Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

93 pen 20 szignifikáns esetet találtunk, mely 7 kovaalga faj illetve 6 paraméter között állt fenn (2. táblázat). 2. táblázat: A kovaalga fajok és a paraméterek közötti DO (mg/l) Hőmérséklet (C°) NO

2 (mg/l) NO, (mg/l) KOI (mg/l o

2) Cl (mg/l) Fragilaria capucina var. vaucheriae -0,71 0,75 -0,57 Gomphonema minutum 0,45 -0,44 Gomphonema parvulum 0,55 -0,62 0,56 -0,51 Mayamaea atomus -0,51 0,59 -0,6 0,47 Navicula lanceolata -0,5 0,45 -0,6 0,43 Nitzschia palea 0,48 0,56 Planothidium frequentissimum -0,48 DO (mg/l) Hőmérséklet (C°) NO

2 (mg/l) NO, (mg/l) KOI (mg/l o

2) Cl (mg/l) Fragilaria capucina var. vaucheriae -0,71 0,75 -0,57 Gomphonema minutum 0,45 -0,44 Gomphonema parvulum 0,55 -0,62 0,56 -0,51 Mayamaea atomus -0,51 0,59 -0,6 0,47 Navicula lanceolata -0,5 0,45 -0,6 0,43 Nitzschia palea 0,48 0,56 Planothidium frequentissimum -0,48 » loo r 90 o* ~ 30 1 S 70 i M 1 60 j 50 r £ 40 30 20 -í * 0 10 j 0 < U»EE MíSim?: Idötnjpl 3. ábra: Az 5 faj közösséghez viszonyított aránya Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a Torna-patakban, amely olyan kisvízfolyás, ahol a víz kémiai és fizikai paraméterei ingadoznak az egyensúlyi állapot a gyakori bolygatásnak köszönhetően nem alakult ki. Köszönetnyilvánítás A kutatást az Otto Kinne Foundation és az OTKA K75552 támogatta. Köszönet illeti Hubai Katalint, Kálmán Csabát, Kovács Katát, Kucserka Tamást, Selmeczy Gézát, Teke Gábort, Üveges Viktóriát (PE Limnológia Tanszék) a vízkémiai elemzésekben nyújtott segítségükért. Irodalom Ács, É., Barreto, S., Beszterci, B., Borics, G., Fehér, G., Grigorszky, I., Kiss, KT., Makk, J„ Pelyhe, T„ Schmidt, A., Szabó, K, Vörös, L. (2004a): Algológiai praktikum. Szerk.: Ács É. & Kiss. K.T. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. Ács, É., Kiss Keve, T. (1993): Effects of the water discharge on periphyton abundance and diversity in a large river (River Danube, Hungary). Hydrobiologia 249:125-133. Ács, É., Kiss Keve, T. (1991): Investigation of periphytiv algae in the Danube at Göd (1669 river km,

). Arch. Hydrobiologia Algological Studies 62: 47-67. Backhaus, D. (1967): Ökologische Untersuchungen an den Aufwuchsalgen der obersten Donau und ihrer Quellflüsse. Arch. Hydrobiol./Suppl. 30, 4: 364-399. Conell, J. (1978): Diversity in tropical rain forests and coral reefs. Science 199: 1304-1310 Gumtow, R. B. (1955): An investigation of the periphyton in a riffle of the West Gallatin River, Montana. Trans. Am. Microscop. Soc. 74: 278-292. Hardin, G. (1960): The competitive exclusion theory. Sciense 131: 1292-1297. Hutchinson, G. E. (1961): The paradox of plankton. Am. Nat. 95: 137-147. Juhász-Nagy, P. (1993): Notes on compositional diversity. Hydrobiologia 249: 173-182. Krammer, K, Lange-Bertalot, H. (1997, 1999): Bacillariophyceae 1. Teil: Naviculaceae. In: Pascher, a Süßwasserflora von Mitteleuropa Band 2/1, Gustav Fischer Verlag, Heidelberg Berlin. Krammer, K, Lange-Bertalot, H. (1997, 1999): Bacillariophyceae 2. Teil: Bacillariaceae, Epithemiaceae, Surirellaceae. In: Pascher, a Süßwasserflora von Mitteleuropa Band 2/2, Gustav Fischer Verlag, Heidelberg Berlin. Krammer, K, Lange-Bertalot, H. (1991, 2000): Bacillariophyceae 3. Teil: Centrales, Fragilariaceae, Eunotiaceae. In: Pascher, a Süßwasserflora von Mitteleuropa Band 2/3, Gustav Fischer Verlag, Heidelberg Berlin. Krammer, K, Lange-Bertalot, H. (1991): Bacillariophyceae 4. Teil: Achnanthaceae, Kritische Ergänzungen zu Navicula und Gomphonema. In: Pascher, a Süßwasserflora von Mitteleuropa Band 2/4, Gustav Fischer Verlag, Heidelberg Berlin. MSZ (12749): A felszíni vizek minőségére vonatkozó határértékek Naselli-Flores, L., J. Padisák, M. T. Dokulil and I. Chorus (2003): Equilibrium/steady-state concept in phytoplankton ecology. Hydrobiologia 502: 395-403. Németh, J. (1998): A biológiai vízminősítés módszerei. Környezetgazdáik. Int. Richerson, P. J., R. Armstrong & C. R. Goldman (1970): Contemporaneous disequilibrium: a new hypothesis to explain the paradox of the plankton. Proc. Natl. Acad. Sei. U.S.A. 67: 1710-1714. Rojo, C., Álvarez-Cobelas, M. (2003): Are there steady state phytoplnkton assemblages int he field? Hydrobiologia 502: 13-36. Sommer, U., Padisák, J., Reynolds, C. S., Juhász-Nagy, P. (1993): Hutchinson's heritage: the diversity-disturbance relationship in phytoplankton. Hydrobiologia 249: 1-7. Wetzel, R. G., Likens, G. E. (2000): Limn. Analyses. SpringerVerl., New York. The effect of intermediate disturbances and the development of equilibrium states in epilitic diatom communities in the Torna-stream (Hungary) E. Lengyel, Cs. Stenger-Kovács, J. Padisák Abstract: The primary of this study was to trace equilibrium states and to assess the response of the diatom assemblages to the disturbance. Sterilized limestone bricks were exposed in April 2008 in the Torna-stream and they were removed one-by-one on every third day in the first month and then weekly until May 2009. Dissolved oxygen, temperature, conductivity and pH were measured in the field and the major water chemical variables were analyzed in the laboratory with widely accepted methods. The abundances of the dominant species (e.g. Planothidium frequentissimum

, Achnanthidium minutissimum

, Cocconeis placentula

, Fragdaria capucina, Gomphonema olivaceum, Gomphonema parvulum, Navicula gregaria, Navicula lanceolata) were affected by DO, temperature, amount of nitrite-, nitrate- and chloride ions. The equilibrium state, which condition is that minimum 5 species of algae contribute more than 80% of total biomass was presumable in three periods. However, these occassions can be restricted to a single 12 days period in spring (April) term, if we take the consistence of biomass (chlorophyl-a) into consideration. In conclusion, development of an equilibrium state in the epilithic diatom communities in the Torna stream was not observed. Community development was interrupted by different disturbance events. Látható, hogy a hőmérséklet valamint a KOI mennyisége volt a legfőbb befolyásoló tényező. A nitrát- és a kloridion koncentráció 3-3 faj relatív gyakoriságát befolyásolta, míg a nitrit- és az oldott oxigén tartalom 2-2 fajjal mutatott korrelációt. A 62 mintavétel alkalmával 3 időszakot tudtuk megkülönböztetni (április 16-28., február 15. - március 1. illetve március 15. -április 20.), amikor nem több, mint 5 faj alkotta a közösség közel 80%-t (3. ábra). Amennyiben összevetjük a biomassza változást és a 2) kritériumot, akkor ez alapján az egyensúlyi állapot az első időszakban (április 16-tól április 28-ig) lenne feltételezhető. Mivel az egyensúlyi állapot feltétele a hosszabb időintervallum, minimum 4-5 hét (Ács és Kiss, 1993), az egyensúlyi állapot a kutatás során nem állt fenn. A legtöbb alkalommal a domináns öt faj csak az 50-70 %-ot alkotta a közösségnek. A vizsgálat során kiderült, hogy a vizsgálat időszakában nem teljesültek az egyensúlyi állapot feltételei.