Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6. SZ. Eredményeink azt mutatják, hogy a mocsáron átfolyó víz bizonyos komponensekben évszakos változást mutat (pl. klorid, vezetőképesség). Több paraméter esetében (nitrát, nitrit, ortofoszfát) megállapíthattuk, hogy adott időpontban koncentrációjuk alacsonyabb volt a csatornák mocsarat elhagyó szakaszán szemben azt megelőző résszel, így feltételezzük, hogy ez a vizes élőhely képes bizonyos szennyezéseket semlegesít, illetve szűrni. A MSZ 12749-1994. szabványban meghatározott határértékektől az orto-foszfát koncentrációk térnek el a legjobban, így nagyfokú foszforterhelésre gyanakszunk a város felől. Összefoglalás Munkánk során a Nyíregyháza külterületén fekvő Igricemocsárt tápláló csatornák vizének biológiai vízminősítésével (Belga Biotikus Index) és kémiai vizsgálatával foglalkoztunk (MSZ 12749). Feltételeztük, hogy a láthatóan kommunális szennyezőanyagokkal terhelt befolyó szakaszok a mocsáron áthaladva szűrődnek, tisztulnak a mocsár pufferelő képessége révén. A Belga Biotikus Index alapján arra a következtetésekre jutottunk, hogy a csatornák vize kritikus állapotban van (III. mérsékelten szennyezett), az ökológiai egyensúly könnyen átbillenhet egy olyan állapotba, amely jelentős biodiverzitáscsökkenéssel járhat. Ezt bizonyítja a vízminőségre leginkább érzékeny taxonok (pl. Trichoptera, Plecoptera) hiánya is. A legnagyobb BBI értékeket és taxonszámot a vízfolyásoknak a mocsárt elhagyó szakaszán mutattuk ki (bár nem voltak egyértelműen szignifikánsak), így joggal tekinthetjük a kifolyó vizet jobb minőségűnek. A kémiai vizsgálatok alapján ezt részben alá tudtuk támasztani, bizonyos komponensek esetében nem fedeztünk fel ilyen szabályosságot. Szembeötlő volt azonban egyes alkotórészek szezonális változása is (pl. klorid-ion, vezetőképesség). Jelentős foszforszennyezésre mutattunk rá a csatornák mocsárt megelőző és elhagyó szakaszán is, míg pl. a nitrit, nitrát, ammónia bőven határérték alatt maradtak. Megjegyezzük, ugyanakkor, hogy a biológiai vízminősítő rendszer nagyobb időléptékű ökológiai változásokra reagál (érzékenyebb) és a víztér általános állapotát jellemzi, viszont konkrét szennyezések jelenlétére a kémiai elemzés adhat választ. Eredményeink még csupán egy hosszabb távra tervezett kutatás első lépéseinek tekinthetők, így ezen tendenciák világosabb feltárása a jövőben további vizsgálatok tárgyát fogja képezni. Reméljük, ezzel hozzájárulhatunk ennek az egyedülálló szépségű védett területnek a megóvásához. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk Tóth Miklósnak, a Felső-Tisza Alapítvány vezetőjének a területtel kapcsolatos információiért, és minden kollégának, akik segítettek bennünket munkánkban. Irodalom De Pauw, N. and Vanhooren, G. (1983) Method for biological quality assessment of watercourses in Belgium. Hydrobiologia 100(1): 153-168. De Pauw N., Van Damme D., De Vaate A. B. (1996) Manual for Macro-invertebrate Identification and Water quality Assessment, Integrated Training Programme for Implementation of the Recommended Trans-national Monitoring Strategy for the Danube River Basing commissioned by the European Commission, CEC PHARE/ TACIS, Vienna: pp. 225) Gabriels W, Goethals P. L. M., De Pauw N. (2005) Implications of taxonomic modifications and alien species on biological water quality assessment as exemplified by the Belgian Biotic Index method. Hydrobiologia 542:137-150. Groffman P. M, Gold A. J. and Jacinthe P. A. (1998) Nitrous oxide production in riparian zones and groundwater. Nut. Cycl. Agroecosyst. 52, 179-186. Machefert S. E., Dise N. B, Goulding K.W.T. and Whitehead P.G. (2002) Nitrous oxide emission from a range of land uses across Europe Hydrology and Earth System Sciences, 6(3): 325-337. MSZ 12749-(1994): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés Petri A., P. Holló I., Nagy L. Zs., (2009) Adatok a Dél-Alfóld kis és közepes méretű vízfolyásainak makroszkopikus vízi gerinctelen faunájához, 2. rész. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 20: 181-191. Verhoeven J. T. A., Arheimer B., Yin C. and Hefting M. M. (2006) Regional and global concerns over wetlands and water quality. Trends in Ecology and Evolution. 21/2: 96-103. Assessment of the quality of through-flow water of the Igrice marsh by using bioindication and chemical analysis I. János, M. Zs. Hörcsik, Zs. Kotroczó, Gy. Vincze, S. Szabó, Zs. Csatlós, S. Parais, Gy. College of Nyíregyháza, Institute of Biology, H-4401 Nyíregyháza, Pf: 166, janosi2@nyf.hu Abstract: The basic aim of the present study is the water quality assessment of the Igrice marsh (Nature Conservation Area, situated in boundary of town of Nyíregyháza) using by bioindication and chemical analysis. The phenomenon of biofiltration is well known: the different wetlands are efficient at removing nutrients and pollutants from through-flowing water by means of their plant communities (mainly reedy, tussocky and large sedge areas). Considering the thought mentioned above, the basic questions of this study were the followings: how does the quality of water flowing through the marsh change and how is it manifested in the presence or even absence of the different macroinvertebrate taxa and in the chemical parameters? The water quality assessment was made by using the Belgian Biotic Index (BBI), an index based on the presence or absence of aquatic macroinvertebrate taxa and by chemical parameters (conductivity, pH, N0 2", N0 3", NH 4 +, CI", Fe 2 +, orthophosphate). In accordance with the expectations, the results indicated that stream water, flowing through the marsh has been improved in quality by biofiltration processes of the wetland ecosystem. It could be seen based on the presence of the taxa indicating better water quality and the positive changes in the chemical features at the outflow part of the canal. As a conclusion, it could be established that the Igrice marsh is able to improve the quality of the through-flowing water effectively. Nevertheless, using this wetland for such a function is not possible, because the habitat of the marsh is protected and there is no information about the effective buffer capacity of the area. Keywords: Igrice marsh, water chemistry, Belgian Biotic Index (BBI), macroinvertebrate taxa, water quality assess
