Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Kováts Nóra–Kiss István–Ács András: A békalencse növekedés-gátlásának vizsgálatán alapuló ökotoxikológiai teszt bizonytalansági tényezői

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ. (felületnövelése) következik be, és csak ezt követően képződnek új levélkék. Alacsony foszfáthozzáférhetőség mellett, szennyezett (tehát stresszes) környezetben az új levélkék képződése sokkal gyorsabban következik be, az egyes levélkék mérete viszont elmarad az optimális vagy ahhoz közeli környezetben mutatott mérethez képest. 4. Konklúziók A L. minor növekedésgátlásán alapuló toxicitás teszt szabványos OECD protokollja olyan környezeti paraméterek rögzít, amelyek egy hipotetikus környezetet képeznek. Az egyes környezeti változók módosítása esetén (fény-, ill. tápanyag-limitált környezetet modellezve) az érzékenység valóban változott, de statisztikailag elhanyagolható mértékben. A szabványostól eltérő környezeti paraméterek esetében a kapott érzékenység kisebb mértékben tért el a szabványos teszt elvégzése során kapott értéktől, mint amekkora eltérés különböző szerzők által ugyanarra a szennyező komponensre protokoll szerint végzett tesztek eredményei között mutatkozik (Ebben az esetben nyugodtan kijelenthetjük, hogy a szabvány által definiált hipotetikus környezetben kapott toxicitás-becslések jól közelítik a valós ökoszisztémákban élő L. minor várható reakcióját. Különböző élőhelyekről származó békalencse törzsek érzékenysége ugyanazon szennyezőre ugyanakkor drasztikusan eltérhet. Fennáll annak a veszélye, hogy felül- vagy a lulbecsüljük a természetben tényleges hatásviselő populációt érő kockázatot. Köszönetnyilvánítás A dolgozat szerzői szeretnének köszönetet mondani Pálffy Gézánénak és Bui Pálnak, a Környezetmérnöki Intézet munkatársainak a mérések kivitelezésében, a vizsgálatsorozat elvégzésében nyújtott technikai segítségért. Irodalom Acs, A., Borbély, G., Császár, G., Kováts, N., Mainóne, H. <6 Refaey, M. (2008): Duckweed Detector v.02 képelemző szoftver validálása standard ökotoxikológiai tesztprotokoll alapján. Műszaki Kémiai Napok'08, Veszprém, 308-311. Blinova, I. (2004): Use of freshwater algae and duckweeds for phytotoxicity testing, 4 Environ. Toxicol. 19: 425 - 428. Buikema, A.L., Geiger, J.G. & Lee, DR. (1980): Daphnia toxicity tests, pp. 48-59. In A.L. Buikema and J. Cairns Jr. (eds.), Aquatic Invertebrate Bioassay

s. American Society for Testing and Materials, Philadelphia, PA. Cedergreen, N. <6 Streibig, J.C. (2005): The toxicity of herbicides to non-target aquatic plants and algae: assessment of predictive factors and hazard. Pest Management Science 61(12): 1152-1160(9). Cleuvers, M. & Ratte, H-T. (2002): Phytotoxicity of coloured substances: is Lemna an alternative to the algal growth inhibition test? Chemosphere 49:9-15. Eberius, M. (2001a): Assessment of inhibition values and comprehensive analysis of biotests. LemnaTec GmbH, Würselen, Germany, p 4 Eberius, M. (2001b): Observation parameters of the duckweed growth inhibition test: frond number

—total frond area

—dry weight. LemnaTec GmbH, Würselen, Germany, pp. 1-2. Fekete, G., Molnár, Zs. & Horváth, F. (1997): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Fromm, F., Vidal, I. M. & Coleman, J. (1949): The action of herbicides on Lemnaceae. Proceedings from Pennsylvania Academy of Science 23:85-90. Gausman, M. (2006): A comparison of duckweed and standard algal phytotoxicity tests as indicators of aquatic toxicology. MSc Thesis, Miami University, Oxford, Ohio. Grime, J.P. (1974): Vegetation classification by reference to strategies. Nature 250:26-31. Heugens, E. W., Jager, T., Creyghton, R., Kraak, M.S., Hendriks, A.J., vanStraalen, N. & Admiraal, W. (2003): Temperature-dependent effects of cadmium on Daphnia magna: accumulation versus sensitivity.. Environ. Sei. Technol. 37: 2145-2151. Kiss, I., Kováts, N. c£ Szalay, T. (2001): Role of environmental factors on the reproducibility of Lemna test. Acta Biol. Hung. 52 (1): 179Kováts, N„ Császár, G„ Borbély, G. & Refaey, M. (2007): Növekedésgátlás vizuális értékelése ökotoxikológiai tesztekben. Acta Agraria Kaposvariensis 11(2) Li, T. Y. & Xiong, Z T. (2004): Cadmium-induced colony disintegration of duckweed (Lemna paucicostata Hegeim.) as biomarker of phytotoxicity. Ecotoxicol. Environ. Saf. 59:174-179. Marschner, H. (1995): Mineral nutrition of higher plants. Second edition. 889 pp. London: Academic Press. Mkandawire, M., Taubert, B. & Dudel, E.G. (2006): Limitations of growth-parameters in Lemna gibba bioassays for arsenic and uranium under variable phosphate availability, Ecotoxicol. Environ. Saf. 65:118-128 Nasu, Y. & Kugimoto, M. (1981): Lemna (duckweed) as an indicator of water pollution. I. The sensitivity of Lemna paucicostata to heavy metals. Arc. Environ. Contam. and Toxicol. 10:159-169. OECD (2006): OECD Guidelines for the Testing of Chemicals: Lemna sp. Growth Inhibition Test, Guideline 221 Paixao, S.M., Silva, L., Fernandes, A., O'Rourke, K., Mendonc, E. & Picado, A. (2008): Performance of a miniaturized algal bioassay in phytotoxicity screening. Ecotoxicology 17:165-171. Selye, J. (1983): Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest SIS (Swedish Standard Institute) (1995): Water quality - Determination of growth inhibition (7-d) Lemna minor

, duckweed. SS 02 82 13. 1995, 15 p. Szalay, T„ Kováts, N„ Kiss, I. & Bozó, T. (2001): Factors influencing extrapolation of laboratory Lemna tests to field conditions. Proceedings of the Fifth International Symposium and Exhibition on Environmental Contamination in Central and Eastern Europe. 12-14 September 2000 Prague, No. 468. Published by: Institute for International Cooperative Environmental Research, Florida State University. Vervliet-Scheebaum, M., Knauer, K., Maund, S., Grade, R. & Wagner, E. (2006): Evaluating the necessity of additional aquatic plant testing by comparing the sensitivities of different species. Hydrobiologia 570:231-236. A kézirat beérkezett: 2009. november 20. Abstract: Keywords: KOVÁTS NÓRA: KISS ISTVÁN: ACS ANDRAS: Uncertainty factors in the Lemna minor reproduction inhibition bioassay Kovács, N. - Kiss, I. - Ács, A. The Lemna minor growth inhibition test, which is widely used in ecotoxicology, is based on the reproduction inhibition of the duckweed Lemna minor. The test was first standardised by OECD, another international standard has just been introduced in Hungary (ISO/FDIS 20079: Water quality - Determination of the toxic effect of water constituents and waste water on duckweed /Lemna minor

/ - Duckweed growth inhibition test). At present this is the only European standard which uses a higher aquatic plant as test organism. Another positive feature is that the test is easy-to-perform at low cost. This paper points at the uncertainties arising from the conditions given by the standard and from the nature of the test organism. Lemna minor, macrophytes, uncertanties, standard protocol dr., okleveles biológus, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének docense. Szakterülete környezettoxikológia, a Veszprémi Akadémiai Bizottság Környezettoxikológiai Munkabizottságának elnöke. dr., okleveles biológusként végzett az ELTE Természettudományi Karán, kutatásait az MTA BLKI-ban kezdte, majd ipari kutatóintézetekben környezetvédelemmel és toxikológiával kapcsolatos tevékenységeket folytatott. Jelenleg a Pannon Egyetem Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében egyetemi docens. okleveles környezetmérnök, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe vízi ökotoxikológia.