Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

114 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. A tihanyi Belső-tó medermorfológiájának és a tavon végzett 24 órás vízfizikai és kémiai mérések eredményeinek bemutatása Pintér Balázs

1 - Takács Péter

2 - Mozsár Attila

3 -Zlinszky András

2 - Boros Gergely

2 Pannon Egyetem, 8200. Veszprém, Egyetem u. 10. - 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany, Klebelsberg Kunó utca 3. - 3Debreceni Egyetem, Hidrobiológiái Tanszék 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Jelen munkánkban bemutatjuk a Tihanyi-félsziget területén található Belső-tó medermorfológiáját, illetve a tó eltérő vízmélységgel jellemezhető területein végzett 24 órás vizsgálataink eredményeit. A medermorfológiai vizsgálataink eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a tó két nagyobb medencére különül, átlagos mélysége a több mint 650 mélységpont alapján a vizsgálati időszakban. 1,4 méter, legnagyobb mélysége 2,6 méter volt. A vizsgált fizikai-kémiai paraméterek közül a pH 9,16-9,6 között, a hőmérséklet 23,0-28,7 °C között, a vezetőképesség 2095-2690 nS között, az oxigén-telítettség viszonyok 0-152% (koncentrációt tekintve: 0-12,07mg/l) között változtak. A vizsgált paraméterek között a legváltozékonyabbnak az oxigénviszonyok mutatkoztak. A sekélyebb területeken a hajnali és a késő délutáni méréseink eredményei között akár 3-4 szeres koncentrációkülönbséget is mértünk. Az oxigénviszonyok ilyen mértékű hektikussága véleményünk szerint a tó hipertóf jellegéből fakad. Felméréseink során a hőmérséklet és az oxigénviszonyok tekintetében a mélyebb területeken időszakos rétegzettséget tapasztaltunk Belső-tó, medermorfológia, 24 órás mérések Kulcsszavak: Bevezetés A Tihanyi-félsziget egyik legfontosabb tájképi értéke a Belső-tó. A tó keletkezésére két elmélet létezik. Az egyik szerint a félsziget szívében egy kialudt vulkán kalderájában agyagos vízzáró réteg rakódott le, és ily módon megtartotta a felgyülemlett vizet (Lóczy 1913). Valószínűbb viszont Cholnoky (1936) hipotézise, miszerint a tó a félsziget magaslatait az eróziótól megóvó vulkáni tufa és melegvízi mészkő lerakódások között, szélerózióval keletkezett. A létrejött néhány tíz hektár kiterjedésű tavat csak a csapadék és rétegvizek táplálják. A tó vízminősége teljesen más, mint a Balatoné (Móricz 1938). Ez az eltérés feltevésünk szerint a bejutó víz magas tápanyag-terheléséből és abból adódik, hogy a víz csak párolgás útján hagyhatja el a Belső tavat, tehát a tó vize folyamatosan töményedik. Irodalmi adatok tanulsága szerint a negyvenes évek végén megkezdődő horgásztatás jelentős változásokat hozott a tó életében. A horgászat miatt a nádas és a hínárnövényzet nagy része eltűnt. A nádas állományai a későbbiekben sem tudtak regenerálódni, nem utolsó sorban az időközben betelepített amur állományok miatt. A makrovegetáció annak pusztulása után növényi törmelékként a hullámzással kikerülhet a tópartra. A hajtásos növények visszaszorulása miatt a tó viszont nem tud(ott) megszabadulni a bekerülő növényi tápanyagoktól, illetve a tóban megtermelődő szerves anyagoktól. A lefolyástalan tóból a szervesanyag tehát csak korlátozottan juthat ki, viszont napjainkban is jelentős a faluból és a környező mezőgazdasági területekről lefolyó csapadékvízzel bekerülő növényi tápanyagok mennyisége. Emiatt tó vize napjainkban is hipertróf jelleget mutat (Boros G. szóbeli közlés) A makrofitonok visszaszorulásával az elsődleges producens szerepét a fitoplankton vette át. A fitoplankton legjelentősebb csoportját a tóban a cianobaktériumok alkotják (Somogyi B. szóbeli közlése). A cianobaktériumok megjelenéséről és az első vízvirágzásokról a hajtásos növények visszaszorulása utáni években számoltak be (Entz 1951). Rendszeres vízvizsgálatokat több mint fél évszázada végeztek a tavon (Entz 1951). Ezek a mérések havi bontásban történtek, így nem találhatunk adatokat az egyes fizikai és kémiai jellemzők napon belüli változásairól. A hipertróf tavak jellemzéséhez viszont fontosak a rövidtávú, napon belüli változások detektálása is. Hogy képet kapjunk egyes fizikai és kémiai paraméterek napszakos változásairól 24 órás méréseket végeztünk a tó különböző mélység-viszonyokkal jellemezhető pontjain. Mivel a tó medermorfológiájáról nem találtunk korábbi irodalmi adatokat, ezért a vizsgálataink céljai között szerepelt a tó mélységviszonyainak feltérképezése is. Anyag és módszer A mélységméréseket Huminbird Wide Optic márkájú radarral végeztük el, a mintapontok geokoordinátáit GPS készülékkel (Garmin 76cx) rögzítettük. A hosszúsági, szélességi és magassági koordinátákkal meghatározott pontok közé a felületet Natural Neighbour módszerrel, 2,5 méteres vízszintes felbontással interpoláltunk. A kapott domborzati modellből a szintvonalas térképet fél méteres alapszint-közzel állítottunk elő. A számításokhoz Golden Software Surfer 8, az adatkonverzióhoz és a szintvonalas, illetve felületszerü megjelenítéshez Global Mapper 10 szoftvert használtunk. A medermorfológiai adatok ismeretében 4 mintapontot jelöltünk ki a tó különböző mélységű területein. A mélyebb pontokon 4 (35-, 90-, 150-, 200cm mélységben) a part közelében fekvő sekélyebb pontokon 2 mérést végeztünk (35-, illetve 90cm-es mélységben) A 24 órás fizikai-kémiai vizsgálatokat OAKTON óOOSeries márkájú terepi multi-paraméteres mérőműszerrel 2009 július 2122-én két órás időközönként végeztük el. A vizsgált változók közül az oxigéntelítettség, a pH, a hőmérséklet és a vezetőképesség napi változásait mutatjuk be. Eredmények és értékelésük A több mint 650 mélységadatból képzett térképen (7. ábra) jól látható, hogy a tó egy sekélyebb, északkeleti és egy mélyebb, délnyugati medencére különül, melyeket egy köves pad választ el. Ezen a sekély területen a vizsgálati időszakban a víz mélysége nem haladta meg a 0,4 métert, míg a tó délnyugati területén 2,6 méteres maximális vízmélységet mértünk. Az adatfelvételek idején a tó átlagos vízmélysége 1,4 méter, a tó nyílvízi partvonalán felvett koordináták alapján a szabad vízfelület kiterjedése ~ 0,319 km

2 volt. A fizikai-kémiai paraméterek változásainak értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a mérési időszak előtt egy hidegfront vonult át a régió fölött, illetve az éjszakai mérések alatt körülbelül egy-másfél órán át csendesen esett az eső. A front utáni melegedéssel magyaráz-