 1,56 Az optimális fényintenzitás (I

op

t) a téli időszakban a Keszthelyi-medencében 214 jtmol m"

2 sec"

1, a Siófoki-medencében 190 jimol m"

2 sec"

1 volt (/. táblázat). A nyári időszakban a Keszthelyi-medencében a fitoplankton optimális fényintenzitása 1016 iimol m"

2 sec'

1, a Siófoki-medencében 899 jtmol m"

2 sec"

1 értéknek adódott. Mind a fénytelítési paraméter, mind az optimális fényintenzitás alacsonyabb értéke a téli fitoplankton alacsonyabb fényintenzitáshoz való jobb alkalmazkodását mutatja. A fényhasznosítási koefficiens (a) értéke a Keszthelyi- és Siófoki-medencében egyaránt alacsonyabb volt [mindkét medencében 0,0132 (|igC |ig Chi"

1 h"

1) /((xmol m"

2 sec"

1)], mint a nyári időszakban [0,0166 és 0,0162 (^gC jig Chi"

1 h"')/(jimol m"

2 sec"

1)], amely szintén az alacsony fényintenzitás hatékonyabb hasznosítását tükrözi (/. táblázat). A fotoszintézis-fényintenzitás görbék vizsgálata során fénygátlást csak a téli időszakban tapasztaltunk (1-2. ábra). 100 200 300 400 500 600 700 800 I (pmol m"' sec') 0 100 200 300 400 500 600 700 800 I (pmol m

J sec ') 1000 1100 1200 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 I (umol m"*sec') 1. ábra: A teljes fitoplankton, illetve a nano- és pikoplankton frakció fotoszintézis-fényintenzitás (P-I) görbéje a Siófokimedencében 2009 telén 2. ábra: A teljes fitoplankton, illetve a nano- és pikoplankton frakció fotoszintézis-fényintenzitás (P-I) görbéje a Keszthelyi-medencében 2009 telén