Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6. SZ. Kombinált intenzív-extenzív rendszer (KIE) Az intenzív és extenzív haltermelés egyszerű kombinációjával (kihelyezett mesterséges felület arány 0%) 26 %-kal jobb fehéijehasznosulást eredményezett az önálló intenzív halneveléshez képest. A haltermelés tápanyaghasznosulása élőbevonat alkalmazásával tovább javult, a fehérje-hasznosulás ekkor 40 %-kal haladta meg a kombináció nélküli intenzív haltermelés esetében számítottat. A haltermelés tápanyag-hasznosulása 100 % szubsztrát felületnél volt a legmagasabb (4. táblázat). A magasabb élőbevonat arány esetében a haltermelés tápanyag-hasznosulása alacsonyabb volt. Az átlagos takarmányértékesítés (FCR) az intenzív egységekben 1,6 volt, ami a kombinált haltermeléssel 0,9-ra csökkent, az extenzív tóban képződött kiegészítő haltermelés által. A vízminőségi paramétereik tekintetében a kísérleti egységek között nem volt szignifikáns eltérés (p>0,05). Az extenzív halastó halhozama az élőbevonat megtelepedésére szolgáló mesterséges felületek kihelyezésével fokozható. A vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az alkalmazott tápanyagterhelések mellett (átlagos takarmány-bevitel 1,2 g N m" 2 nap" 1) a tófelülettel megegyező felület kihelyezése (élőbevonat arány 100%) bizonyult a leghatékonyabbak. A kombinált rendszer működésének a kulcsa az intenzív egység tápanyagterhelése és az extenzív tó tápanyag-eltávolítási kapacitása közötti egyensúly. A helyesen megválasztott méretű extenzív halastó alkalmazásával fenntartható a megfelelő vízminőség és minimalizálható a haltermelés által okozott tápanyagterhelés. 4. táblázat. Tápanyag-hasznosítás a halhozamban a bePA 0% PA 100% PA 200% N P C N P C N P C Intenzív egység 23 23 16 22 22 15 22 22 15 Extenzív egység 6.1 3.3 4.4 10 8.9 7.3 5.9 3.3 4.2 Összesen 29 26 20 33 31 22 28 25 19 PA: kihelyezett mesterséges felület aránya az élőbevonat képződéséhez (szubsztrát felület/tófelületx 100) A vizsgált kombinált rendszerek a különböző funkciójú egységek összekapcsolásával a tápanyag-hasznosítás mértéke jelentősen emelkedett. A létesített vizes élőhelyek a vízkezelési funkciójuk mellett alkalmasak másodlagos haszonvételre is, amelyek közül az energianövény termelés lehetősége mutatkozik a legígéretesebbnek. A kombinált intenzívextenzív haltermelő rendszer képes volt az intenzív rendszerből távozó hulladék tápanyagok feldolgozására és haszÖsszefoglalás Két eltérő kialakítású és funkciójú kombinált rendszert vizsgáltunk a kísérleteink során; egy sorba kapcsolt tavakból álló létesített vizes élőhelyi rendszert, amelynek a fő feladata a vízkezelés volt, valamint egy kombinált intenzív és extenzív egységekből álló haltermelő rendszert. A vizsgálataink célja a haltermelő rendszerekben keletkező hulladék tápanyagok újrahasznosítási potenciáljának felmérése volt. A kapott eredmények bizonyították, hogy különböző vizes élőhely-típusok összekapcsolásával, mint a stabilizációs tó, halastó és vízinövényes tó, a tápanyag eltávolítás hatékonysága fokozható, hal- és növénytermelés útján ezek a tápanyagok piacképes melléktermékekké alakíthatóak. A kombinált haltermelési technológia alkalmazásával a tápanyagok jobb hasznosítása révén csökken a termelési folyamat során kibocsátott tápanyagok mennyisége, javul a tápanyagok hasznosításának mértéke, amely tovább fokozható élőbevonat képződésére alkalmas mesterséges aljzatot kihelyezésével. Köszönetnyilvánítás A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatta (SustainAqua COLL-T-2006-030384). Irodalom Brune, D. E., Schwartz, G., Eversole, A. G., Collier, J. A., Schwedler, T. E., 2003. Intensification of pond aquaculture and high rate photosynthetic systems. Aquacultural Engineering. 28: 65-86. Diab, S., M. Kochba, Mires D., Avnimelech. Y.,1992. Combined intensiveextensive (CIE) pond system A: inorganic nitrogen transformations. Aquaculture 101: 33-39. Hargreaves, J. A., 1998. Nitrogen biogeochemistry of aquaculture ponds. Aquaculture. 166: 181-212. Gál D., Szabó P., Pékár F., Váradi L., 2003. Experiments on the nutrient removal, retention and discharge of a pond ecosystem. Hydrobiologia 506(1): 767-772. Kerepeczki, É., Gál, D., Szabó, P., Pékár, F., 2003. Preliminary investigations on the nutrient removal efficiency of a wetland-type ecosystem. Hydrobiologia. 506. 665-670. Lakatos, Gy., 1998. Constructed wetlands for wastewater treatment in Hungary. In: Constructed wetlands for wastewater treatment in Europe. Ed. Vymazal, J., Brix, H., cooper, p. F., green, m. B., Haberl, R., Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands. 191-206. Naylor, R. L., Goldburg, R. J., Primavera, J. H., Kautsky, N., Beveridge, M. C. M„ Clay, J., Folke, C., Lubchenco, J., Mooney, H„ Troell, M., 2000. Effect of aquaculture on world fish supplies. Nature. 405(1): 1017-1024. Paist, A., 2005. The suitability of energy plants as fuel for power boilers. Tallinn University of Technology, Thermal Engineering Department. 7.8. October 2005. International conference "Contribution of agriculture to energy production"; http://www.agri.ee/public/ iuurkataloog/BIOENERGEETIKA/Paist.ppt Vymazal J., 2001. Transformation of nutrients in natural and constructed wetlands. Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands, 519. nosttasara. Study of the waste reuse potential in aquaculture systems Dénes Gál, Éva Kerepeczki, Tünde Kosáros, Ferenc Pékár Research Institute for Fisheries, Aquaculture and Irrigation, Szarvas Abstract Two pilot scale experiments were investigated for the potential of nutrient reusing capacity of integrated aquaculture: (1) combined intensive-extensive aquaculture system and (2) constructed wetland system. The experiments of combined system were carried out in three ponds (area 310m 2) served as extensive units, where to a cage was placed as an intensive unit (volume 10m 3) in each pond. Three different setups of extensive ponds were studied: additional area for periphyton development equalled about 0, 100 and 200% of the pond surface area. In the intensive units African catfish were cultured and fed with pellet, while common carp and Nile tilapia were stocked in each extensive unit and were raised without any artificial feeding. The average feed loading was 1.2 g N m" 2 day" 1. The nutrient utilisation of fish production was 29 % for N, 26 % for P and 20 % for C with 0% substrate surface, while it was 33, 31 and 22 % with 100 % substrate surface for N, P and C, respectively. The constructed wetland system was built for the water treatment of the effluents of an intensive flow-through African catfish production farm. Besides the water treatment the constructed wetland system was able to transform the waste nutrients into valuable by-products such as fish and energy plants. The wetland system was constructed by the combination of an oxidation pond, a fishpond and macrophyte pond units. The nutrient removal capacity of the wetland system was 1300, 180 and 3000kg ha' 1 year' 1 for nitrogen, phosphorus and organic carbon, respectively. 6 % of nitrogen and 10 % of phosphorus of the total introduced nutrient were utilised in by-products. Keywords: water treatment, aquaculture, wetland, fishpond, nutrient. A szerzők levélcíme Név: Dr. Gál Dénes ( gald@haki.h u ). Dr. Kerepeczki Éva ( kerepecz@haki.h u ). Kosáros Tünde ( kosarost@ haki.h u ). Dr. Pékár Ferenc ( pekarf@haki.h u ) Cím: Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8.
