Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A Danakil depresszió (Eitópia) Dalol-i hidrotermái és kiválásaik

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 1. SZ. szemléletesen és látványosan rögzítik. Ny-ról az Etióp felföld meredeken kiemelkedő, helyenként a 3000 m-t is meghaladó magaslatai határolják. K-en pedig, a Danakil hegység több mint 2000 m magasságot elérő hegyvonulatai zárják le elterjedését. A depresszió ÉNy - DK-i irányokban nyitott és növekvő magassággal szervesen kapcsolódik az Afar mélyfold magasabb felszínű területeihez. A depresszió felszíne morfológiailag tagolt, mert a süllyedékből esetenként több száz m-rel kiemelkedő aktív és inaktív vulkánok vannak jelentős kiterjedésű bazaltos lávatakarókkal és szórt anyaggal. A vizsgált és tárgyalt hidroterma előfordulás a Danakil depresszió ÉNy-i részén a Dalol-i körzetben helyezkedik el, ahol a felszínen kiterjedt só mezők alakultak ki a holocén folyamán, amelyeknek keletkezését egykor hatalmas elterjedésü paleo sóstó kiszáradásával magyarázzák. Ennek a só-mezőnek kb. a közepe táján törnek felszínre, forró gőzök és gázok kíséretében az üledékképző hidrotermák (5. ábra). 3. ábra. Áttekintő helyszínrajz a Danakil depresszió ENy-i részéről a vizsgált Dalol-i hidrotermás sós lerakódások feltüntetésével a Hannoverben kiadott földtani térkép alapján 1. Vizsgált előfordulás, l/a As Ale-i felhalmozódás, 1/b Asszale tavi - sószigetek, 1/c Kebrit Ale-i sólerakódások, 2. Sómező helyi vízborítással, 3. Sóstavak, 4. Időszakos vízfolyások, 5. Bazalt terület, 6. Vulkáni kúpok, 7. Etióp felfold, 8. Danakil hegység, 9. Hegység szerkezeti törések A vizsgált terület éghajlatilag a nagyon száraz és forró sivatagi területek közé tartozik. Péczely Gy. lönyvében (1984) a trópusi száraz szavanna-i éghajlati tartományba sorolja, de külön kiemeli, hogy a Danakil sivatag az egyik legforróbb terület, ahol a meteorológiai észlelések szerint az évi középhőmérséklet 34,4 °C és a csapadék sem éri el az 50 mm/év-et. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a tárgyalt hidrotermák olyan éghajlatú területen törnek felszínre, amely a kontinens egyik meteorológiailag szélsőséges vidékei közé tartozik forróságával és csapadék szegénységével. Ezekkel a klimatikus adottságokkal együtt járó magas párolgás és csapadékhiány meghatározó szerepet játszik, a hidrotermához kapcsolódó hidrodinamikai rendszer vízkörforgalmában és a kiválások folyamatában (4. ábra). 4. ábra. Etiópia éttekintő csapadék térképe. (Átvéve Waterkamp R. (1999) Goldstadt Reiseführer-ből, módosítva) A. Etióp felföld, B. Ahmar hegység, C. Afar mélyföld. 1. 200 mm/év alatt, 2. 200 - 600 mm/év között, 3. 600 - 1600 mm/év között, 4. 1600 mm/év felett, 5. Danakil depresszió Szembetűnő különbségeket tapasztalunk az országon belül a csapadék-eloszlásban és annak lefolyásában a Felföld vízgazdagsága és az Afar síkság vízszegénysége között. Vizsgálva ezeket az eltéréseket és vízháztartásbeli különbségeket megállapítható, hogy ebben nemcsak az éghajlati tényezők játszanak szerepet, hanem alapvetően a vízválasztók okozta felszíni vizek lefolyás irányai is, mert emiatt alakultak ki a jelenlegi adottságok. Az 5. ábrán berajzolt felszíni vízválasztó kialakulása következtében az Afar síkság felé irányuló lefolyás rendkívül kedvezőtlen, mert ez a Felföld K-i peremi részei mentén húzódik. így a Felföld csapadék gazdagságából a mélyföld csak korlátozottan részesedik. Ezért a Danakil süllyedék mind felszíni, mind pedig felszín-alatti víz-körforgalmában a Felföld és a depresszió között húzódó É-D-i irányú keskeny területsáv csapadék és lefolyás viszonyai, illetve adottságai a meghatározók, amelyek napjainkban menynyiségileg már nem képesek a süllyedék negatív irányba hajló vízmérlegét kedvező irányba eltolni. így összefoglalóan megállapítható, hogy a Felföld felől a Danakil depresszió irányába történő víz-utánpótlódás ugyan minimális, de ennek ellenére az Afar mélyföld vízháztartásában mégis meghatározó szerepet játszik, mert vízforgalmában mint víz-utánpótlódás ez az egyetlen lehetséges adottság. A földtani térképek szerint a hidroterma mező szűkebb környezetében a felszínen negyedidőszaki képződmények és kőzetek fordulnak elő. és ezen belül is igen