Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

115 ható, hogy az oxigéntelítettség, a pH, illetve a hőmérséklet adatok is magasabbak voltak a mérési periódus végén, mint annak kezdetén. A napsütés intenzitásának növekedésével melegszik a víz, illetve növekszik a fotoszintézis intenzitása is. Ez növeli az oldott oxigén mennyiségét a vízben. Emellett a fitoplankton a szerves anyagaik felépítéséhez szénsavat, /ilyen pH tartományban karbonát és hidrogén-karbonát ionokat/ vesz fel, ami a pH emelkedését eredményezi. A várható éjszakai/hajnali pH csökkenést csak 2 ponton tudtuk kimutatni. A mérések közben leesett csapadék időszakosan lehűtötte és felhígította a felszíni vízréteget. Bár a csapadék hígító hatása a mélyebb területeken is kimutatható volt, az eredeti állapotok néhány órán belül visszaálltak. Mérési adatainkat a több mint ötven éves (Entz 1951) adatsorokkal összevetve elmondható, hogy a tó vizének pHja és vezetőképessége jelentősen emelkedett, amely valószínűleg a párolgás miatti folyamatos töményedésnek tudható be. A hőmérséklet esetében enyhe emelkedést, a mélyebb területeken pedig múló rétegzettséget mutattunk ki. A falura hullott csapadékot összegyűjtő csatorna - amely amellett hogy a tó vízutánpótlásának nagy része ezen érkezik, a Belső-tó egyik legnagyobb szennyező forrásának is tűnik - a 4. mintapont közelében torkollik a tóba. Ezzel magyarázható az, hogy a vezetőképesség értékek ezen a területen esnek vissza a legnagyobb mértékben. Az oxigén-viszonyokat tekintve erőteljes változékonyságot tapasztaltunk a nap folyamán az egyes helyek között. A sekélyebb területeken mind a felszínen mind az aljzat közelében a hajnali és késő-délutáni mérések adatai között 3— 4-szeres különbségeket tapasztaltunk. A két mélyebb mintahely esetében az aljzat fölött a nap nagy részében anoxikus viszonyok uralkodtak (az 1. mintapontnál a hajnalra majdnem a teljes vízoszlopban oxigénhiány állt be). Eredményeink azt mutatják, hogy a tó oxigénháztartása, nem utolsó sorban a rendszeres vízvirágzást okozó óriási cianobaktérium tömeg miatt, igen labilisnak mondható. Köszönetnyilvánítás: Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Tihanyi Belső-tó Kht. munkatársainak a mintavételekhez nyújtott segítségükért. Irodalom Cholnoky J. (1936) Balaton - Franklin Kiadó, Budapest 137pp. Entz B. (1951) Vízkémiai vizsgálatok a tihanyi Belső-tóban 1950-51ben. (Biológiai és kémiai vizsgálatok a megváltozott Belső-tavon I.)-Annál. Biol. Tihany 20. 175-184. Lóczy L. (1913) A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékekek szerinti telepedése. — A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. A Balaton környékének geológiája és morfológiája. — Kilián, Budapest, 617 p. Móricz M. (1938) A tihanyi Belső tó kémiai vizsgálata - A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái, 10. évf. 440-442. Studies on hydrophysico-chemical parameters, and lake bed morphology of the Lake Belső, Tihany Pintér, B. - Takács, P. - Mozsár, A. - Zlinszky, A. - Boros, G. Abstract: The aims of this study were 1: to provide a hydromorphologic map about the Inner-lake situated to the Tihany-peninsula, and 2: to present the results of a short term (24hour) physico-chemical water survey (pH, conductivity, oxygen saturation, temperature measurements) made at four, characteristically different sampling sites. The results of the depth measurements revealed that the lakebed can be divided to two bigger basins, separated by a shallow (depth <0,4m) stony bench. Mean depth of the lake was 1.4 meters, with a maximum depth of 2.6m at the northern basin. The results of the measurements show high variation (conductivity varied between 2095-2690 pS, pH varied between 9,16-9,6, temperature varied between 23,0-28,7 °C, and oxygen saturation varied between 0-152 %). High daily fluctuations were found in the case of oxygen saturation, between places as well at different depths. (Presumably, this variability could be caused by the increased activity of cyanobacteria). In the case of temperature and oxygen saturation ephemeral stratification was observed, with temporal anoxia at the deeper water layers. Key words: Lake Belső, bed morphology, short term hydrophysico-chemical measurements. (Klossy Irén alkotása)